HÍREK
A Rovatból

„Ő igazán értette, hogy a nyelvművelés emberművelés” – Végső búcsút vettek Grétsy László nyelvésztől – fotókkal

A Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége január 21-én, életének 92. évében hunyt el Budapesten.


A család, barátok, kollégák, tisztelők jelenlétében vettek végső búcsút pénteken Grétsy Lászlótól a Farkasréti temetőben.

A Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége január 21-én, életének 92. évében hunyt el Budapesten. A Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagytemplom plébánosa vezette a pénteki szertartást.

„Grétsy tanár úr példát mutatott arra, hogy a tudományos munkához nemcsak nagy tudás és ismeretanyag, hanem nagy alázat és fegyelem kell. Lényeglátásával, kitűnő kapcsolatteremtő képességével mindvégig jó vezetője volt munkatársainak”

– mondta Gerstner Károly nyelvész, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, aki a ravatalnál az egykori és mai munkatársak nevében búcsúzott Grétsy Lászlótól.

Mint kiemelte, munkáját és vezetői tevékenységét tudás, tisztelet, alázat, derű és szeretet jellemezte. Hozzátette: hozzáértéssel, felkészülten, érdeklődést keltve tudott beszélni a nyelvről, a tudományról, a kettő találkozásáról. Kitért arra, hogy Grétsy László az emberek megbecsülésében, az elődök munkájának értékelésében, a rászorulók segítésében nemcsak szavaival, hanem tetteivel is példát mutatott.

Gerstner Károly megemlítette, hogy Grétsy László nevéhez fűződik a nyelvművelés akadémiai hagyományára és eredményeire épülő kétkötetes nyelvművelő kézikönyv munkálatainak szervezése, irányítása.

„Ebben olyan ismeretanyag van a normatív magyar nyelvhasználatról, a nyelvi és stiláris helyességről, amely ma is alapjául szolgál a nyelvi tanácsadásnak, és hasznos mindazoknak, akik nyelvhelyességi kérdésekben kívánnak eligazodni” - fejtette ki a nyelvész.

Utolsó tanítványa, Blankó Miklós nyelvész, nyelvművelő az Anyanyelvápolók Szövetsége részéről arról beszélt, hogy Grétsy László jól tudott élni azzal a varázserővel, amellyel a Teremtő megajándékozta.

„Ő igazán értette, hogy a nyelvművelés emberművelés. Ez volt az esszenciája Grétsy László munkásságának, amellyel már életében nemzeti örökségünk része lett. Szakmai jártassága egy régi generáció öröksége volt, a nyelvtörténettől a stilisztikán át a grammatikáig minden nyelvtudományi területhez volt érzéke” – mondta Blankó Miklós.

Kitért arra, hogy a legfontosabb számára a család volt, négy gyermeke, tizenkét unokája és hét dédunokája született.

Grétsy László emlékére szombaton 11 órakor tartanak gyászmisét a Belvárosi Nagyboldogasszony Templomban.

Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd tizenhat évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.

1964-ben jelent meg és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Húsznál több - olykor társszerzőkkel készített - tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985).

Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999), A mi nyelvünk (2000), az Anyanyelvünkről anyanyelvünkért (2000), az Új anyanyelvi őrjárat (2002), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), a Sportnyelvünk a 21. század elején (Balázs Gézával, 2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.

1987-98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé.

A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője, valamint több nyelvészeti rádió- és televízióműsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.

Nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter kora reggel már repülőre ült: először vesz részt kormányfőként EU-csúcson
A miniszterelnök Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Tanács állam- és kormányfői ülésén vesz részt. Tizenhat év után most először nem Orbán Viktor képviseli hazánkat a csúcstalálkozón.


Magyar Péter csütörtökön kora reggel egy szelfivel jelentkezett be Facebook-oldalán. A kormányfő egy repülő fedélzetén ül a képen, és el is árulta, hova tart.

„Úton Brüsszelbe. Most először képviselem a szeretett hazánkat miniszterelnökként az Európai Tanács állam- és kormányfői ülésén”

– írta a fotóhoz. Kommentben azt is megüzente, hogy ma és holnap rendszeres beszámolókkal jelentkezik majd a négyszemközti és a multilaterális találkozókról.

Az uniós csúcstalálkozót csütörtökön és pénteken tartják Brüsszelben. Az állam- és kormányfők tárgyalnak majd többek közt a migrációs paktum végrehajtásáról és Ukrajna pénzügyi támogatásáról, illetve uniós csatlakozásának kérdéseiről is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Fidesz szerint súlyos tévedés a védett üzemanyagár kivezetése
A frakció azt javasolja, hogy a védett üzemanyagár ne szűnjön meg, hanem árplafonként maradjon érvényben. Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi a kivezetést.


A Fidesz parlamenti frakciója szerint súlyos tévedés a védett üzemanyagár kivezetése. A képviselőcsoport úgy látja, nincs semmilyen garancia arra, hogy a törékeny világgazdasági helyzetben az üzemanyagár nem emelkedik meg gyorsan újra.

A frakció az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt javasolta, hogy

a védett üzemanyagár intézményét ne vezessék ki, hanem alakítsák át. Azt szeretnék, hogy a most érvényes védett ár árplafonként maradjon meg.

Az ellenzéki frakció szerint a kormány a védett ár kivezetésével újabb választási ígéretet szeg meg. Mint írták: „Magyar Péter 480 forintos benzinárral kampányolt, a jövedéki adó csökkentését ígérte, de most az Orbán-kormány által bevezetett védett árat is megszünteti”.

A közlemény szerint a védett üzemanyagár az elmúlt négy hónapban több millió magyar családot óvott meg jelentős kiadásoktól. A frakció szerint jó hír a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak, hogy az olaj hordónkénti világpiaci ára az elmúlt napokban újra 80 dollár környékére süllyedt.

Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését. A bejelentés szerint erre azért kerülhet sor, mert a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon.

Az előző kormány idén március 10-i hatállyal vezette be az úgynevezett védett árat. A szabályozás szerint a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek a 95-ös benzint maximum 595 forint/liter, a gázolajat pedig maximum 615 forint/liter áron tankolhatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Europion: Csak minden második fideszes hiszi el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva távozik
A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók mindössze 49 százaléka hiszi el, hogy Orbán Viktor egy év múlva valóban átadja a párt vezetését. A teljes népességen belül még nagyobb a szkepticizmus.


A Fidesz-szavazók kevesebb mint fele hiszi csak el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva valóban átadja a párt vezetését, és a többség a beígért megújulás jeleit sem látja – derül ki az Europion kedden felvett reprezentatív felméréséből. A HVG számára készült kutatás szerint a párt hétvégi kongresszusa nem győzte meg az embereket arról, hogy a Fidesz valóban a változás útjára lépett.

A megkérdezettek 42 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás útjára lépnie, és további 15 százalék szerint is inkább kudarc volt a próbálkozás.

A pártpreferenciák alapján mély a szakadék: míg a Tisza Párt áprilisi szavazóinak 78 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás, addig a Fidesz akkori támogatóinak csupán 6 százaléka vélekedik így. Ugyanakkor a fideszeseknek is mindössze 16 százaléka érzi úgy, hogy a párt teljes mértékben elindult a változás felé.

A kongresszuson Orbán Viktor egy évre kért és kapott elnöki felhatalmazást, amit azzal indokolt, hogy jövőre átadná a vezetést a fiatalabb generációnak. A teljes népesség 49 százaléka azonban nem számít arra, hogy ez valóban megtörténik, és csupán 27 százalék hisz az ígéretben. A Fidesz-szavazók körében is alig magasabb, 49 százalékos azok aránya, akik elhiszik neki, hogy egy év múlva hátrébb lép a fiatalok javára.

„Nem ezek az első olyan ügyek a választások óta, amikor azt lehet látni, hogy az áprilisban még a Fideszre szavazók sokkal kritikusabban állnak a volt kormánypárthoz, mint azt a választást megelőző időszakban tapasztalni lehetett” – kommentálta az adatokat Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

A kongresszus alaphangját Magyar Péter adta meg, aki szombaton dokumentumokat mutatott be arról, hogy az Orbán-kormány Vitnyéd közelében tervezett menekülttábort létrehozni, noha ezt a nyilvánosság előtt következetesen tagadta. A felmérés szerint a válaszadók 47 százaléka tartja jelentősnek az ügyet, míg Orbánék magyarázatát, miszerint ez csak egy trükk volt az Európai Unió megtévesztésére, a társadalom relatív többsége (48 százalék) nem tartja hihetőnek. A Fidesz-szavazók 56 százaléka tartja hihetőnek a magyarázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A kormány kezdeményezi az üzemanyagok védett árának kivezetését
A miniszterelnök közölte, hogy erre azért kerülhet sor, mert az üzemanyagok ára a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken a töltőállomásokon.


Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta szerda este, hogy a kormány mai ülésén a védett ár kivezetéséről döntött. A poszt szerint a kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél a vonatkozó jogszabályok módosítását.

A bejegyzés alapján erre azért kerül sor, mert az üzemanyagok ára a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken a töltőállomásokon.

Magyar Péter azt is közölte, hogy a Tisza-kormány fenntartja a jövedéki adó csökkentését, a MOL pedig a csökkentett árréseket.

A poszt végén Magyar Péter arról írt, hogy a védett ár intézménye havonta 50 milliárd forintba került a magyar adófizetőknek. A bejegyzésben az 1000 forintos benzinár is szóba került, amellyel szerinte a választások előtt riogatták az embereket.

A védett árat március 10-én vezettek be a Fidesz-kormány a rendkívüli olajpiaci helyzetre hivatkozva, a 95-ös benzin árát 595, a gázolajét 615 forintban maximalizálva. A kormányváltás idején, áprilisban Magyar Péter még az intézkedés fenntartását kérte a leköszönő kabinettől és a Mol-tól, az ellátásbiztonságra hivatkozva.

Az árstop a stratégiai készletek jelentős csökkenéséhez és a benzinkutasok tiltakozásához vezetett, akik a nullára csökkent árrés miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Tisza-kormány legutóbb június 9-én módosította a szabályozást, amikor megemelte a stratégiai készletből értékesített üzemanyag nagykereskedelmi árát, de a kutakon fizetendő fogyasztói árat akkor még változatlanul hagyta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk