Orbán megmutatta, hová vezeti Magyarországot: ki a tárgyalóteremből, ki az EU-ból – külföldi lapok az EU-csúcsról
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint nem szabad tovább játszani Orbán játszmáit. Az ARD a magyar kormányfő kivonulását olyan trükknek nevezte, ami bekerül majd a történelemkönyvekbe.
Orbán Viktor maga mutatta meg, hogy hová vezeti Magyarországot: ki a tárgyalóteremből, ki az EU-ból - írta elemzésében a német Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikai újságírója a csütörtöki uniós csúcs kapcsán. Nikolas Busse szerint „nem szabad tovább játszani Orbán játszmáit”.
Csütörtök este született döntés az Európai Tanács ülésén arról, hogy az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával.
A magyar miniszterelnök azonban a szavazásánál kivonult a tanácsteremből, így tudtak a tagállamok vezetői meghozni a szükséges egyhangú döntést.
Orbán azonban később megvétózta az Ukrajna pénzügyi támogatásáról és a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló javaslatokat, így ezekben egyelőre nem tudtak előre lépni.
Pénteken a világsajtó részletesen foglalkozott a csütörtöki történésekkel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung „Európának okosabbnak kellene lennie Orbánnál” című cikkében arról ír, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem sokat segít Ukrajnának. Az országnak ugyanis most elsősorban pénzre és fegyverekre van szüksége, amit azonban az EU-s költségvetésen kívül, bilaterális alapon is oda lehetne adni.
„Ezért nem szabad tovább játszani Orbán játszmáit. Magyarország szuverén döntése, hogy Oroszországtól teszi magát függővé. Európa többi részének okosabbnak kellene lennie, és nem kellene megvásárolnia Orbántól az Ukrajnának nyújtott segítséget” - írta Nikolas Busse, a lap külpolitikai újságírója.
Szerinte, ha Orbán meg akarja szerezni a befagyasztott uniós pénzeket akkor, akkor otthon kell helyreállítania a jogállamiságot.
„Orbán Viktor most maga mutatta meg, hogy ez végül hová vezeti Magyarországot: ki a tárgyalóteremből, ki az EU-ból”
- tett hozzá Busse.
A német közszolgálati média, az ARD tudósítója szerint Orbán vált a brüsszeli EU-csúcs kulcsfigurájává. Sabrina Fritz a résztvevők beszámolói alapján arról írt, hogy míg a csatlakozás ügyében áttörés volt, a költségvetésről szóló tárgyalások elakadtak, mert a magyar miniszterelnök ennél a pontnál bekeményített.
Fritz szerint is Olaf Scholz német kancellár ötlete lehetett, hogy Orbánt egyszerűen kiküldték a szavazásnál, így biztosítva a szükséges egyhangú döntést.
„Ez a trükk bekerül majd a történelemkönyvekbe, de nem jelent tartós megoldást”
Orbán Viktor maga mutatta meg, hogy hová vezeti Magyarországot: ki a tárgyalóteremből, ki az EU-ból - írta elemzésében a német Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikai újságírója a csütörtöki uniós csúcs kapcsán. Nikolas Busse szerint „nem szabad tovább játszani Orbán játszmáit”.
Csütörtök este született döntés az Európai Tanács ülésén arról, hogy az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Határozottan nem!” - felelte Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy szerinte elég-e napi 1500 forint egy gyermekotthonban lakó gyermek napi étkeztetésére
A miniszter a kormányinfón bejelentette, hogy a kormány 17 milliárdot szán az állami gyermekvédelmi intézmények modernizálására.
Fontos döntések fognak születni a héten a gyermekvédelemmel kapcsolatban - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte:
a kormány 17 milliárd forintot szán még idén az állami gyermekvédelmi intézmények modernizálására.
A részleteket a Belügyminisztérium fogja közölni egy éven belül - tette hozzá.
Erről a témáról kérdezte a minisztert az RTL is. „Ön szerint elég-e nap 1500 forint egy gyermekotthonban lakó gyermek napi háromszori, iskolai napok esetén napi ötszöri étkeztetésére, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ételt kapjon?” - tette fel a kérdést a riporter, mire a miniszter rögtön rávágta:
„Határozottan nem!”
Gulyás ezután jelezte, hogy a kormány ezért ad 17 milliárd forintot a szociális ellátórendszernek. Majd elismételte, hogy a belügyminiszter egy héten belül bejelenti, hogy mire fordítják ezt a pénz.
A riporter kérdéseire válaszolva többször is elismételte, hogy szerinte is kevés az 1500 forint a napi étkezésre, két éve 120 százalékkal emelték meg az erre fordítható forrásokat, most pedig újabb emelésre készülnek. Januárban pedig bérelemést is terveznek.
„Haladunk folyamatosan. Legutóbb a kórházaknál emeltük meg jelentősen az egy főre jutó ellátásnak az összegét, most pedig a gyermekgondozásban is eljutottunk ide. Természetesen mindig lehetne gyorsabban haladni, de örüljünk, hogy eljutottunk ide”
- jegyezte meg a miniszter, aki azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy az emelés után mennyi lesz az összeg.
Fontos döntések fognak születni a héten a gyermekvédelemmel kapcsolatban - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte:
a kormány 17 milliárd forintot szán még idén az állami gyermekvédelmi intézmények modernizálására.
A részleteket a Belügyminisztérium fogja közölni egy éven belül - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbált beszervezni a magyar hírszerzés Brüsszelben a 2010-es években, viszont ezt annyira nyilvánvalóan és szakmaiatlanul csinálták, hogy lebuktak és szétesett a hálózatuk – írja a Direkt36 tényfeltáró központ a belga és német újságírókkal közösen készített új cikkében.
A Direkt36 beszélt több olyan magyar munkatársával az Európai Bizottságnak, akiket megpróbáltak beszervezni a magyar hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal tisztjei.
Az egyik ilyen bizottsági dolgozó elmesélte például, hogy hogy V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet (ÁK) megnyerő modorú diplomatája rendszeresen hívta találkozókra. V.-t nem csak a bizottsági ügyek érdekelték, hanem bármiféle pletyka, amit a bizottsági munkatárs kiterjedt ismeretségi körében hallott.
„Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”
– idézte fel a 2015 és 2017 közötti brüsszeli találkozókat a bizottságnak dolgozó magyar a Direkt36-nak. A „diplomatafedés” alatt azt értette a forrás, hogy V. ugyan hivatalosan a külügy tisztviselőjeként dolgozott Brüsszelben, de valójában a magyar hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal (IH) munkatársa volt.
Ezt lényegében maga V. is felfedte a bizottsági dolgozó előtt. Egyik alkalommal ugyanis V. már nemcsak kérdezgetett, hanem
megpróbált egy beszervezési nyilatkozatot aláírattatni, hogy az Európai Bizottság dolgozója legyen hivatalosan is az IH úgynevezett titkos munkatársa.
V. tudta, hogy a pénz személyesen nem motiválja a bizottsági dolgozót, ezért azzal próbálta rávenni őt, hogy támogatást ígért egy számára kedves szervezetnek. A bizottsági tisztviselő ezt határozottan elutasította.
„Aláírással sem fogok tudni többet mondani neked”
– felelte, majd hozzátette, hogy továbbra is szívesen találkozik V.-vel, de nem látja semmi értelmét a hivatalos beszervezésnek.
Brüsszel az európai kémkedés egyik fővárosa, hiszen nemcsak az EU központja, hanem a NATO és számos más nemzetközi szervezet székhelye is itt található. A titkos brüsszeli hálózatépítés és információgyűjtés azonban jellemzően az orosz, kínai, iráni és más közel-keleti szolgálatok eszköze – nem pedig azoké az uniós tagállamoké, amelyek maguk is tagjai az EU intézményrendszerének.
A Direkt36 cikke szerint V. és kollégáinak módszerei túlmentek azon a határon, ami Brüsszelben még szokványosnak számít egy EU-tagállamtól.
A magyar hírszerzők ráadásul óvatlanul és nyíltan kémkedtek, vagyis nem tartották be a biztonsági szabályokat: 2017-ben V. lebukott, és vele együtt az egész brüsszeli magyar hírszerző hálózat kompromittálódott.
V. volt ugyanis az IH rezidentúra vezetője, a hálózat feje, így bukása dominóként rántotta magával az egész rendszert.
„Felelőtlenül járt el, ezért maga az EU is felfigyelt rá. Egészen leplezetlenül próbált beszervezni embereket. Voltak uniós alkalmazottak, akik ezt jelezték” – mondta egy, a V. lebukásáról részleteket ismerő forrás.
„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot”
– emlékezett vissza egy, az IH akkori működését jól ismerő forrás, arra utalva, hogy a magyar hírszerzésnek szinte a nulláról kellett újraépítenie brüsszeli pozícióit.
A Direkt36 által bemutatott esetek abban a 2012-2018 közti időszakban zajlottak, amikor az Információs Hivatalt az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelte, aki egyben az EU-s ügyek felelőse is volt a kormányban. Ahogy az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti konfliktusok mélyültek – többek között a médiaszabadság, a jogállamiság és a bírói függetlenség korlátozása miatt –, az IH-t és az EU-s ügyeket egyaránt felügyelő Miniszterelnökség egyre több olyan információra lett kíváncsi, amelyhez csak az EU intézményein belülről lehetett hozzájutni. A cél az volt, hogy az Orbán-kormány előre értesüljön minden olyan brüsszeli intézkedésről, amely sértheti az érdekeit.
„Az EU fokozatosan lett célpont. Ahogy a kormányzati retorika elkezdett brüsszelezni, úgy vált a brüsszeli bürokrácia is lépésről lépésre az IH célpontjává”
– emlékezett vissza egy volt magas rangú magyar hírszerző.
A belga elhárítás, a VSSE szóvivője a brüsszeli magyar rezidentúrát vezető V. lelepleződéséről úgy nyilatkozott a Direkt36 partnerének, a belga De Tijd nevú lapnak, hogy azt „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem kívánják.
„Ezen a területen soha nem kommentálunk műveleti részleteket vagy egyedi ügyeket. Ez veszélyeztetné biztonsági szolgálataink munkáját. Egy dologban azonban ne legyen kétség: az EU tisztviselőit és intézményeit célzó esetleges kémtevékenységre vonatkozó vádakat komolyan kell venni” – nyilatkozta a belga partnernek Maxime Prévot, a Belga Királyság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere.
A cikkben tárgyalt időszakban a Brüsszelben diplomatafedésben kémkedő IH-sok hivatalosan a magyar Állandó Képviseleten dolgoztak, melynek vezetője 2015-2019 között az a Várhelyi Olivér volt, aki 2019 óta a Bizottság tagja uniós biztosként. Az Európai Bizottság szóvivője most azt közölte, hogy Várhelyivel szemben nem merült fel, hogy megsértette volna EU-biztosi kötelezettségeit.
A Direkt36 részletes kérdéssort küldött az IH-nak, a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a külügyminisztériumnak és a Lázár János vezette építési minisztériumnak is, de egyik helyről sem érkezett válasz. Megkerestek több, a műveletben részt vett hírszerző tisztet is, de egyikük sem reagált.
Uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbált beszervezni a magyar hírszerzés Brüsszelben a 2010-es években, viszont ezt annyira nyilvánvalóan és szakmaiatlanul csinálták, hogy lebuktak és szétesett a hálózatuk – írja a Direkt36 tényfeltáró központ a belga és német újságírókkal közösen készített új cikkében.
A Direkt36 beszélt több olyan magyar munkatársával az Európai Bizottságnak, akiket megpróbáltak beszervezni a magyar hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal tisztjei.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kirúgják a magas rangú kormánytisztviselőt, akit nagy értékű bolti lopással vádolnak
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter közölte: megvárják, hogy a kormányhivatal rétsági járási hivatalát vezető T. Bálinttal kapcsolatban beérkezzenek a hatóságok hivatalos értesítései, ezt követően intézkednek az ügyében.
Nem maradhat a helyén az a kormányhivatali vezető, akit nagyértékű lopással gyanúsítanak. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 24.hu kérdésére közölte,
megvárják, hogy a kormányhivatal rétsági járási hivatalát vezető T. Bálinttal kapcsolatban beérkezzenek a hatóságok hivatalos értesítései, ezt követően intézkednek az ügyében.
Csütörtökön a 444 írt arról, lopás közben tetten érték egy kormányhivatal vezető munkakörben dolgozó munkatársát egy balassagyarmati Lidlben körülbelül egy hónappal ezelőtt. A lopás értéke meghaladta az 50 ezer forintot, ezért büntetőeljárás indult ellene.
A Nógrád Vármegyei Főügyészség a lappal közölte: „a gyanúsított beismerte a cselekmény elkövetését”.
A gyanúsított kérte mediátor bevonását. Ha ilyen közvetítői eljárás indul, akkor „a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele a közvetítői eljárás keretében a büntethetőség megszűnését eredményezheti”.
A megyei ügyészség szerint az érintett a beismeréssel egyidőben kérte, hogy az ügyét utalják közvetítői eljárásra, a hatóság viszont ezt elutasította az enyhe jogkövetkezmény miatt, így nem függesztették fel a büntetőeljárást.
Nem maradhat a helyén az a kormányhivatali vezető, akit nagyértékű lopással gyanúsítanak. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 24.hu kérdésére közölte,
megvárják, hogy a kormányhivatal rétsági járási hivatalát vezető T. Bálinttal kapcsolatban beérkezzenek a hatóságok hivatalos értesítései, ezt követően intézkednek az ügyében.
Csütörtökön a 444 írt arról, lopás közben tetten érték egy kormányhivatal vezető munkakörben dolgozó munkatársát egy balassagyarmati Lidlben körülbelül egy hónappal ezelőtt. A lopás értéke meghaladta az 50 ezer forintot, ezért büntetőeljárás indult ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely Magyar Péterről: Nem kérdés, hogy aki ilyet talál ki, az nem normális
A miniszter a kormányinfón reagált arra, hogy a TISZA Párt szerint az egyik önkéntesük a titkosszolgálat beépített embere volt, ő lehet a felelős a személyes adatok kiszivárgásáért.
A magyar adatvédelmi szabályok a legszigorúbbak közé tartoznak Európában - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón arra a kérdésre, hogy a Tisza Párt adatszivárgása után nem kellene-e szigorítani a szabályokon. A miniszter hozzátette, hogy szerinte a jelenlegi szabályozás jó.
Ezután hosszasan sorolni kezdte Magyar Péter korábbi állításait: „2000 ügynök követi őt, blokkolják az internetet ott, ahol ő van, milliárdos mesterséges intelligencia beszerzés történt azért, hogy azokat a hanganyagokat előállítsák, amelyeken ő maga beszél, talált kémtoll - ez talán a kedvencem - katonai kémszoftver-beszerzés és most beszervezett embert találtak...”
„Nem kérdés, hogy aki ilyet talál ki, az nem normális”
– jegyezte meg Gulyás.
A miniszter később egy másik újságírói kérdésre válaszolva ismét megismételte az előbbi felsorolást.
„Ezek mind hazugságok, egy része túl van a normalitás határán, ezért ennek a kezelése nem nemzetbiztonsági, hanem orvosi”
A magyar adatvédelmi szabályok a legszigorúbbak közé tartoznak Európában - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón arra a kérdésre, hogy a Tisza Párt adatszivárgása után nem kellene-e szigorítani a szabályokon. A miniszter hozzátette, hogy szerinte a jelenlegi szabályozás jó.
Ezután hosszasan sorolni kezdte Magyar Péter korábbi állításait: „2000 ügynök követi őt, blokkolják az internetet ott, ahol ő van, milliárdos mesterséges intelligencia beszerzés történt azért, hogy azokat a hanganyagokat előállítsák, amelyeken ő maga beszél, talált kémtoll - ez talán a kedvencem - katonai kémszoftver-beszerzés és most beszervezett embert találtak...”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
