HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Ha elütne reggel a villamos, maga az egész gépezet néhány szomorú könnycsepp elmorzsolása után ugyanúgy működne, mint velem

A miniszterelnök szerint a gépezet minden alkatrésze cserélhető, beleértve a fejét is. Orbán Viktor az Öt című YouTube műsorban volt Hont András vendége. Arról is beszélt, a mostani rendszert túlzás egy személy nevéhez kötni.


A műsor elején Hont András azt mondta, Orbán Viktor tulajdonképpen véletlenül adott nekik interjút, mivel Orbán Balázst szerették volna meghívni, de ezt a kérést elküldték a Miniszterelnökségnek is. Nem sokkal később jelentkeztek, hogy Orbán Viktor elfogadja a meghívásukat.

A beszélgetés elején kiderült, Orbán Viktor minden reggel egy órát át tart megbeszélést Rogán Antallal és Gulyás Gergellyel, ilyen értelemben ők állnak hozzá a legközelebb, és szerinte ezért került épp Rogán Antal a Biden-adminsztráció szankciós listájára.

A miniszterelnök Donald Trumpról azt mondta, azt csinálja, amit megígért, és ez sokkolja Európát. A miniszterelnök JD Vance-re úgy gondol, mint az amerikai politika hosszabb távú meghatározó alakjára. Orbán Viktor szerint ugyanis amit most látunk, az nem Trump négy évéről szól, szerinte „ez a 12 év első 4 éve.”

„Én ezt még mind látni fogom. Hogy honnan nézem, majd a magyar választópolgárok eldöntik.”

A vámháborúról azt mondta, ismerjük az elejét és tudjuk a végét, az, hogy közben mi történik, nem érdekes. Protekcionista, patrióta rendszer alakul ki, amely minden országgal más kulcsokba állapodik meg. Az is lehet szerinte, hogy az ágazati és termékpálya-vámokon túl cégek szintjén állítanak vámtarifákat.

„A vámok hátrányt fognak jelenteni, de ezt ellensúlyozó egyéb gazdasági kérdésekről tárgyalunk.”

„A Nyugat ezt a háborút elvesztette” - mondja Ukrajnáról.

Szerinte egyértelmű, hogy ez egy proxy-háború, az európai vezetők nem merik bevallani, hogy ezt a háborút elveszítették. Az amerikaiak helyzete annyival könnyebb, hogy Trump sosem akarta ezt a háborút.

A hajlandók koalíciójából valóban kihagyják Magyarországot, oda „ha hívnának, se mennénk" -mondta Orbán Viktor. A közös európai haderővel kapcsolatban viszont a magyar kormány az egyik kezdeményező.

Az unió vezetői szerinte legkésőbb 2030-ig fel akarják venni Ukrajnát az Unióba. Ezt a magyar kormány ellenzi. „Nem tudjuk, mekkora a területe, nem tudjuk, mekkora a népessége, és nem tudja magát fenntartani” - mondta a miniszterelnök Ukrajnáról.

Erről most megkérdezik az embereket. Hogy miért nem népszavazás formájában, arra Orbán Viktor azt válaszolta: „A magyar alkotmány kizárja, hogy nemzetközi szerződésekről népszavazással döntsünk. Ezt kinyitni veszélyes.”

Kollár Kinga beszéde is szóba került, Orbán Viktor szerint „ezzel a beszéddel a magyar baloldal elásta magát hosszú időszakra”.

Arra a kérdésre, hogy létezik-e Orbán-rendszer, azt válaszolta, „van, az a kérdés, hogy nevezzük." Az biztos, hogy 2010 óta új rendszer van.

„Szerintem túlzás egy személy nevéhez kötni.”

Orbán Viktor úgy látja, 2010 óta nemzeti rendszer van, ami eltér attól, ami Nyugat-Európában van.

„Abban az értelemben semmi sem múlik rajtam, hogyha elüt reggel a villamos, vagy amikor kimegyek, a gépezet, ami az országot működteti, nevezzük kormányzati gépezetnek, néhány szomorú könnycsepp után ugyanúgy működne, mint velem.”

Szerinte a kormányzati gépezet minden alktrésze cserélhető, „beleértve a fejét is.”

„Biztos, hogy nem lenne olyan maga a kormányzati rendszer, mint most, de lényegét tekintve ez nem változna” - fogalmazott. Szerinte nagyon komoly generációváltást hajtottak végre, úgy látja, 40 és 50 év közötti, a politikában fiatalnak számító, első osztályúan kiképzett, rendkívül jó képességekkel és komoly kormányzati tapasztalatokkal rendelkező generáció áll mögöttük.

„Ennek két hölgytagják elvesztetük egyébként, ezért most inkább férfiak vannak benne.”

„Én mindig is úgy gondolkodtam a Fidesz vezetéséről, vagy az ország nemzeti erőinek az összefogásáról, hogy azoknak a jövője és a sorsa sohasem múlhat egyetlen emberen, vagyis azon, aki vezeti.”

Azt elismerte, hogy ennek teljesen az ellenkezőjét érzékelik az emberek, úgy látják, minden rajta múlik. De ennek az oka szerinte az alkotmányos rendszer. A kormányon belül nagyon erős a miniszterelnök szerepe, ezt a német rendszerből vettük át. „Ez egy bombaiztos demokratikus rendszer”, ami a stabilitást a miniszterelnök körül hozza létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Zárjatok ki engem is!” - Dobrev Klárának üzent a kecskemét DK-s képviselő, és hazugsággal vádolja saját pártját
Siposné Bodrozsán Alexandra kiállt a DK-ból kizárt Kopping Rita mellett Kecskeméten. Posztjában a pártvezetést hazugsággal vádolja, és a saját kizárását is kéri.


„Zárjatok ki engem is!”, posztolta szombat délután a Facebook-oldalára Siposné Bodrozsán Alexandra, a kecskeméti önkormányzat DK-s képviselője, miután a párt pénteken kizárta Kopping Ritát, a kecskeméti (Bács-Kiskun 1.) országgyűlési képviselőjelöltjét. Siposné, aki 2018 óta dolgozik együtt Koppinggal, a bejegyzésében tudatos hazugságnak nevezte a pártvezetés állításait.

A képviselő a posztjában azt írta,

végig kell néznie, ahogy évek munkáját és küzdelmét „egyetlen nap alatt próbálják meg hazugságokkal bemocskolni”.

Visszautasította a Demokratikus Koalíció állítását, miszerint a helyi frakció „tiszás tagjai” zsarolták volna meg Koppingot. „Álljunk meg egy pillanatra!

Nincs tiszás tag a frakcióban. Egy sincs. Ez nem véleménykérdés, ez tény. Már itt összeomlik az egész történet”

– fogalmazott a politikus, aki szerint a zsarolás eszközeként említett bizottsági elnöki pozícióról egyébként sem az ötfős frakciójuk, hanem csak Kopping maga vagy a Fidesz-többségű közgyűlés dönthet.

Siposné állítása szerint pénteken „csendben, központilag, magyarázat nélkül” elvették tőle a hozzáférést a DK kecskeméti Facebook-oldalához.

Dobrev Klárának címezve a posztját azzal zárta: „Ez a DK ma. Nem tudom ezt máshogy mondani: ez így nagyon nincs rendben.”

Szombaton a Momentum frakcióvezetője, Bedő Dávid tíz billegő körzet DK-s és MKKP-s jelöltjét kérte visszalépésre, példaként éppen a Kopping-ügyre hivatkozva.

A konfliktus pénteken robbant ki, amikor a DK bejelentette Kopping Rita kizárását, miután a képviselőjelölt közölte, mégsem indul a választáson. Kopping a visszalépését azzal indokolta, hogy a Bács-Kiskun vármegye 01. számú választókerületben nagyon szoros eredmény várható, és „ilyenkor igenis számít, hogy hányfelé szakadnak a szavazatok”. Arra kérte a választókat, hogy pártlistán a DK-t támogassák, egyéniben pedig arra szavazzanak, „akinek a legnagyobb esélye van legyőzni Orbán rendszerének kiszolgálóját”.

Ezzel szemben Dobrev Klára, a DK elnöke azt állította, Koppingot megzsarolták, és a visszalépésével azt bizonyította, hogy fontosabb volt neki a pozíció és a pénz, mint a kormányváltás.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Szijjártó Péterről: Az, hogy Szergej Lavrov jóbarátja, minden uniós ülésről szinte percenként jelent az oroszoknak, az nettó hazaárulás
A Washington Post szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat „Gamechanger” fedőnéven vetette fel a tervet. A kormány a hírt ukrán propagandának minősítette, a Tisza Párt pedig elszámoltatást ígért.


Az orosz hírszerzés egy megrendezett, Orbán Viktor elleni merényletkísérlettel akarta befolyásolni a magyar választási kampányt, hogy az érzelmi síkra terelődjön – írta a Washington Post egy megszerzett belső jelentésre hivatkozva. A „Gamechanger” fedőnevű stratégiát az orosz Külső Hírszerző Szolgálat egyik egysége vetette fel, miután a múlt hónapban „riasztást adtak ki” Orbán Viktor népszerűségének csökkenése miatt. A dokumentumot egy európai hírszerző szolgálat szerezte meg és hitelesítette. A lap arról is írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós találkozók szüneteiben rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A Kreml a merényletkísérlet ötletét dezinformációnak nevezte.

Magyar Péter szombaton Nyúlon tartott beszédében hazaárulásnak nevezte a külügyminiszter állítólagos jelentéseit.

„Az, hogy a magyar külügyminiszter, Szergej Lavrov jóbarátja, minden uniós ülésről szinte percenként jelent az oroszoknak, az nettó hazaárulás. Nemcsak a hazáját, hanem Európát árulta el ez az ember”

– mondta a Tisza Párt elnöke. Hozzátette, a választási győzelmük esetén visszamenőleg is elszámoltatnák a felelősöket, megemlítve az MNB-botrány százmilliárdos vagyonvesztését is. Magyar Péter a miniszterelnök családjának amerikai költözésére is utalt.

„Valamiért a miniszterelnök lánya nem Moszkvába vagy Kalinyingrádba, hanem a szabad világba, az ígéret földjére ment.

Megjegyzem, van még kiadatás az Egyesült Államok és Magyarország között. De nem akarok ötleteket adni”. A megrendezett merénylet ötletével kapcsolatban azt mondta, ez nem lepte meg, számoltak vele a választás előtt.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban a Washington Post értesülését teljes mértékben hamisnak és ukránpárti propagandának minősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tíz napja egy centit sem mozdul a Balaton, a nyárra jósolt 40 centis apadás a hajózást is megbéníthatja
A siófoki vízmérce szerint a tó vízszintje 90 centiméter, ami messze elmarad az optimális 110-115 centis tavaszi értéktől. A vízhiány a turizmus mellett a tó ökológiai egyensúlyát is veszélyezteti.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 21.



A Balaton vízszintje tíz napja 90 centiméteren stagnál a siófoki vízmérce szerint, ami aggasztóan alacsony a tavaszi időszakban. A szakértők szerint a nyári hónapokban a természetes párolgás további 30–40 centimétert is csökkenthet a vízszinten, ami azt jelenti, hogy a vízállás őszre akár az 50–60 centiméteres tartományba is süllyedhet – írja az Időkép.

Ez a szint már nemcsak az ökológiai egyensúlyt veszélyezteti, hanem komoly korlátozásokat tehet szükségessé a balatoni hajózásban és a vitorlázásban is.

A mostani 90 centiméteres szint jelentősen elmarad az ilyenkor optimálisnak tartott 110–115 centiméteres tartománytól, és az elmúlt évtizedben nem fordult elő, hogy a tó vízállása ilyen alacsony lett volna tavasszal.

A Balaton vízszintje egyre szélsőségesebb ingadozásokat mutat: míg két évvel ezelőtt a magas vízállás miatt a parti sétányokat öntötte el a víz, idén több strandon már most homokpadok váltak láthatóvá.

Ez a drasztikus változás a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, amely a hidrológiai rendszerekben is egyre nagyobb kihívásokat okoz.

A vízügyi szakemberek az elmúlt években a maximális szabályozási szintet 110-ről 120 centiméterre emelték, hogy a tavaszi időszakban több vizet tudjanak visszatartani a nyári párolgási veszteségek ellensúlyozására.

Az idei 90 centiméteres kiinduló állapot azonban messze elmarad ettől a céltól, és komoly kihívást jelent a vízkészlet-gazdálkodás számára.

A jelenlegi helyzet tehát nemcsak a turizmusra, hanem a tó környezetére és élővilágára is jelentős hatással lehet, különösen akkor, ha a tavaszi csapadékmennyiség nem pótolja a hiányzó vízmennyiséget. A Balaton vízszintjének alakulása így nemcsak helyi, hanem országos szinten is figyelmet érdemel, hiszen a tó állapota hosszú távon is meghatározza a régió gazdasági és ökológiai stabilitását.

Via Pénzcentrum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Örülök, hogy meghalt” – így reagált Donald Trump annak az ügyésznek a halálhírére, aki a 2016-os kampányát vizsgálta
81 évesen elhunyt az FBI volt igazgatója, aki a 2016-os orosz beavatkozást vizsgálta. Az amerikai elnök szerint Mueller „ártatlan embereket bántott”, ezzel újra felélesztve a régi politikai vitákat.


81 éves korában elhunyt Robert Mueller, a Szövetségi Nyomozó Iroda egykori igazgatója, aki különleges ügyészként a Donald Trump 2016-os kampányát érintő orosz beavatkozás ügyét vizsgálta. A halálhírre Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában reagált, éles szavakkal kommentálva a halálesetet, írja az Associated Press.

Trump a Truth Social nevű platformon a következőket írta:

„Robert Mueller meghalt. Remek, örülök, hogy meghalt. Most már nem tud ártatlan embereket bántani!”

Az elnök posztja illeszkedik abba a narratívába, amelyet a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban évek óta hangoztat, igazságtalan „boszorkányüldözésnek” nevezve az eljárást.

Ezzel szemben Muellert a politikai élet más szereplői a közszolgálat és a jogállamiság elkötelezett hívének tartották.

Pályája során mindkét politikai tábor bizalmát élvezte: 2001-ben George W. Bush elnök nevezte ki az FBI élére, kinevezését a szenátus egyhangúlag hagyta jóvá, és akkor is teljes körű támogatást kapott, amikor Barack Obama felkérte, hogy tízéves hivatali ideje után is maradjon a posztján.

Mueller összesen 12 évig állt a Szövetségi Nyomozó Iroda élén, ezzel J. Edgar Hoover óta ő lett a leghosszabb ideig hivatalban lévő igazgató.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kulcsszerepet játszott az ügynökség terrorizmusellenes fókuszú átszervezésében. Később különleges ügyészként az ő nevéhez fűződött a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozás kivizsgálása, amelynek során több, Trumphoz köthető személy ellen indult büntetőeljárás.

Mueller családja tavaly augusztusban jelentette be, hogy 2021-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála.

Via The Daily Beast


Link másolása
KÖVESS MINKET: