Míg hétfőn öt nyugati vármegyére – Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala és Somogy – adtak ki elsőfokú figyelmeztetést a gyenge ónos eső miatt, addig keddre a helyzet romlik. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas vármegyékre már másodfokú riasztás érvényes a tartós, többórás ónos eső miatt, ahol a csapadékmennyiség meghaladhatja az 1 millimétert. Az ország nagy részére szintén elsőfokú figyelmeztetés van érvényben, kivételt csupán öt északkeleti vármegye – Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar – képez.
Hétfőn késő délutántól északnyugat felől csapadékhullás kezdődik a Dunántúlon: alapvetően havazás valószínű, de nyugaton néhol már kezdetben is ónos eső várható – írja a HungaroMet. A csapadékzóna keletre tart, így estére egyre nagyobb területen vált át ónos esőbe, fagyott esőbe.
A havazás és az ónos eső határvonala kedd reggelre nagyjából a Duna vonalának közelébe húzódhat. Tartósabb ónos esőre a Dunántúl északnyugati, északi részein kell számítani, míg havazás inkább az ország keleti felében valószínű.
A hajnali hőmérséklet -18 és -1 fok között alakul; északkeletről délnyugat felé haladva számíthatunk az enyhébb értékekre. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden -8 és +7 fok között ingadozik, a hidegebb idő ezúttal is északkeleten várható.
A múlt héten, január 9-én a HungaroMet a legmagasabb, piros riasztást is kiadta Somogy és Baranya vármegyére az ónos eső miatt, miközben Zalában és Vasban másodfokú figyelmeztetés volt érvényben.
A csapadék kedd délutánra, kora estére várhatóan megszűnik.
Míg hétfőn öt nyugati vármegyére – Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala és Somogy – adtak ki elsőfokú figyelmeztetést a gyenge ónos eső miatt, addig keddre a helyzet romlik. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas vármegyékre már másodfokú riasztás érvényes a tartós, többórás ónos eső miatt, ahol a csapadékmennyiség meghaladhatja az 1 millimétert. Az ország nagy részére szintén elsőfokú figyelmeztetés van érvényben, kivételt csupán öt északkeleti vármegye – Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar – képez.
Hétfőn késő délutántól északnyugat felől csapadékhullás kezdődik a Dunántúlon: alapvetően havazás valószínű, de nyugaton néhol már kezdetben is ónos eső várható – írja a HungaroMet. A csapadékzóna keletre tart, így estére egyre nagyobb területen vált át ónos esőbe, fagyott esőbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter füve kiégett otthon, a minisztériumban inkább izzadnak, de nem kapcsolják be a klímát
Magyar Péter szerint ő is igyekszik alkalmazkodni az energiaválság miatt kialakult helyzethez: azt mondta, a minisztériumi épületekben kikapcsolták vagy visszavették a klímákat, otthon pedig leállította az öntözőrendszert. Ennek azonban már látszik az eredménye, szerinte ugyanis a fű kiégett a kertben.
Az RTL Házon Kívül című műsorában a műsorvezető azt kérdezte Magyar Pétertől, hogyan jár elöl a kormány jó példával abban az esti 17 és 22 óra közötti időszakban, amelyet korábban kritikusnak neveztek az áramfogyasztás szempontjából.
„Először is a minisztériumi épületekben ugye levettük, vagy ki is kapcsoltuk a klímát. Én ma is voltam bent a Miniszterelnökségen. Most éppen a Gazdasági Minisztériumban volt ennek a munkacsoportnak az ülése. Elmondhatom, hogy mindenki izzadt”
– mondta.
A vízhiánnyal, és a locsolás felfüggesztésével kapcsolatban pedig azt mondta, néhány napja leállította az automata öntözőrendszerét.
„Én otthon három vagy négy napja - nekem van öntözőrendszerem. Éjszaka hazaértem fél 10-kor, akkor kivettem az elemet az öntözőrendszerből, és már látom, hogy a fű ki van égve, de annyi baj legyen. Otthon nincsen klímám, úgyhogy nincs mit kikapcsolni, de én is tudatosabban élek”
– fogalmazott.
Magyar Péter szerint azt látja, hogy a gyerekei és az országban élők közül is sokan próbálnak tudatosabban fogyasztani, ugyanakkor szerinte ez egy nehéz időszak mindenki számára.
Azokra, akik szerinte inkább az ellenkezőjére biztatják az embereket, úgy reagált: „Lelkük rajta.”
Az energiaválság kialakulásának okairól beszélve Magyar Péter ismét az előző kormány döntéseit bírálta. Azt mondta, szerinte a jelenlegi helyzet jelentős része korábbi mulasztások következménye.
„Az MVM vagy a Paksi Atomerőmű milliárdokat, 10 milliárdokat költött promócióra, reklámokra, a kluboknak a támogatására, ahelyett, hogy mondjuk a szükséges szivattyútelepet 10 milliárd forintért megépítette volna”
– mondta.
Szerinte már 2018-ban látszott, hogy egy szélsőségesen alacsony dunai vízállás problémát okozhat, mégsem történt meg a szükséges beruházás.
A paksi atomerőmű esetleges hosszabb leállásával kapcsolatban azt mondta, fel kell készülni arra, hogy a probléma nem oldódik meg néhány nap alatt. A klímaszkeptikusoknak pedig azt üzente, hogy itt a bizonyíték, hogy a Kárpát-medencét is elérte a válság hatása.
Az RTL Házon Kívül című műsorában a műsorvezető azt kérdezte Magyar Pétertől, hogyan jár elöl a kormány jó példával abban az esti 17 és 22 óra közötti időszakban, amelyet korábban kritikusnak neveztek az áramfogyasztás szempontjából.
„Először is a minisztériumi épületekben ugye levettük, vagy ki is kapcsoltuk a klímát. Én ma is voltam bent a Miniszterelnökségen. Most éppen a Gazdasági Minisztériumban volt ennek a munkacsoportnak az ülése. Elmondhatom, hogy mindenki izzadt”
– mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A locsolási tilalom ellenére is öntözik a gyepet több stadionban – azt mondják, fúrt kút vizéből
A kormányzati tiltás ellenére a Bozsik Arénában és az FTC népligeti sportközpontjában is működtek az öntözőrendszerek. A klubok azzal védekeznek, hogy nem ivóvizet, hanem fúrt kutakból nyert vizet használnak a pályák locsolására.
Úgy tűnik, hatottak a felhívások és a korlátozások: országszerte érezhetően kevesebb vizet használnak az emberek és a cégek, aminek köszönhetően a víziközmű-rendszerek is fellélegezhettek.
A fővárosban például látványos jelei vannak a spórolásnak, a Főkert több mint negyven szökőkutat és vízesést állított le, köztük a margitszigeti zenélő szökőkutat is – számolt be róla az RTL Híradó.
Az egyetlen kivétel a Feneketlen-tó úszó szökőkútja, amit az ottani élővilág miatt muszáj tovább működtetni.
A Főkertnek nem volt könnyű dolga, az általuk kezelt növények eszmei értéke ugyanis hatalmas, mintegy 400 milliárd forint. Ezek öntözése a legnagyobb melegben a teljes budapesti ivóvíz-felhasználás tíz százalékát is elviheti, így most muszáj volt drasztikusan visszavenni. Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója szerint kőkemény prioritási sorrendet állítottak fel.
„A jelenlegi helyzetben az a prioritásunk, hogy a lehető legkisebb vízfelhasználással a lehető legnagyobb zöldvagyont mentsük meg. És a prioritási sor elején a fiatal fák vannak.”
Ezeket legalább ötéves korukig muszáj locsolni, hogy életben maradjanak. Ha jut még víz, a cserjék következnek, a sor végén pedig a gyep áll.
Éppen a gyep öntözésének felfüggesztésére szólított fel a miniszterelnök is a sportpályákon. „Minden, nem létfontosságú vízfelhasználást korlátozni kell. Ennek részeként locsolási tilalom lép életbe a fenntartott sportpályákon és stadionokban is. Ivóvízzel ezekben a napokban nem lehet füvet locsolni” – hangzott el a riportban.
Ehhez képest a tegnapi Honvéd–MTK-meccs szünetében automata rendszer locsolta a gyepet a Bozsik Arénában.
A klub erre azt közölte, két fúrt kútról és csapadékvízből oldják meg az öntözést, nem a vezetékes hálózatot terhelik.
Hasonló volt a helyzet az FTC népligeti sportközpontjában is, ahol ma reggel szintén működött a locsolórendszer. A ferencvárosi klubnál azt állítják, náluk évek óta fúrt kút vizével öntöznek.
A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint az önkéntes korlátozásoknak és a tilalmaknak köszönhetően a vízfogyasztás mostanra országszerte csökkenni kezdett.
„A felelős vízhasználat érdekében elmozdult a felhasználók magatartása, és ennek is köszönhető, hogy a rendszerek a megnövekedett vízigények ellenére is elérték azokat a biztonságos szinteket, amelyekkel az üzemfolytonosság biztosítható” – magyarázta Kurdi Viktor.
A szakember ugyanakkor hozzátette, továbbra is arra kér mindenkit, hogy a következő napokban is takarékosan bánjon a vezetékes vízzel.
Úgy tűnik, hatottak a felhívások és a korlátozások: országszerte érezhetően kevesebb vizet használnak az emberek és a cégek, aminek köszönhetően a víziközmű-rendszerek is fellélegezhettek.
A fővárosban például látványos jelei vannak a spórolásnak, a Főkert több mint negyven szökőkutat és vízesést állított le, köztük a margitszigeti zenélő szökőkutat is – számolt be róla az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány: Egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok egy este alatt
Kapitány István egy posztban közölte, hogy a vasárnap esti csúcsidei áramfogyasztás 700 megawattal maradt a tervezett alatt. A miniszter szerint ezt a lakossági összefogás tette lehetővé, amit személyes történetekkel is illusztrált.
Kapitány István közlése szerint „több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítménnyel” fogyasztott kevesebb áramot vasárnap este Magyarország a tervezettnél. A miniszter azt írta, este hét órakor, a csúcsidőszakban 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 helyett.
A 700 megawattos különbséget szerinte a lakosság spórolta meg egyetlen este alatt.
A poszt elején az összefogást hangsúlyozta:
„A magyar emberek nem széthúznak. A magyarok összefognak” – írta, hozzátéve, hogy ezt látja most minden este, ami „elképesztő érzés”.
Bejegyzésében a 19 órakor mért adatot is közölte: „Ma este 19 órakor, a csúcsidőszakban 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 helyett.”
A megtakarítás mértékét egy hasonlattal érzékeltette: „Ez 700 megawatt különbség, ez több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítmény, amit ti spóroltatok meg egyetlen este alatt.”
A miniszter arról is írt, hogy napok óta rengeteg üzenetet olvas, amelyek szerinte „többet mondanak minden statisztikánál”. Példaként említett egy hatéves kisfiút, aki „büszkén lekapcsolja a lámpákat, mert »ő is segít az országnak«”, és egy családot, akik a tévé helyett társasjátékoznak.
Kapitány szerint „Ezeréves történelmünk annyiszor bizonyította már: amikor baj van, ez a nép összekapaszkodik. Most is ez történik.”
Köszönetet mondott a lakosságnak, de jelezte, hogy a nehézségeknek még nincs vége.
„A neheze még hátravan, de az utóbbi napok már megmutatták: ez az ország bármit kibír, ha együtt csinálja” – fogalmazott.
A posztot azzal zárta: „Sok kicsi sokra megy. Együtt működésben tartjuk Magyarországot!”
Az esti órák, különösen a 17 és 22 óra közötti időszak, a villamosenergia-rendszer szempontjából a legkritikusabbak, főleg nyáron. Ebben az időszakban a napelemek termelése már jelentősen lecsökken, miközben a lakossági fogyasztás – többek között a légkondicionálók használata miatt – a csúcson maradhat.
Ilyenkor ugrik meg az országos rendszerterhelés, ami miatt a kormányzat az elmúlt időszakban a csúcsidőszaki fogyasztás mérséklésére kérte a lakosságot.
Kapitány István közlése szerint „több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítménnyel” fogyasztott kevesebb áramot vasárnap este Magyarország a tervezettnél. A miniszter azt írta, este hét órakor, a csúcsidőszakban 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 helyett.
A 700 megawattos különbséget szerinte a lakosság spórolta meg egyetlen este alatt.
A poszt elején az összefogást hangsúlyozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kibertámadás érte a Magyar Államkincstárat, orosz hackereket sejtenek a háttérben
A központi pénzügyi intézmény Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakterületének hálózatát érte a támadás. Az incidens miatt több belső fájl is olvashatatlanná vált, de a Kincstár szerint ügyféladatok nem kerültek veszélybe.
Kibertámadás érte a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakterületének informatikai hálózatát – írja a Telex.
A Kincstár informatikusai az észlelést követően azonnal leválasztották a fertőzött szervereket a hálózatról, hogy megakadályozzák a további károkat.
A vasárnap este kiadott tájékoztatás szerint az incidens során nem történt adatvesztés, és a támadás nem érintette a Kincstár által kezelt ügyféladatokat sem.
A támadás következtében azonban a szervezet egyes belső felhasználóinak, munkatársainak számítógépén lévő fájlok titkosítottá váltak.
A MÁK szakértőinek jelenlegi információi szerint a támadás orosz szerverekről történt
- közölték a lappal.
Az esemény teljes körű kivizsgálását a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakértőivel közösen végzik, és összehangoltan dolgoznak a biztonságos működés mielőbbi helyreállításán. A Kincstár az adatvédelmi incidenst a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak is bejelentette.
A vizsgálat idejére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakterület egyes elektronikus szolgáltatásai csak korlátozottan lesznek elérhetőek, amiért a felhasználók türelmét és megértését kérik.
A Magyar Államkincstár a magyar állam egyik központi pénzügyi intézménye. Az állam pénzforgalmi és kifizetési szervezete.
Kibertámadás érte a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakterületének informatikai hálózatát – írja a Telex.
A Kincstár informatikusai az észlelést követően azonnal leválasztották a fertőzött szervereket a hálózatról, hogy megakadályozzák a további károkat.
A vasárnap este kiadott tájékoztatás szerint az incidens során nem történt adatvesztés, és a támadás nem érintette a Kincstár által kezelt ügyféladatokat sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
