HÍREK
A Rovatból

Olaszországban kikötői blokádokkal és utcai tüntetésekkel tiltakoznak a kötelező védettségi igazolás ellen

Olaszország-szerte utcai tüntetések és kikötői blokádok zajlanak. A becslések szerint több mint nyolc millió embert érinthet az új törvény.


Jelentősebb fennakadás nélkül zajlott a védettségi kötelezettség bevezetése Olaszországban a péntek reggeli munkába álláskor, a kormány szigorító intézkedését azonban a kikötőmunkások blokádjai és az oltásellenesek utcai demonstrációi kísérik - írja az MTI sajtóközleményében.

A kormány közlése szerint a római minisztériumokban gyorsan és problémamentesen zajlott a belépő dolgozók védettségi ellenőrzése. Valójában a közhivatalnokok továbbra is turnusokban dolgoznak, így egyszerre kevesen álltak munkába a reggeli kezdéskor.

Több közintézményben már digitális leolvasó rendszer lépett életbe, a munkahelyek többségében azonban egy erre kijelölt felelős olvassa le egyenként a védettségi igazoláson szereplő kódot. Az igazolás, amelyet olaszul Green Pass-nak hívnak, nem más mint az Európai Unió összes országában használt, úgynevezett Covid-igazolás, amelyet akárki letölthet vagy kinyomtathat magának.

A római bankfiókok megnyitásakor a dolgozók sorban álltak, mivel egyenként ellenőrizték az igazolásukat. Az ügyfelek számára nem kötelező a védettség felmutatása. A kora délutáni órákig jelentősebb fennakadás nélkül zajlott a kötelező védettségi igazolás bevezetése. Az országutak forgalma nem bénult meg, a kikötőkben azonban óráról órára nőtt a tiltakozók száma.

A trieszti kikötőben már kora reggel mintegy ezren demonstráltak a bejárat előtti téren, majd sztrájkot hirdettek meg. A tiltakozók száma néhány óra elteltével majdnem négyezerre emelkedett a különböző oltásellenes szakmai kategóriák képviselőinek csatlakozásával.

A kikötői munkások vezetője, Stefano Puzzer úgy nyilatkozott:

a szabad választás jogát védik a munkavégzést korlátozó rendelkezéssel szemben.

A tüntetők átengedték azokat, akik munkába akartak állni, a kikötőbe behajtani nem tudó kamionok azonban nem vették fel az árut. A több mint kilencszáz trieszti kikötőmunkásból majdnem négyszáznak nincsen védettsége, vagy kelet-európaiak és ázsiaiak, akiknek orosz vagy kínai oltóanyaggal történt oltakozását az olasz egészségügyi hatóságok nem fogadják el.

A genovai kikötőben a blokád miatt akadozik az utasszállító hajók forgalma is.

Róma több pontján a védettségi igazolás- és oltásellenes demonstrálók elállták az utcákat, de a munkába igyekvők gyakori haragja és a hatóságok fellépése felszámolta a blokádokat.

Milánóban a tüntetők a munkához való jogot éltették, Firenzében oltásellenes egyetemisták tüntettek, Udine városközpontjában mintegy kétezren vonultak fel azt kiabálva, hogy a beoltottaknak és az oltás nélkülieknek össze kell fogniuk a szabadságért. Torinóban a Fiat-autógyár előtt tüntettek a dolgozók, Trentinóban kétszáz buszvezető nem állt munkába, mivel nincs beoltva. Fizetés nélküli szabadságra küldték őket az október 15-én életbe lépett szabályok értelmében.

Matteo Salvini, a Liga kormánypárt vezetője kijelentette: Olaszország az egyedüli az Európai Unióban, ahol a védettséget kötelezővé tették. Túlzásnak találta a Mario Draghi kormányfő által szorgalmazott szigort, emlékeztetve a kedvező olasz járványmutatókra. Elemzők megjegyezték, hogy a kormányrendelet a védettségi igazolással gyakorlatilag kötelezővé tette az új típusú koronavírussal szembeni oltást.

A védettségi igazolás, amely legalább egy felvett oltást, a munkavégzés idején érvényes negatív tesztet, vagy a betegségből történt felgyógyulást bizonyítja, 23 millió dolgozót érint. Nincs pontos adat arról, közülük hányan nincsenek még egyetlen adaggal sem beoltva. A 12 év feletti oltás nélküliek számát - a betegség vagy más súlyos indok miatt olthatatlanokat nem kalkulálva - nyolc és fél millióra teszik, és többségük 30 és 60 év közötti, tehát aktív munkavállalónak számít.

A legnagyobb olasz szakszervezet, a több mint ötmillió tagot számláló CGIL szombatra megmozdulást hirdetett Rómában az egy héttel korábbi támadás ellen tiltakozva, amikor is az oltásellenesekhez csatlakozott radikális tüntetők megtámadták a CGIL székházát. Számos kisebb érdekképviselet azonban nem támogatja a CGIL-t, amely igent mondott a kormány korlátozó intézkedésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.


Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.

A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: