KULT
A Rovatból

Obamát is átvágta a kamugéppel, ami egy csepp vérből mindent kimutat – derül ki A feltalálóból

Sorozat és dokumentumfilm is készült az évezred eddigi legnagyobb csalásáról a Szilícium-völgyben. Kritika.
Rónyai Júlia. Fotók: Northfoto - Yichuan Cao/NurPhoto - szmo.hu
2022. augusztus 25.



Ma már egyetlen csepp vér is elég, hogy akár kétszázféle betegséget diagnosztizáljunk belőle - legalábbis ezt hirdette az amerikai Theranos. Ha pedig minden nap vért veszünk az ujjbegyünkből, a testünk változásai követhetővé válnak, ahogyan a film is összeáll képkockákból. Így a kialakulásuk pillanatában csíphetjük el a betegségeket. Az eredmény? Több eltöltött év a szeretteink körében. Remekül hangzik, mi? Kár, hogy ordas nagy kamu volt az egész. Ilyen módszert ugyanis soha nem talált fel senki, hiába ünnepelték a céget és annak karizmatikus vezetőjét.

Na de ki ismeri egyáltalán a Theranos-sztorit?

A feltaláló című dokumentumfilmet nézve azon töprengtem, miért nem jött eddig szembe velem. Főleg, hogy idén még egy sorozat, A kibukott is napvilágot látott a vércsepp-startupról, méghozzá Amanda Seyfried főszereplésével. Így rögtön két perspektívából is megvizsgálhatjuk a történetet, bár a végére csak még több kérdés marad bennünk.

A rendező Alex Gibney-nek nem volt nehéz dolga: többszáz órányi anyag kering a neten a Szilícium-völgy eddigi legnagyobb csalásáról. Mindehhez sejtelmes zenét és archív felvételeket társított, na meg a cég önfényező videóit, amiket utólag már-már paródiaként fogyaszthatunk.

A 2018-ban becsődölt start-up blöffje azért tanulságos, mert nem csupán egy-két gimiből kimaradt háziasszonyt sikerült megviccelni vele. Amerika nagyjai kritika nélkül kajálták be a vércsepp-sztorit - Bill Clintontól Henry Kissingeren át egészen Barack Obamáig.

Mindez pedig jórészt a cég alapítójának, a pár év leforgása alatt ikonná vált Elizabeth Holmes-nak köszönhető. A dokumentumfilmben végighallgatjuk, ahogy a kiváló államférfiak méltatják az üzletasszonyt - épp csak a kutatólabor takarítója nem mond el egy miatyánkot a tiszteletére.

Mert hát miben is ölthetne testet a Szilícium-völgy szellemisége, ha nem egy önerőből felemelkedett, milliárdos feltalálónőben? A Theranos anyja olyan legendát kerekített maga köré, amivel precízen targetálta a start up-közösséget: ő volt az a lángelme, aki néhány félév után otthagyta az egyetemet, hogy az álmát mindössze 19 évesen valóra váltsa.

Holmes - minden visszaemlékezés szerint - bárkit megfertőzött a lelkesedésével. Imidzsét meghatározták a Steve Jobst idéző fekete garbói, gülüszemei és öblös hangja is, amiről már akkor is sejtették, hogy tudatosan változtatja el. A nő így joggal pályázhatott volna a kicsit autista, de annál inkább messiás Elon Musk helyiértékére.

Ez a karakter eleinte még a nézőt is megérinti. Végül is ki ne vágyna olyan világra, ahol senkit nem ragadnak el a lappangó betegségek? Holmes mellett szólnak a vágóképnek használt felvételek is, ahol középkori kínzóeszközként tűnnek fel a vérvételre szolgáló csövek. Miért ne lehetne mindezt korszerűsíteni?

Persze, elsőre semmi sem lehet tökéletes. Edison szerint a siker titka, hogy soha ne hagyjunk fel a kísérletezéssel. Ezzel a pár sorral indul a dokumentumfilm, és ez volt Holmes személyes filozófiája is. Hiszen valójában soha nem sikerült megalkotnia a vércsepp-analizátort - még akkor sem, amikor már több amerikai mamutcég várta, hogy leszállítsa nekik.

A mérnökök napi 24 órában dolgoztak a modellen, de hiába: senki nem tudott egy asztal méretű gépet akkorára zsugorítani, hogy egy kiskanálnyi vért tölthessenek bele. A Theranos valójában egyedül a fecskendős vérvételt tudta elvégezni, mint bármelyik laboratórium. A levett vércseppeket felhígították, majd a hagyományos géppel értékelték ki. Az eredmény? Emberek százai kaptak fals leleteket, amik a leghajmeresztőbb betegségekre utaltak.

És csak ezután következett a biokémikus Ian Gibbons tragédiája: a férfi öngyilkos lett, miután egy perben tanúskodnia kellett volna a technológia mellett. Az özvegye elmondása szerint senki nem kereste őt a cégtől többé. Ravasz húzás, hogy ezt egy interjúrészlet követi, ahol Holmes az emberi élet fontosságáról prédikál.

Persze nem Ian volt az egyetlen, aki átlátott a szitán. Számos visszaemlékezést hallhatunk alkalmazottaktól, akik ma már röhögnek az egészen. Egyre többen zúgolódtak a ferdítések miatt, míg végül meg nem szellőztették a sztorit a sajtó felé. Ezután napok alatt hátrált ki mindenki a cég mögül, a lufi pedig, mint egy rosszul megszúrt véna, kipukkadt.

Eddig a sztori, ami után a nézőben mintegy kétmillió kérdés marad megválaszolatlanul.

Például: hogyan úszták meg ezek az emberek éveken át a számonkérést?

Nem csoda, ha Holmes karakteréről az orosz kamuörökösnő, Anna Sorokin jut eszünkbe, aki a légből kapott milliárdjaival vette palira a New York-i elitet.

Hogy őt idézzük: “Meglepődnél, ha tudnád, valójában hány vállalkozás van, ami nem több egy kártyavárnál.”

Mindkét szélhámosról idén jött ki sorozat: míg Az örökösnő álarca mögött a Netflixen, A kibukott a Hulu nevű szolgáltatón keresztül elérhető, már ha Amerikában élünk. Így azonban be kell érni a Youtube-os előzetessel, és a kiragadott, rövidebb részletekkel.

Annyit már ezek alapján is feltételezhetünk, hogy Amanda Seyfried félreértett valami fontosat a szerepével kapcsolatban. Holmes soha nem volt jó szándékú fanatikus, aki hazugságba hajszolta magát a szent cél érdekében. Ehelyett legelsőként önmagát vágta át, és ha akarta, sem tudott volna felhagyni az önámítással.

Játsszunk csak el a gondolattal, hogy mi jelentkezünk be a Szilícium-völgybe egy hasonló baromsággal! Méghozzá végzettség, kompetencia és bármilyen remény nélkül, hogy a sci-fi valóra váljon. Tuti, hogy azonnal elvéreztünk volna, Elizabeth Holmes mégis sokáig húzta.

Clinton ma már bizonyára kitörölné a vele készült felvételeket, ahogyan a globális vállalkozói nagykövet címet is megvonták tőle, amit még az Obama-adminisztráció adományozott neki. Akkoriban viszont ajnározták az üzleti és a politikai világ nagyágyúi, és csak úgy dőltek a milliárdos befektetések. Mellette állt az ügyvédek serege is, hiszen az üzleti titoktartás miatt soha, senki sem kényszeríthette magyarázkodásra.

A legdurvább mégis az, hogy a kilencmilliárd dollárra taksált cég nyolcszáz embernek - mérnököknek, biokémikusoknak, egészségügyi dolgozóknak - adott fizetést a lufihámozásért. Köztük sokan végig bizalommal voltak a termék iránt.

Holmes szemrebbenés nélkül állta a sarat az interjúkon, konferenciákon, TED talkokon, és az utolsó utáni pillanatig kitartott a találmánya mellett. Ehhez képest a legtöbben egy középfokú spanyolvizsgát sem tudnánk bekamuzni az önéletrajzunkban.

Ki képes tehát erre? Persze, hogy csak egy tőrölmetszett pszichopata! Lapozzunk is, hiszen ez egyfelől evidens, másrészt meg is magyarázza a nő szektavezéreket idéző kisugárzását, ahogyan a vak hitét is, hogy előbb-utóbb sikerül magához hajlítania a valóságot.

Annál döbbenetesebb, miként legitimálta, sőt, ünnepelte őt a környezete. Egy igazságosabb világban Elizabeth Holmesnak ugyanabban a cellában lenne a helye, ahová Anna Sorokint zárták - hiszen Sorokin épp az volt a manhattani művészvilágnak, ami Holmes a Szilícium-völgyben uralkodó tudományvallás számára.

Ez a két csaló épp azáltal tudott érvényesülni, hogy jó érzékkel rátapintott, milyen kapzsi, felszínes és nárcisztikus a közeg, amiben élnek. Ezzel pedig két szögből is tükröt tartottak az amerikai elitnek, amin bizonyára most is számos hasonló vérszívó élősködik. Egy nap majd az ő sztorijuk is kiderül.

Az HBO Max műsorán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: