HÍREK
A Rovatból

Orbán: Joe Biden túl messzire ment, amikor háborús bűnösnek és tömeggyilkosnak nevezte Putyint

A kormányfő azt is mondta, hogy őt egyáltalán nem érdekli Putyin, a béke reménye pedig szerinte Donald Trump.


Magyarország a béketáborhoz tartozik, "az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap rendezvényén, amelyet Vihar Európa fölött címmel rendeztek az ukrajnai háborúról és a nemzetközi energiaválságról.

Elmondta: Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton. A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. A Krím elleni, 2014-es orosz támadás idején azért tudták elkerülni a súlyos nemzetközi válságot, mert a németek, Angela Merkel akkori kancellárral az élen, azonnal tárgyalást kezdeményeztek - vélekedett.

Hibának mondta Orbán Viktor, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. Pedig a moszkvai látogatás után például a NATO főtitkárának is azonnal jelezte, hogy milyen fenyegetés készül.

A miniszterelnök kijelentette: az ukrajnai konfliktus kapcsán elsősorban a magyar érdekeket nézi, márpedig az ország az ukrajnai háború közvetlen hatósugarában él, emiatt erős fenyegetettségérzése is van. Úgy fogalmazott: miközben Magyarország mindent megtesz a béke érdekében, nem hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben tönkreteszi a magyarokat.

Úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi vita túlságosan Putyinra koncentrál. Hozzátette: őt Putyin egyáltalán nem érdekli, "Magyarország és Európa érdekel, az, hogy mi a háború következménye ránk nézve".

Egyértelművé tette azt is, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.

A miniszterelnök - akinek elsősorban a szervező sajtóorgánumok vezetői tettek fel kérdéseket - kifejtette azt is: a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni. Úgy vélte, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.

A miniszterelnök kijelentette: Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. A béke reménye ezért szerinte Donald Trump korábbi amerikai elnök.

Hangoztatta azt is, hogy az ukrajnai konfliktusnak az a következménye, hogy "nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk", hiszen több más nagy nemzetközi szereplő, köztük Kína és India nem álltak a nyugati közösség mellé.

Szintén kérdésre válaszolva elmondta Orbán Viktor azt is, hogy Olaf Scholz német kancellárral hétfőn folytatott kétórás megbeszélésen tárgyalópartnerének toleranciát ajánlott azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nem ért egyet, így a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponthoz is. Miközben Angela Merkel előző kancellár ezt az ajánlatot következetesen elutasította, Scholz most meghallgatta - szögezte le, hozzátéve: azt reméli, hogy további előrelépést hoz majd a két év múlva tervezett újabb hivatalos berlini látogatása, amikor ráadásul Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

Úgy vélte, hogy a magyar-német barátság "speciális", és kiindulópontnak mindenképpen jó a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. A gazdasági kapcsolatokat illetően kiemelte a járműipart és a hadiipart, és méltatta, hogy egyre több német kutató is jön Magyarországra.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy migrációs ügyekben, a gender, a család kérdésében és a nemzeti érdekek terén maradt egy választóvonal Európában. Akik ettől keletre vannak, tradicionális családban gondolkodnak, nem akarnak migrációt, ott a nemzeti büszkeség a legfontosabb felhajtóerő. Fontosnak mondta és a visegrádi csoporthoz (V4) tartozó országok feladatának nevezte, hogy ezt az álláspontot meg is védjék.

A történelem folyamán mindig voltak nagyhatalmak, akik meg akarták mondani, hogyan éljünk - hangsúlyozta Orbán Viktor. Most demokratikus körülmények között, de még mindig meg akarják mondani hogy milyen legyen a magyar család, milyen legyen az etnikai összetétel Magyarországon - tette hozzá, kiemelve, hogy politikai pályája elejétől ez ellen harcolt.

Kitért annak negatív hatásaira is, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból: a britek sem fogadták el soha a föderális Európa koncepcióját, de távozásukkal a föderalisták túlsúlyba kerültek. Úgy vélte, ha a britek nem hagyták volna el az EU-t, fennmaradt volna az elmúlt 30 évben tapasztalható dinamizmus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Történelmi káosz Amerikában: Trump most azzal fenyeget, hogy a leállás vége után sem fizeti ki a béreket
Családok milliói maradnak élelmiszersegély nélkül, hivatalok állnak. A Goldman Sachs szerint ez lehet a valaha volt legnagyobb gazdasági ütés.


A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.

Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.

A leállás közvetlen társadalmi következményei is drámaiak: amerikaiak milliói nem jutnak hozzá a családjuk élelmezéséhez szükséges élelmiszerjegy-juttatásokhoz. Emellett mintegy 1,4 millió szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, noha sokan közülük továbbra is ellátják a munkájukat.

A Goldman Sachs becslése szerint a leállás 1,15 százalékponttal lassíthatja a negyedik negyedéves GDP-növekedést, ami így csupán 1%-os lehet. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 1–2 százalékpontos visszaesést és 7–14 milliárd dollár közötti, véglegesen elvesző gazdasági teljesítményt jósol. „A jelenlegi leállás várhatóan a valaha volt legnagyobb gazdasági hatással jár” – értékelte a helyzetet Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza.

A gazdaság újranyitás utáni visszapattanása most komoly feltételhez kötött. Bár a Goldman Sachs az első negyedévre 3,1%-os növekedést vár a visszatérő dolgozók és a bepótolt kormányzati költések miatt, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szövetségi alkalmazottak megkapják visszamenőleges bérüket.

A helyzetet tovább rontja, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) a leállás alatt nem tudta elvégezni a kulcsfontosságú felméréseket, ami a jövőbeni adatok minőségét is rontja. Az októberi munkanélküliségi ráta várhatóan mesterségesen magasabb lesz, mivel a kényszerszabadságon lévőket jellemzően munkanélkülinek számítják.

A jelenlegi leállás azért is különösen káros, mert a költségvetési előirányzatok 100%-át érinti, szemben a korábbi rekordot tartó, 2018–2019-es leállással, amely csak a kiadások 10%-át blokkolta. Ráadásul a gazdaság már eleve lassulóban volt a magas vámok, az alacsony bevándorlás és a diákhitel-törlesztések újraindulása miatt. David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető stratégája szerint „megdöbbentő” látni, „milyen nagy társadalmi fájdalmat hajlandók (a demokraták és a republikánusok) okozni pusztán politikai haszonszerzésért.”

Az amerikai kormányzati leállás (government shutdown) akkor következik be, amikor a Kongresszus nem tudja időben elfogadni a szövetségi kormány működéséhez szükséges finanszírozási törvényeket. Ilyenkor a kormányzatnak le kell állítania minden nem létfontosságú funkcióját.

Az alapvető szolgáltatások, mint a nemzetbiztonság, a légiforgalmi irányítás vagy a rendvédelem, általában tovább működnek, de a nemzeti parkok, az útlevélirodák és számos szövetségi hivatal bezár, az ott dolgozókat pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik.

A leállások jellemzően mély politikai megosztottság eredményei, ahol a pártok a költségvetést használják politikai zsarolásra olyan vitás kérdésekben, mint a bevándorlás, az egészségügy vagy az államadósság-plafon. A 2025-ös leállás hátterében Donald Trump második elnöki ciklusa alatti, a demokraták és a republikánusok közötti éles költségvetési vita áll, amely a cikkben említett, már eleve törékeny gazdasági környezetben okoz súlyos fennakadásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Évekig nem temethetik el a kenyai tragédia magyar áldozatait, ha nem sikerül azonosítani őket
A becsapódás után kigyulladt repülőgépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A hatóságok most a gyászoló családtagoktól kérnek személyes tárgyakat, hogy DNS-mintát nyerjenek.


A kenyai repülőgép-baleset áldozatainak azonosítása a tragédia utáni napokban is komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, mivel a becsapódás után kigyulladt gépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A szakemberek DNS-minták alapján próbálják megállapítani az elhunytak személyazonosságát, ehhez pedig a gyászoló, életben maradt családtagoktól kértek személyes tárgyakat, amelyeken megtalálható a korábbi használó DNS-e – írja a Blikk.

Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a lapnak elmondta:

ha a hatóságok nem tudják egyértelműen azonosítani az áldozatokat, a jogszabályok szerint eltűntnek kell nyilvánítani az érintetteket. Ebben az esetben viszont nem lehet őket eltemetni, csak bizonyos idő eltelte után.

A jogszabályok szerint az eltűnés megállapításától számítva öt évnek kell eltelnie, mire a hozzátartozók kezdeményezhetik a holttá nyilvánítást, és

csak a bírósági határozat megszületése után tartható meg a temetés.

A szakértő hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az azonosítási folyamat általában gyors, a 2017-es veronai buszbalesetnél például napok alatt lezárult ez a szakasz.

Mint az már ismert, a tragikus repülőbaleset magyar áldozatai Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának egykori vezetője és családja. A gyászoló családtagoknak kell intézkednie a földi maradványok Magyarországra szállításáról, amelyben a kenyai magyar konzulátus munkatársai segítenek. Ez a lelki teher mellett jelentős anyagi költséggel is jár. A magyar áldozatokon kívül két német turista és a kenyai pilóta vesztette életét a szerencsétlenségben.

A kenyai közlekedési minisztérium 30 napos vizsgálatot ígért a baleset okainak feltárására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez” – a pártelnök kitette a Nemzet Hangja szavazás eredményeit
Az eredményekből szerinte az szűrhető le, hogy tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt. Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.


Magyar Péter egy Facebook-posztban közölte a TISZA Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. Bejegyzésében köszönetet mondott annak a „több százezer magyar embernek”, aki részt vett a konzultáción, valamint a párt önkénteseinek.

A politikus ismertette, hogy mind az öt feltett kérdés esetében 90% feletti volt az „igen” szavazatok aránya. A legmagasabb, 99,86%-os támogatottságot az a javaslat kapta, amely egy független vizsgálat indítását sürgeti az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására és a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére.

Hasonlóan magas, 98% feletti volt a támogatók aránya a minimálbért és átlagbér alatt keresők adókedvezményére, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdéseknél is. A poszt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1%-os vagyonadót a szavazók 96,41%-a, a családi kedvezmények bővítését pedig 90,81%-a támogatta.

Magyar Péter a szavazás eredményeit tágabb politikai kontextusba helyezte, és a kormánnyal szembeni kritikát fogalmazott meg. Azt állította, a Fidesz „fenyegeti a választókat és hazug propagandát folytat a mi pénzünkből”, miközben a TISZA Pártnak nincsenek közpénz-százmilliárdjai.

A szavazás eredményeit és az október 23-i „Nemzeti Menetet” egyaránt annak bizonyítékaként értékelte, hogy a pártja megelőzte a Fideszt.

„Amit a szavazásunk, és amit a Nemzeti Menet megmutatott, azt erősítik meg a kutatások is: tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt” – jelentte ki Magyar Péter, aki szerint a politikai helyzetben fordulópont következett be: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez”.

A politikus szerint „ez nem meglepő, mert a kormány nem a magyar emberek valódi problémáival foglalkozik, hanem saját magával”, és elvesztette a kapcsolatot a valósággal. „A Harcosok Klubja fontosabb számára, mint a gyermekvédelem rendbetétele” – fogalmazott.

Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a magyar emberek véleményét figyelembe véve alakítják a programjukat.

A Nemzet Hangja a TISZA Párt által szervezett online konzultációsorozat. Az első, tavaszi fordulóban a párt közlése szerint több mint 1,1 millióan vettek részt, bár a részvételi adatok és az eredmények hitelesítésének módjáról nem adtak tájékoztatást. Akkor a 13 kérdésből egyedül Ukrajna európai uniós csatlakozása bizonyult megosztónak, a többi javaslat elsöprő támogatást kapott. A most lezárult második fordulót október elején indították, majd a határidőt az október 23-i rendezvényük után november elejéig meghosszabbították. A most közzétett százalékos eredmények szintén a párt saját közlésén alapulnak.

A TISZA Párt és a Fidesz támogatottságáról a közvélemény-kutató intézetek eltérő képet festenek. Míg több, a kormánytól független intézet, mint a Medián és az IDEA Intézet 2025 nyarán és őszén is a TISZA Párt előnyét vagy a két párt közötti szoros versenyt mérte, addig a kormányközeli kutatók, mint a Nézőpont Intézet vagy a Real-PR 93, rendre a Fidesz stabil vezetéséről számolnak be. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az október 23-i megemlékezések résztvevőinek számáról is komoly vita, úgynevezett számháború alakult ki a kormánypárti Békemenet és a TISZA Nemzeti Menete között, ahol független kutatói becslések a TISZA rendezvényét hozták ki nagyobbnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbánék fapadossal repülnek Trumphoz, de nem úgy, ahogy az átlagember szokott
Cél, hogy Magyarország mentességet kapjon az orosz energetikai cégeket sújtó szankciók alól. A miniszterelnök egy egész gépet kibérelt, hogy népes kíséretével eljusson a pénteki tárgyalásra.


Holnap egy népes kormányzati delegáció indul Washingtonba, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök személyesen találkozik – írta a 24.hu. A delegációnak több miniszter is tagja lesz, köztük Nagy Márton gazdasági, Lázár János építésügyi, Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter és Lantos Csaba energetikai miniszter is.

A küldöttség a fapados légitársaság, a Wizz Air egyik repülőjével jut el az amerikai fővárosba. Azonban a Wizz Airnek nincs menetrend szerinti járata Budapest és Washington között, így a kormányzat a 24.hu szerint lényegében repülőbérléssel oldja meg az utat.

A 7350 kilométeres távolságot a küldöttség a légitársaság az idén átvett, nagy hatótávolságú A321 XLR típusú gépével teszi meg.

A fapados légitársaság választása éles kontrasztban áll a miniszterelnök és a kormánytagok korábbi utazási szokásaival, amelyek az elmúlt években számos kritikát váltottak ki. Orbán Viktor előszeretettel használta a Magyar Honvédség Airbus A319-es és Dassault Falcon 7X típusú csapatszállító, illetve futárgépeit, amelyeket a sajtó gyakran csak „kormányzati luxusrepülőkként” emlegetett.

Ezek azonban jóval kisebbek, mint a Wizz Air most kibérelt gépe, így a váltásnak lehet, hogy csupán az az oka, hogy a honvédségi Airbus túl kicsi egy ekkora delegációnak.

Az A321 XLR ugyanis a nagy hatótávolságú változata az A320-as családnak, amely több utas szállítására képes, és hosszabb távokat tud megtenni a kiegészítő üzemanyagtartályoknak köszönhetően. Az A319 pedig az A320-as család kisebb tagja, kevesebb utast képes szállítani, és rövidebb távokra van optimalizálva.

A pénteki megbeszélés fő célja, hogy Magyarország mentességet kapjon a Trump-adminisztráció által nemrég bejelentett, orosz energetikai cégeket sújtó szankciók alól, amelyek Magyarország olajellátását is érinthetik. Orbán Viktor kérésére Donald Trump korábban úgy reagált: „kért mentességet, de nem adtunk”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: