Orbán szerint tovább fog mélyülni a feszültség az EU és Magyarország között
Újabb beszámoló jelent meg a miniszterelnök újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéséről. Egy német újságíró szerint Orbán azt mondta, hogy három dologban tér el az EU és az általa képviselt vélemény.
Újabb beszámoló jelent meg arról a beszélgetésről, amit Orbán Viktor folytatott a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján résztvevő újságírókkal még múlt héten. Ezúttal Ralf Schuler írt egy beszámolót a német pleiteticker.de oldalon, a cikket a Telex szúrta ki.
Ahogy arról mi is beszámoltunk: múlt hét csütörtökön a Karmelita kolostorban személyesen fogadta Orbán Viktor az MCC médiakonferenciájának vendégeit. A beszélgetésről Rod Dreher, az American Conservative felelős szerkesztője írt elsőként beszámolót. Orbán eszerint beszélt többek között az orosz-ukrán háborúról, és egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „egyértelműen nem” szeretné, ha Magyarország az EU-ban maradna. Ezt részt azonban a szerző később pontosította, és helyette ez jelent meg:
„Orbán Viktor azt mondta, személy szerint fájdalmas számára, hogy Magyarország az EU-ban van, és ki van szolgáltatva a zaklatásnak, de nem kérdés, hogy Magyarország az EU-ban marad, mert a gazdasági jólét függ tőle.”
Emellett nagy port kavart az az állítólagos kijelentése is, miszerint Ukrajna jelenleg a „senki földje”.
Schuler beszámolója már nem említi meg Orbán EU-val kapcsolatos kijelentését. Azt viszont rögzíti,
a magyar miniszterelnök „arra számít, hogy a következő években elmélyül a feszültség Magyarország és az Európai Unió többi része között”.
A német újságíró tudósítása szerint Orbán úgy fogalmazott, hogy három dologban tér el az általa és az unió többi tagországa által képviselt vélemény. Ezek a migráció és az LMBTQ+ mozgalmak kérdései, valamint az Európai Egyesült Államok terve.
„A migráció kérdésében Németország és Franciaország például azt szeretné, hogy a migránsok és az őslakosok együtt éljenek. Én viszont el akarom kerülni az együttélést, és eleve nem is akarom, hogy legyen”
- fejtette ki a magyar kormányfő Schuler szerint.
A német újságíró arra következtetésre jutott, hogy Orbán Ukrajna megítélésében is egyértelműen elhatárolódik az uniós vonaltól. Mint írta, Orbán szerint „az idő nem a NATO oldalán áll” és hogy nem lát olyan pontot, „amiért győztes pályán lennénk”. A magyar miniszterelnök úgy látta, hogy a Nyugat csak fegyverkészletekről beszél, azzal viszont nem néz szembe, hogy Ukrajna legkorábban tavasszal katonahiánnyal fog szembenézni, miközben Oroszország továbbra is sokkal nagyobb számú csapatokat tud mozgósítani.
A nyugat stratégiáját Orbán átláthatatlannak nevezte, és azt is hozzátette, hogy a 27 uniós kormányfő közül senki sem volt képes még elmagyarázni neki, hogy mi a francia, német vagy európai stratégia a konfliktusban.
„Kezdetben a német stratégia a konfliktusban az volt, hogy 5000 sisakot szállítottak. Ezután hangsúlyozták, hogy csak nem halálos fegyvereket fognak biztosítani. Ma harckocsikról beszélünk, és már a vadászgépekről is szó van. Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor valamikor saját csapatokat kell küldenünk”
- fejtette ki Orbán Schuler beszámolója szerint.
A kormányfő azt is elmondta, hogy Oroszország nem ijed meg az elszigetelődéstől, ahogy azt a Nyugat képzeli, mert történelme során sokszor volt már ilyen helyzetben.
A Telex kereste az ügyben Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét is, hogy megtudják, miről beszélt pontosan Orbán a találkozón, de választ egyelőre nem kaptak.
Újabb beszámoló jelent meg arról a beszélgetésről, amit Orbán Viktor folytatott a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján résztvevő újságírókkal még múlt héten. Ezúttal Ralf Schuler írt egy beszámolót a német pleiteticker.de oldalon, a cikket a Telex szúrta ki.
Ahogy arról mi is beszámoltunk: múlt hét csütörtökön a Karmelita kolostorban személyesen fogadta Orbán Viktor az MCC médiakonferenciájának vendégeit. A beszélgetésről Rod Dreher, az American Conservative felelős szerkesztője írt elsőként beszámolót. Orbán eszerint beszélt többek között az orosz-ukrán háborúról, és egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „egyértelműen nem” szeretné, ha Magyarország az EU-ban maradna. Ezt részt azonban a szerző később pontosította, és helyette ez jelent meg:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Tusk: az orosz titkosszolgálat gyújtotta fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.
Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.
A bevásárlóközpontban 1400 bolt működött, az épület 80 százaléka égett le. Tusk azt írta:
„Az akciót egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta. Az elkövetők egy része már őrizetben van, a többieket azonosították és keresik.” Az üzenetét azzal zárta: „Mindannyiukat el fogjuk kapni!”
A lengyel miniszterelnök a tűzeset után bejelentette, hogy bizottságot állítanak fel, amely az orosz befolyást vizsgálja, mert kémkedéstől tartanak.
A lengyel hatóságok szerint a gyújtogatás egy olyan szabotázssorozat része volt, amelyet Oroszországból irányítottak. A nyomozást egy éven át folytatták a rendőrség és a belbiztonsági ügynökség bevonásával. A vizsgálat során 121 napon keresztül helyszíni szemléket tartottak, 55 ügyész és 100 rendőr dolgozott az ügyön. Több mint 70 tanút, valamint több mint 500 károsultat hallgattak ki.
A Reuters szerint a lengyel hatóságok a litván nyomozókkal is együtt dolgoznak. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.
Adam Bodnar igazságügyi miniszter és Tomasz Siemoniak belügyminiszter közölte, hogy részletes ismereteik vannak az ügyről. Azt mondták, a gyújtogatásokat egy Oroszországban tartózkodó ember szervezte és irányította.
A két miniszter közös közleményben hangsúlyozta: „Elszántan felelősségre vonjuk azokat, akik ezeket a szégyenletes szabotázsakciókat elkövették.”
Márciusban a litván ügyészség azt állította, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt a tavalyi vilniusi IKEA-tűz mögött. Ez három nappal a varsói gyújtogatás előtt történt. Az ügyész szerint a két kamaszkorú gyanúsított Varsóban találkozott, és ott egyeztek meg a megbízóikkal, hogy üzleteket gyújtanak fel Lettországban és Litvániában. A megbízásért 10 ezer eurót (nagyjából 4 millió forintot) és egy BMW-t ígértek nekik.
Oroszország tagadja, hogy köze lenne európai szabotázsakciókhoz. Korábban más gyanús tüzek miatt is őket okolták, például csomagküldő cégek esetében. Szakértők szerint ezek a támadások az Ukrajnának nyújtott európai támogatást próbálják gyengíteni.
A bejelentés éppen akkor történt, amikor Európa több országában is egyre nagyobb aggodalommal figyelik az orosz titkosszolgálatok titkos akcióit, amelyek célja a térség destabilizálása lehet.
Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kövér magyarázkodott Orbán helyett, és beszólt a Tiszának: Az bízzon bennük a nemzeti ügyek tekintetében, akinek két édesanyja volt
Az Országgyűlés elnöke szerint a legfontosabb szempont minden esetben az ott élő magyar közösségek jogainak, méltóságának, érdekeinek tiszteletben tartása. Szerinte az újvidéki és felvidéki magyarság helyzete is jelentősen javult.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Kövér László a lapnak úgy fogalmazott: azt, hogy az erdélyi, illetve romániai magyaroknak ki a megfelelő államelnökjelölt, természetesen az erdélyi magyaroknak, jelesül politikai képviseletüknek, vagyis az RMDSZ-nek kell eldöntenie. Ezt a döntést teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk, ez mindig is így volt, tehát ebben semmi újdonság nincs - tette hozzá.
Kiemelte, hogy Magyarország mint állam, illetve a kormány semmilyen ország belső választásában nem kíván állást foglalni, nem támogatják sem az egyik, sem a másik elnökjelöltet.
Hangsúlyozta, ez a voksolás a romániai választók belügye, felidézve: arra már volt precedens, hogy az Európai Unió intézményei egy tagállam belső demokratikus döntését megkérdőjelezték, s például a kétezres évek elején megpróbálták elszigetelni az akkor Wolfgang Schüssel kancellár által vezetett osztrák néppárti és szabadságpárti koalíciót.
"A politikában a türelem és a kitartás, meg a bölcsesség az, ami meghozza azt az eredményt, amit mindannyian remélünk"
- fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Mi akkor is, még EU-n kívüli országként is kiálltunk az emberek szabad döntése mellett. Nem gondoljuk ugyanis, hogy az unió arra jött volna létre, hogy bármely ország belső viszonyaiba beavatkozzon, különösen olyan durván, ahogy azt az utóbbi időben egyre gyakrabban teszi, vagy hogy hol verbálisan, hol pedig különböző szankciókkal, megpróbálja megfegyelmezni a választókat - mondta Kövér László.
Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök megnyilatkozása pusztán arról szólt, hogy Magyarország a választók döntése nyomán kormányzó erőkkel, akár a kétoldalú kapcsolatok, akár az adott országban élő nemzeti közösségek ügyeit tekintve, akár pedig a brüsszeli politikát, az európai uniós közös ügyeket illetően, hajlandó együttműködni.
Az Országgyűlés elnöke szerint a legfontosabb szempont minden esetben az ott élő magyar közösségek jogainak, méltóságának, érdekeinek tiszteletben tartása.
Kövér László arra is kitért, hogy az AUR elnöke "példátlanul messze ment" korábban a magyarellenes gesztusok és kijelentések megtételében, vagy akár akciók szervezésében, ezért teljes mértékben megértik és osztják az ebből fakadó aggodalmakat.
Ugyanakkor mi valamennyi potenciális partnerrel azzal a reménnyel kezdjük meg az esetleges együttműködést, hogy ha ezek a problémák nem is helyezhetők zárójelbe, vagy nem is szüntethetők meg, legalább olyan folyamatokat tudunk elindítani, amelyek révén ezek az időben egyre kisebb jelentőségre tesznek szert - mondta.
A házelnök pozitív példaként hívta fel a figyelmet arra, hogy az első Orbán-kormány idején, Szlovákiában, Robert Fico miniszterelnöksége időszakában durva incidensek érték az ottani magyarságot, ma mégis az látható, hogy az EU-n belül az ismét Robert Fico által vezetett Szlovákia álláspontja áll szinte minden kérdésben a legközelebb Magyarországéhoz.
Az ő támogatásukra számíthatunk, és ők is a miénkre és noha korántsincs a felvidéki magyarság helyzete ott, ahol lehetne, a kormányzati viszonyulás jelentős, pozitív irányú elmozdulást mutatott az elmúlt években a magyar közösség problémái iránt - fogalmazott Kövér László, hozzáfűzve, hogy Szerbia esetében talán még szembeötlőbb a helyzet.
Azon magyarverések után, amelyek az 1990-es éveket, illetve a 2000-es évek elejét jellemezték, ma azzal a Szerbiával van a legjobb viszony, s annak a Szerbiának a magyar nemzetiségű állampolgárai lesznek a legjobb jogi és politikai helyzetben, amelyet egyébként egy nacionalistának minősített párt, illetve annak a vezetője irányít - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Olyan gesztusokat tettek a korábbi államelnökök Szerbia és Magyarország részéről, amelyek elindítottak egy megbékélési folyamatot, amelyből mára stratégiai szövetség formálódott, az ottani magyarság helyzete is jelentős mértékben javult
- mondta, ugyanakkor hozzátette, szó nincs arról, hogy mind a Vajdaságban, mind a Felvidéken valamiféle Kánaán lenne a magyar közösség élete.
Kövér László úgy véli, a politikában a türelem és a kitartás, meg a bölcsesség az, ami meghozza azt az eredményt, amit mindannyian remélünk. Ez pedig szerinte az, hogy akár az erdélyi, akár a többi elszakított nemzetrész a saját, ezeréves szülőföldjén békében és háborítatlanul, sőt prosperitásban élhessen, s megtarthassa saját nyelvét, kultúráját, hitét és nemzeti önazonosságát.
A Mandinernek arra a kérdésére, hogy a Tisza Párt szerint Orbán Viktor elárulta a határon túli magyar közösségeket, Kövér László azt mondta: "mi mást várhattunk volna ettől a bandától, mint azt, hogy egy Brüsszel meg egy Kijev javára elkövetett hazaárulás között, a lehető legelső érzékeny pillanatban nekirontanak a határon túli magyarokkal is fennálló nemzeti együttműködésnek?".
"Ezek nem tudnak mást, csak rombolni és gyalázkodni, ócska, nyilas meg olykor komcsi propagandával operálni. Bármihez is nyúlnak, az bemocskolódik - így van ez a nemzetpolitikával is. Az bízzon bennük a nemzeti ügyek tekintetében, akinek két édesanyja volt"
- fogalmazott a Mandinernek Kövér László.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Kövér László a lapnak úgy fogalmazott: azt, hogy az erdélyi, illetve romániai magyaroknak ki a megfelelő államelnökjelölt, természetesen az erdélyi magyaroknak, jelesül politikai képviseletüknek, vagyis az RMDSZ-nek kell eldöntenie. Ezt a döntést teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk, ez mindig is így volt, tehát ebben semmi újdonság nincs - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába a 4 éve meghozott bontási határozat, még mindig áll a Csipak-villa a Hármashatárhegyen, és már le sem bontják
4 évvel a bontási határozat után az RTL híradója megnézte az erdő mellett a milliárdos vállalkozó, Csipak Péter által épített, 1800 négyzetméteres, félkész villát. Amibe sosem költözött be, és még 2016-ban elárverezték.
A ház körül gaz és szemét, a burkolatok több helyen lepotyogtak. A ház egy része a védett erdőbe épült, amihez több száz fát is kivágtak. Most azonban úgy tűnik mégsem kell lebontani. A fővárosi kormányhivatal az RTL híradójának azt írta, a bontási határozatukat azóta a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette.
A hét elején csengetett be a híradó stábja egy siófoki nyaralóba. Akkor derült ki, hogy a házat már 3 éve vissza kellett volna bontani.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt volt elnöke február óta itt van házi őrizetben, a csengetésre azonban aznap senki nem reagált.
A tulajdonost, Schadl Györgyöt csak telefonon értük el, de nem kívánt nyilatkozni, így nem tudtuk meg, mik a tervei a házzal, aminek a visszabontását még 3 éve rendelte el a Kormányhivatal, miután megállapította, hogy az üdülőépület bővítése jogszerűtlenül és szakszerűtlenül történt. És, mert a tulajdonos nem bontotta vissza magától, 2023-ban már a döntés végrehajtását is elrendelték.
Most a budapesti Hármashatárhegyre mentek körülnézni. Itt áll már 15 éve befejezetlenül ez az 1800 négyzetméteres villa az erdő mellett. Sőt, mint kiderült, egy része át is lóg az erdőbe, ahol az útban lévő fákat az építkezésnél egyszerűen kivágták. Pedig ez egy védett erdő - hangzott el a híradóban.
Erről a villáról végül 2021 áprilisában döntött a Fővárosi Kormányhivatal. Méghozzá úgy, hogy a házat is, a garázst is le kell bontani 90 napon belül.
Ez már több mint 4 éve volt, de a ház még mindig áll, és innen nem látszik nyoma, hogy bármilyen bontási munka elkezdődött volna. Igaz, ránézésre egyre rosszabb állapotban van a ház, a kerítésen például körben már több helyen lepotyogtak a burkolatelemek.
A kormányhivatal válaszából azonban kiderült, nem érdemes várni a munkagépeket. Azt írták, a Kormányhivatal 2021-ben meghozott bontási határozatát azóta a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette. A bíróság ítélete szerint ugyanis egy olyan Kft. érintett, amit azóta jogutód nélkül felszámoltak. Így "a bontási kötelezettség már nem rendelhető el."
A háznak a másik oldalon is van egy bejárata, ami most le van zárva ráccsal és USB lappal is, de egyébként sem lehetne bejutni, mert mindent körbenőtt a gaz.
Csipak Péter végül soha nem költözött be a villába, amit még 2016-ban elárvereztek. Egy angol cég vette meg 225 millió forintért.
A ház körül gaz és szemét, a burkolatok több helyen lepotyogtak. A ház egy része a védett erdőbe épült, amihez több száz fát is kivágtak. Most azonban úgy tűnik mégsem kell lebontani. A fővárosi kormányhivatal az RTL híradójának azt írta, a bontási határozatukat azóta a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette.
A hét elején csengetett be a híradó stábja egy siófoki nyaralóba. Akkor derült ki, hogy a házat már 3 éve vissza kellett volna bontani.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt volt elnöke február óta itt van házi őrizetben, a csengetésre azonban aznap senki nem reagált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij személyesen várja Vlagyimir Putyint csütörtökön Törökországban, és reméli, hogy nem keres majd kifogásokat
Putyin néhány órával azután, hogy európai vezetők Kijevben 30 napos, teljes körű tűzszünetre szólították fel Oroszországot, május 15-re közvetlen tárgyalásokra hívta Ukrajnát.
Volodimir Zelenszkij hétfőtől teljes és hosszú távú tűzszünetet vár el Oroszországtól. Az ukrán elnök az X-en azt is írta, hogy személyesen fogja várni Vlagyimir Putyint csütörtökön Törökországban, és reméli, hogy az oroszok nem keresnek majd kifogásokat - írta meg a Telex.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök közölte Emmanuel Macronnal, hogy Törökország kész otthont adni az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalásoknak. Ha a találkozó megvalósul, nem ez lenne az első alkalom, hogy Törökország biztosítja a helyszínt az egyeztetésekhez.
Donald Trump az ukrán állásponttal szemben azt írta a Truth Social-oldalán, hogy Putyin nem akar tűzszünetet, inkább találkozna Törökországban, hogy „tárgyaljon a vérengzés lehetséges befejezéséről”. Trump szerint Ukrajnának ezt azonnal el kell fogadnia. Azt írta, a tárgyalás segítene abban, hogy az Egyesült Államok és Európa megtudja, „hogy állnak a dolgok”. Hozzátette, hogy elkezdett kételkedni abban, hogy Ukrajna meg fog egyezni Putyinnal. Bejegyzését azzal zárta: „LEGYEN MEG A TALÁLKOZÓ, MOST!”
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az amerikai ABC csatornának arról beszélt, hogy Moszkva csak akkor hajlandó tűzszüneti tárgyalásokat folytatni, ha leállnak az európai és amerikai fegyverszállítások. Azt mondta, az orosz álláspont hetek óta nem változott. Szerinte Putyin elnök „megpróbál minden lehetségest elkövetni a probléma megoldása érdekében”.
Putyin néhány órával azután, hogy európai vezetők Kijevben 30 napos, teljes körű tűzszünetre szólították fel Oroszországot, május 15-re közvetlen tárgyalásokra hívta Ukrajnát.
A Kremlből sugárzott esti beszédében azt mondta, Oroszország komoly tárgyalásokra törekszik, amelyek célja, hogy „előmozdítsák a tartós és erős békét”. Azt is kijelentette, hogy nem zárja ki egy „új tűzszünet” lehetőségét.
Zelenszkij erre úgy reagált, hogy pozitív jel, ha az oroszok végre elkezdik fontolóra venni a háború befejezését. Szerinte a háború valódi lezárásának legelső lépése a tűzszünet. Az ukrán fél és európai szövetségesei szerint először a tűzszünetnek kell életbe lépnie.
Ezt akkor még Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg is megerősítette, aki úgy fogalmazott: először a feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet kell, és csak azután lehet továbblépni az átfogó béketárgyalásokra. „Nem pedig fordítva” – írta. Trump legutóbbi posztja ezt felülírta.
Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő a Telegramon azt írta, hogy Ukrajna nem értette meg pontosan Putyint. Szerinte az orosz elnök arról beszélt, hogy először a konfliktus „gyökereiről” kell tárgyalni, és csak utána lehet szó tűzszünetről. Rodion Mirosznyik, az orosz külügyminisztérium nagykövete pedig úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij csak azért javasol tűzszünetet, hogy újrafegyverkezzen, és átcsoportosítsa a csapatait.
Volodimir Zelenszkij hétfőtől teljes és hosszú távú tűzszünetet vár el Oroszországtól. Az ukrán elnök az X-en azt is írta, hogy személyesen fogja várni Vlagyimir Putyint csütörtökön Törökországban, és reméli, hogy az oroszok nem keresnek majd kifogásokat - írta meg a Telex.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök közölte Emmanuel Macronnal, hogy Törökország kész otthont adni az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalásoknak. Ha a találkozó megvalósul, nem ez lenne az első alkalom, hogy Törökország biztosítja a helyszínt az egyeztetésekhez.
Donald Trump az ukrán állásponttal szemben azt írta a Truth Social-oldalán, hogy Putyin nem akar tűzszünetet, inkább találkozna Törökországban, hogy „tárgyaljon a vérengzés lehetséges befejezéséről”. Trump szerint Ukrajnának ezt azonnal el kell fogadnia. Azt írta, a tárgyalás segítene abban, hogy az Egyesült Államok és Európa megtudja, „hogy állnak a dolgok”. Hozzátette, hogy elkezdett kételkedni abban, hogy Ukrajna meg fog egyezni Putyinnal. Bejegyzését azzal zárta: „LEGYEN MEG A TALÁLKOZÓ, MOST!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
