HÍREK
A Rovatból

Nulla kredittel zárhatja le az SZFE-s diákok őszi félévét az új vezetés

Az egyetem új vezetése a tavaszi félévre regisztrálná az őszi hallgatói krediteket.


A hvg.hu információi szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatói és osztályfőnökei az egyetem vezetésének egy olyan tervéről értesültek, amely szerint úgy lenne érvényes a hallgatók számára az őszi félév, hogy a diákok kreditjeit erre az időszakra lenulláznák, és átvinnék őket a tavaszi félévre. A lap információik szerint mindez január elején az osztályfőnöki egyeztetéseken és a Minőségmenedzsment Tanács egyik ülésén is elhangzott. A laphoz eljutott egy dokumentum is, amelyben a Minőségmenedzsment Tanács azt írta az új vezetés által kinevezett oktatási igazgatónak:

"nem tudjuk elfogadni az érvényesítés adminisztrálásának tervét, mely szerint az őszi szemesztert nulla kredittel zárják le 2021. január 8-án, majd az ősszel elvégzett őszi szemesztert a tavaszi szemeszterben, azzal párhuzamosan könyvelnék el a Neptun-rendszerben".

A dokumentum szerint a Tanács nyugtalanítónak tarja a csúsztatott könyvelés ötletét "részben mert nem a valóságot mutatják, részben mert nem világos, miképp lehetne az ösztöndíjszámításhoz elengedhetetlen minimális kreditje a hallgatónak, amennyiben az első félév nulla kredittel záródik, részben mert a félév passziváltatása, az önköltség térítése és a diákhitelek számítása szempontjából sem látszik biztosítottnak a hallgatói érdekek sérülésmentes érvényesülése".

Az új vezetés szerint viszont azért nem lehet a hagyományos módon január végén félévet zárni, mert a kuratórium elnöke, Vidnyánszky Attila novemberben betiltotta az oktatást az egyetemen. A Tanács ugyanakkor a laphoz eljutott dokumentumban azt is megjegyzi, hogy a Fővárosi Törvényszék decemberben visszamenőleg törvényen kívül helyezte a kuratórium november 27-i tiltását, az ugyanis szembemegy az oktatási törvénnyel. Így a Tanács álláspontja szerint semmi akadálya nem lenne a félév megszokott időpontban és módon történő lezárásának.

Emellett pedig azt is megjegyzik, hogy a Neptunban nem lehet visszamenőleges bejegyzéseket végezni, hisz a rendszer - épp a törvényesség biztosításának érdekében - mindent időpecséttel lát el.

Egyelőre pedig az sem világos, hogy mi lesz az önköltséges hallgatókkal. Novemberben ugyanis ők arról kaptak tájékoztatást, hogy nem kell költségtérítést fizetniük a félévre. A lap szerint viszont január 12-én az újonnan kinevezett rektorhelyettes, Zalán János arról írt a hallgatóknak küldött levelében, hogy az őszi félévre be nem fizetett tandíjat három napon belül be kell fizetniük. A hallgatók ebből a levélből tehát arra következtettek, hogy mégis érvényes lesz a félév.

Az állami támogatással tanuló hallgatóknak viszont azt írták, hogy az őszi félév nem számít bele az ingyenesen elhasználható féléveikbe. Ez pedig érvénytelen félévet feltételez.

Tehát gyakorlatilag a krediteket mindenkitől elvennék, de a költségtérítéses hallgatók számára a félév érvényesnek számítana, az államilag finanszírozott hallgatóknak viszont érvénytelennek.

A hvg.hu azt is megjegyzi, hogy a levélben az is szerepel: "a korábban megjelentetett, már másodszor módosított tanévrend szerint az őszi félév eredményeinek rögzítésére és pótlására 2021. február 1-jétől február 19-ig kerül sor. Az oktatók és hallgatók ugyanakkor azt mondják: mivel mindössze egy-két kurzus nem valósult meg objektív okokból, nem értik, tulajdonképpen mit is kéne pótolniuk".

A lap azt is megemlíti: egyelőre azt sem tudni, hogy az őszi félévből csak a jelenlétet vagy a vizsgákat is elfogadják-e. Egyelőre pedig az sem világos, hogy az átvitt kreditekkel lesz-e még dolga a hallgatóknak, vagy azzal külön a tanulmányi bizottsághoz kell majd fordulni, hogy igazolják őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jöhet a fehér füst? Felhelyezték a Sixtus-kápolna tetejére a pápaválasztásról eredményt adó kéménycsövet
A kéményt kizárólag a pápaválasztások alatt szokták használni. A szavazás során fekete füsttel a sikertelen, fehér füsttel a sikeres szavazás eredményét jelzik a hívek és a nyilvánosság felé.


Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel – számolt be róla az MTI. A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.

A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába „bezárt” bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak. Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.

Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.

A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így

az első füst szerda este száll majd fel.

Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.

I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.

A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van („Habemus papam!”). A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: