HÍREK
A Rovatból

Olaszországban kikötői blokádokkal és utcai tüntetésekkel tiltakoznak a kötelező védettségi igazolás ellen

Olaszország-szerte utcai tüntetések és kikötői blokádok zajlanak. A becslések szerint több mint nyolc millió embert érinthet az új törvény.


Jelentősebb fennakadás nélkül zajlott a védettségi kötelezettség bevezetése Olaszországban a péntek reggeli munkába álláskor, a kormány szigorító intézkedését azonban a kikötőmunkások blokádjai és az oltásellenesek utcai demonstrációi kísérik - írja az MTI sajtóközleményében.

A kormány közlése szerint a római minisztériumokban gyorsan és problémamentesen zajlott a belépő dolgozók védettségi ellenőrzése. Valójában a közhivatalnokok továbbra is turnusokban dolgoznak, így egyszerre kevesen álltak munkába a reggeli kezdéskor.

Több közintézményben már digitális leolvasó rendszer lépett életbe, a munkahelyek többségében azonban egy erre kijelölt felelős olvassa le egyenként a védettségi igazoláson szereplő kódot. Az igazolás, amelyet olaszul Green Pass-nak hívnak, nem más mint az Európai Unió összes országában használt, úgynevezett Covid-igazolás, amelyet akárki letölthet vagy kinyomtathat magának.

A római bankfiókok megnyitásakor a dolgozók sorban álltak, mivel egyenként ellenőrizték az igazolásukat. Az ügyfelek számára nem kötelező a védettség felmutatása. A kora délutáni órákig jelentősebb fennakadás nélkül zajlott a kötelező védettségi igazolás bevezetése. Az országutak forgalma nem bénult meg, a kikötőkben azonban óráról órára nőtt a tiltakozók száma.

A trieszti kikötőben már kora reggel mintegy ezren demonstráltak a bejárat előtti téren, majd sztrájkot hirdettek meg. A tiltakozók száma néhány óra elteltével majdnem négyezerre emelkedett a különböző oltásellenes szakmai kategóriák képviselőinek csatlakozásával.

A kikötői munkások vezetője, Stefano Puzzer úgy nyilatkozott:

a szabad választás jogát védik a munkavégzést korlátozó rendelkezéssel szemben.

A tüntetők átengedték azokat, akik munkába akartak állni, a kikötőbe behajtani nem tudó kamionok azonban nem vették fel az árut. A több mint kilencszáz trieszti kikötőmunkásból majdnem négyszáznak nincsen védettsége, vagy kelet-európaiak és ázsiaiak, akiknek orosz vagy kínai oltóanyaggal történt oltakozását az olasz egészségügyi hatóságok nem fogadják el.

A genovai kikötőben a blokád miatt akadozik az utasszállító hajók forgalma is.

Róma több pontján a védettségi igazolás- és oltásellenes demonstrálók elállták az utcákat, de a munkába igyekvők gyakori haragja és a hatóságok fellépése felszámolta a blokádokat.

Milánóban a tüntetők a munkához való jogot éltették, Firenzében oltásellenes egyetemisták tüntettek, Udine városközpontjában mintegy kétezren vonultak fel azt kiabálva, hogy a beoltottaknak és az oltás nélkülieknek össze kell fogniuk a szabadságért. Torinóban a Fiat-autógyár előtt tüntettek a dolgozók, Trentinóban kétszáz buszvezető nem állt munkába, mivel nincs beoltva. Fizetés nélküli szabadságra küldték őket az október 15-én életbe lépett szabályok értelmében.

Matteo Salvini, a Liga kormánypárt vezetője kijelentette: Olaszország az egyedüli az Európai Unióban, ahol a védettséget kötelezővé tették. Túlzásnak találta a Mario Draghi kormányfő által szorgalmazott szigort, emlékeztetve a kedvező olasz járványmutatókra. Elemzők megjegyezték, hogy a kormányrendelet a védettségi igazolással gyakorlatilag kötelezővé tette az új típusú koronavírussal szembeni oltást.

A védettségi igazolás, amely legalább egy felvett oltást, a munkavégzés idején érvényes negatív tesztet, vagy a betegségből történt felgyógyulást bizonyítja, 23 millió dolgozót érint. Nincs pontos adat arról, közülük hányan nincsenek még egyetlen adaggal sem beoltva. A 12 év feletti oltás nélküliek számát - a betegség vagy más súlyos indok miatt olthatatlanokat nem kalkulálva - nyolc és fél millióra teszik, és többségük 30 és 60 év közötti, tehát aktív munkavállalónak számít.

A legnagyobb olasz szakszervezet, a több mint ötmillió tagot számláló CGIL szombatra megmozdulást hirdetett Rómában az egy héttel korábbi támadás ellen tiltakozva, amikor is az oltásellenesekhez csatlakozott radikális tüntetők megtámadták a CGIL székházát. Számos kisebb érdekképviselet azonban nem támogatja a CGIL-t, amely igent mondott a kormány korlátozó intézkedésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Mindenképpen szeretnénk generációváltást a megyei jogú városokban
A miniszterelnök szerint a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekik is alkalmazkodniuk kell ehhez a folyamathoz.


Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen járt, ahol interjút adott a megyei hírportálnak. A miniszterelnök a zaol.hu-nak többek között a választással kapcsolatos témákról is beszélt.

A miniszterelnök szerint a Fidesz elnöksége már megtárgyalta a 106 fős jelöltlistát, és ő mindegyikükkel személyesen is beszélt.

„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”

- fogalmazott Orbán.

Az jelenleg is látszik, hogy a Fidesz a 2026-os országgyűlési választásokon új arcokat is indít majd a régóta beágyazott politikusok helyett. Zalaegerszegen például a 2006 óta képviselő Vigh Lászlót a 37 éves Szilasi Gábor válthatja, Debrecenben pedig Kósa Lajos helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a jelölt.

„Általában úgy látom, hogy a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez a folyamathoz, és az alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel. Ez a helyzet Zalaegerszegen és néhány más megyei jogú városban is”

– mondta Orbán, aki szerint a kormánypártok viszont még nem kezdték el a kampányt.

„Mi még nem tudjuk bedurrantani a kampánymotorokat, mert kormányoznunk kell”

– fogalmazott.

„Az ellenzéknek nincs ilyen felelőssége, nekünk viszont a hivatalos választási kampány megindulásáig alkotmányosan is az ország kormányzása a kötelességünk. Ezt semmilyen kampányszempont nem előzheti meg” – jelentette ki. Hozzátette, el tud számolni az elmúlt négy évvel, és úgy véli, a változtatás veszélyes lenne.

„A változtatás veszélyes, különösen, ha baloldali vagy brüsszeli irányba akarnánk változtatni”

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Nekünk ebből a vesztes mentalitású nemzetből győztes nemzetet kell csinálnunk
A miniszterelnök a Mandiner Díjátadó Gáláján a nyugati világ politikai megosztottságát is elemezte Kapu Tibornak. Szerinte a polarizáció oka a kormányzati modellek sikertelenségében keresendő.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 26.



Egy világűrt is megjárt magyar zászlóval indult a Mandiner Díjátadó Gála csúcspontja szerda este a Várkert Bazárban, ahol Kapu Tibor űrhajós készített interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel, derül ki az Infostart összefoglalójából. Az eseményen az űrhajós átnyújtotta a nemzeti lobogót a kormányfőnek, aki egy mondattal reagált a gesztusra: „Az űrből még nem volt magyar zászlóm.”

A zászló átadását egy személyes megjegyzés is kísérte: Kapu Tibor a színpadon elmondta, hogy a lobogót „ő maga vasalta ki, hogy ne legyen olyan gyűrött” erre az alkalomra. A mostani színpadi beszélgetés előzménye egy júniusi esemény volt, amikor a szerepek még fordítottak voltak: akkor Orbán Viktor kérdezte a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Kapu Tibort.

A miniszterelnök akkori bejelentkezését így kezdte: „Ez itt a Föld, annak is a közepe, Budapest.” Az űrhajós a beszélgetés során az űrutazás gazdasági hasznáról is beszélt, kiemelve, hogy „gyakorlatilag minden cent vagy minden forint, amit most befektettünk, az később hatszorosan térül majd meg”.

A nyári, távolból zajló párbeszéd után a Várkert Bazár színpadán a miniszterelnök a magyar nemzet jövőjéről és önképéről beszélt. A beszélgetés során kijelentette: „Nekünk ebből a vesztes mentalitású nemzetből győztes nemzetet kell csinálnunk!” Orbán Viktor kitért a jövő kihívásaira és az oktatás szerepére is. Úgy fogalmazott,

„most már a következő korszakra kéne embereket képeznünk”, utalva a mesterséges intelligencia és az új technológiák jelentette váltásra.

A nyugati világ politikai megosztottságát a sikertelenséggel magyarázta, mondván: „Azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A MÁV megkapta az 1 milliárd eurós fejlesztési hitelt, amiről Lázár korábban állította, hogy a Tisza miatt nem adják oda
„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták” - fogalmazott bejelentésében a miniszter.


„Honvédők vs. árulók 1:0!” - ezzel a felütéssel jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter szerda este a Facebook-oldalán, hogy az Európai Beruházási Bank befogadta a magyar vasútfejlesztési hitelkérelmet.

Lázár János szerint

a döntés értelmében 1000 kilométernyi vasúti pálya felújítása kezdődhet meg, és a következő bő egy évben közel 800 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg.

A miniszter a közlésében politikai győzelemként értékelte az eseményeket.

„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták”

– fogalmazott.

A tegnapi bejelentést egyelőre nem kísérte az Európai Beruházási Bank hivatalos sajtóközleménye, így a „befogadás” pontos jogi státusza a miniszteri közlésen alapul. A bank döntéshozatali eljárása többlépcsős: a projekteket először a Menedzsmenttanács javasolja támogatásra, a végső jóváhagyást azonban az Igazgatótanács adja meg.

A kormány 2024 szeptemberében nyújtotta be a hitelkérelmet, az eredeti konstrukció szerint a bank 1 milliárd eurós (mai árfolyamon körülbelül 382 milliárd forintos) hiteléhez a kabinet további 1 milliárd euró saját forrást tett volna hozzá. A cél akkor 500 kilométernyi pálya felújítása volt. Ez a szám a kommunikációban folyamatosan nőtt: júliusban a MÁV vezérigazgatója már 600 kilométerről és 800 milliárd forintos hitelkeretről beszélt, a tegnapi bejelentésben pedig már 1000 kilométer szerepelt.

Lázár János az elmúlt hónapokban ugyanakkor rendre azt állította, hogy a Tisza Párt brüsszeli lobbitevékenysége miatt késlekedik az uniós bank döntése.

A miniszter júliusban például azzal vádolta meg a Tisza Pártot, hogy „rátámadt a magyar vasútra”. Szeptember végén még tovább fokozta ezt. „A Tisza Párt megakadályozta, hogy az Európai Beruházási Bank odaadja azt az egymilliárd eurós hitelt a MÁV-nak” – fogalmazott akkor. Októberben pedig már azt állította, hogy Magyar Péter személyesen Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél járt közben, hogy a választások előtt ne szülessen támogató döntés.

A Tisza Párt elnöke minden alkalommal visszautasította a vádakat.

Az Európai Beruházási Bank szeptemberben a sajtó megkeresésére annyit közölt, hogy az ügyben „még nincs döntés”, a sztenderd értékelési folyamat zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lövöldözés volt a Fehér Ház közelében: megtámadtak és súlyosan megsebesítettek két nemzeti gárdistát
A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba. A merénylőt elfogták és azonosították.


Lövöldözés alakult ki szerdán magyar idő szerint késő este az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, a Fehér Ház közelében. A támadó egy utcasarok takarásából nyitott tüzet két nemzeti gárdistára.

A CNN szerint a támadó szándékosan célozta meg a gárdistákat.

Az egyik katonát közvetlen közelről találta el, a másikat pedig azután, hogy az egy buszmegálló mögé próbált bújni.

A lövésekre egy harmadik gárdista figyelt fel, aki viszonozta a tüzet, majd a kiérkező rendőrökkel együtt elfogta a támadót, akit szintén sérülésekkel szállítottak kórházba. A hatóságok szerint nincs arra utaló jel, hogy lett volna másik elkövető.

A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba.

Patrick Morrisey, az állam kormányzója korábban az X-en azt közölte, hogy a nemzeti gárdisták állapotáról ellentmondó információk keringenek.

A hatóságok a gyanúsítottat Rahmanullah Lakanwal néven azonosították.

A CNN információi szerint az Afganisztánból érkező férfi 2024-ben menedékjogot kért, amit a Trump-kormány idén áprilisban meg is adott neki. Ezzel szemben Kristi Noem belbiztonsági miniszter az X-en azt írta, hogy a gyanúsított „a Biden-kormányzat alatt, 2021. szeptember 8-án az Operation Allies Welcome keretében” érkezett az Egyesült Államokba.

A támadás után az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal közölte, hogy „a biztonsági és átvilágítási protokollok további felülvizsgálatáig határozatlan ideig felfüggesztjük” az afgán bevándorlókkal kapcsolatos összes bevándorlási ügy feldolgozását.

Donald Trump elnök felszólított, hogy vizsgáljanak felül minden egyes afgán bevándorlót, aki Joe Biden kormányzása alatt lépett be az országba. A Truth Socialön az elnök azt írta:

„Az állat, amelyik meglőtte a két nemzeti gárdistát – akik mindketten súlyosan megsebesültek, és most két külön kórházban vannak – szintén súlyosan megsebesült, de ezzel együtt is nagy árat fog fizetni. Isten áldja a nagyszerű nemzeti gárdát, valamint minden katonánkat és a rendfenntartókat.”

Pete Hegseth védelmi miniszter később közölte, Trump azt kérte tőle, hogy a támadás miatt további 500 nemzeti gárdistát küldjön a fővárosba.

Kash Patel, az FBI vezetője szerint a támadást szövetségi szinten vizsgálják, és első körben a rendfenntartó szervek elleni támadásként kezelik. J. D. Vance alelnök elmondta, a támadó motivációja egyelőre ismeretlen. A Trump-kormány egy szövetségi fellebbviteli bírósághoz fordult, hogy sürgősen függessze fel azt a múlt heti bírói rendeletet, amely jogellenesnek ítélte a Nemzeti Gárda washingtoni bevetését. Donald Trump elnök augusztusban döntött arról, hogy szövetségi hatáskörbe vonja Washington rendőrségének irányítását, és a városba vezényelte a nemzeti gárdát, mert a várost szerinte elárasztotta a bűn.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk