Minden eddiginél magasabb nyugdíjprémiumot kap idén a 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Novák Katalin emlékeztetett: a nyugdíjprémiumot 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés esetén fizeti a kormány, hogy éreztesse a nyugdíjasokkal, az ő munkájuk is benne van a javuló gazdasági mutatókban.
A jelenlegi kormány 2017-ben tudott először nyugdíjprémiumot adni a nyugdíjasoknak - mondta, hozzátéve: idén mindenki 80 ezer forintot kap majd novemberben a kiegészítő nyugdíjemelés mellett.
A miniszter a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítésével kapcsolatban arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt a családok nehéz helyzetbe kerültek, ezt szeretné a kormány kompenzálni azzal, hogy visszaadja nekik a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat.
A támogatás minden gyermeket nevelő szülőt érint, és azokat a kismamákat is, akik még idén betöltik várandósságukat 12. hetét - mondta.
Kiemelte: az szja-visszatérítés összege maximum 809 ezer forint lehet, egy család így két dolgozó szülő esetén 1,6 millió forintot is visszakaphat jövő februárban.
A visszatérítés főszabály szerint automatikus, de abban az esetben, ha az adóhatóság nem tud arról, hogy egy szülőnek gyermeke van, előfordulhat, hogy jelezni kell a tényt és adatot kell egyeztetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal - tudatta.
Novák Katalin kitért arra is, hogy a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs kedden tartotta utolsó ülését. Az indulás óta eltelt 112 napban több mint harminc döntés született több mint 100 milliárd forint értékű támogatásról, beruházásról - mondta.
Az utolsó ülés döntései között említette, hogy az örökbefogadás minél gyorsabbá tételéért 56-tal növelik az örökbefogadási szakemberek számát, és a 14 év alattiak esetén január elsejéig türelmi időt vezetnek be az okmányolvasó rendszerrel kapcsolatban, így nekik addig nem kell bemutatniuk személyi igazolványukat a szálláshelyeken.
Minden eddiginél magasabb nyugdíjprémiumot kap idén a 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Novák Katalin emlékeztetett: a nyugdíjprémiumot 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés esetén fizeti a kormány, hogy éreztesse a nyugdíjasokkal, az ő munkájuk is benne van a javuló gazdasági mutatókban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éjszaka szinte az összes közel-keleti országot megtámadta Irán
A konfliktus az ötödik napjába lépett és már a teljes régió lángba borult. A libanoni Hezbollah támadásba lendült Izrael ellen, miközben az Öböl-menti országokra Irán rakétákat lőtt.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Északon több, Libanon felől érkező rakétát is észleltek, és a legtöbbet megsemmisítették. Egy egészségügyi beavatkozó csoport „becsapódásról” számolt be a Jeruzsálemhez közeli Beit Semesben, de nem volt egyértelmű, hogy a lövedék rakéta volt-e, vagy egy elfogásból származó törmelék.
A harcok civil áldozatokat is követeltek Libanonban. A fővárostól, Bejrúttól délre fekvő Aramúnban egy légicsapás legalább hat embert ölt meg, míg Baalbekben egy lakóépületet ért találat, ami legalább öt ember halálát okozta. Izrael több mint egy tucat libanoni faluban és városban rendelt el evakuálást, küszöbön álló csapásokra figyelmeztetve.
A feszültség az Öböl-menti államokra is átterjedt.
A katari védelmi minisztérium szerint egy iráni ballisztikus rakéta eltalálta az Al Udeid légibázist, a Közel-Kelet legnagyobb amerikai katonai létesítményét, de nem okozott személyi sérülést.
Szaúd-Arábia két cirkálórakétát és kilenc drónt semmisített meg Al-Harj közelében.
Kuvaitban egy 11 éves kislány halt meg, „amikor repeszek hullottak egy lakóövezetre”. A hadsereg „több ellenséges légi célt” is elfogott, a törmelék egy házra zuhant és sérüléseket okozott.
A konfliktus már a tengeri útvonalakat is érinti: az Egyesült Arab Emírségek partjainál, Fudzsejra közelében egy hajót „ismeretlen lövedék” talált el, de a brit Tengerészeti Kereskedelmi Műveletek szerint a jármű nem szenvedett súlyos károkat - írja a CNN.
Az Egyesült Államok és Izrael februát 28-án csapásokat mért iráni célpontokra, amire Irán regionális rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Március 4-ére a konfliktus az egész térségre kiterjedt, miközben a piacok megrendültek és az olaj és gáz ára meredeken emelkedik.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izrael azt állítja, hogy légicsapást mért az új iráni vezetőt megválasztó testületre, de semmi bővebbet nem árultak el
Az izraeli légierő a Teherántól 160 kilométerre fekvő Kom városában bombázta a Szakértők Gyűlésének épületét. Nem tudni, hogy kiket likvidáltak, ugyanis Irán tagad.
Izrael kedden akkor mérhetett csapást az iráni legfőbb vezetőt megválasztó testület egyik épületére, amikor az éppen az utódlásról döntött – legalábbis ezt állítják izraeli források. A Teherántól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Kom városában történt támadásról készült felvételek súlyos károkat mutatnak az épületen. Az akcióra napokkal azután került sor, hogy hivatalosan bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének halálát.
„Meg akartuk akadályozni, hogy új legfőbb vezetőt válasszanak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő az Axiosnak.
Az izraeli hadsereg hivatalos kommunikációja szerint a csapással azt akarták megelőzni, hogy az iráni „hadigépezet hatékony maradjon”, a hatalmi utódlás megzavarása pedig része ennek a stratégiának.
„Ez teljesen precedens nélküli és a nemzetközi jog súlyos megsértése” – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke még ennél is tovább ment, amikor kijelentette:
„Átléptétek a vörös vonalunkat, és meg kell fizetnetek az árát.”
A Szakértők Gyűléséhez köthető épületet bizonyítottan találat érte, a károk jelentősek. Azt azonban vitatják, hogy a támadás idején valóban zajlott-e ülés az épületben. Míg izraeli és egyes regionális források azt állítják, a csapás a szavazatszámlálás kritikus pillanatában történt, az iráni állami média ezt tagadja. Szerintük egy „régi, kiegészítő” létesítményről van szó, ahol nem tartottak hivatalos üléseket, és az épületet a támadás előtt kiürítették. Hivatalos jelentés áldozatokról egyelőre nem érkezett.
A támadás azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert a 88 tagú Szakértők Gyűlése az iráni alkotmányos rend kulcsfontosságú intézménye: ez a testület felelős a mindenkori legfőbb vallási és politikai vezető megválasztásáért és elmozdításáért.
A testület legutóbb 1989-ben, Khomeini ajatollah halála után játszott ilyen szerepet, amikor Ali Hameneit választották meg utódjául. Hamenei halálának bejelentése után egy ideiglenes, háromtagú vezetői tanács vette át az ország irányítását, amíg a Szakértők Gyűlése nem dönt az új vezető személyéről.
Izrael kedden akkor mérhetett csapást az iráni legfőbb vezetőt megválasztó testület egyik épületére, amikor az éppen az utódlásról döntött – legalábbis ezt állítják izraeli források. A Teherántól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Kom városában történt támadásról készült felvételek súlyos károkat mutatnak az épületen. Az akcióra napokkal azután került sor, hogy hivatalosan bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének halálát.
„Meg akartuk akadályozni, hogy új legfőbb vezetőt válasszanak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő az Axiosnak.
Az izraeli hadsereg hivatalos kommunikációja szerint a csapással azt akarták megelőzni, hogy az iráni „hadigépezet hatékony maradjon”, a hatalmi utódlás megzavarása pedig része ennek a stratégiának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szoktak nevetgélni, hogy az ő lányát is ugyanúgy hívják” – a Szőlő utca volt igazgatója gyakran hivatkozott Orbán Viktorra, a kormány szerint nem álltak személyes kapcsolatban
Az RTL Babák című dokumentumfilmje szerint a volt javítóintézeti igazgató lakásában egy újévi üdvözlet is volt Orbán Viktor aláírásával, de a Kormányzati Tájékoztató Központ szerint a Fidesz több tízezer embernek küldött ilyet. Megszólalt a benti felvételek kiszivárogtatója is.
„Mondott konkrét nevet, hogy a legmagasabb politikussal is jóban van” – állítja a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójának egyik áldozata, Lili az RTL kedd este bemutatott, Babák című dokumentumfilmjében. A Telex által szemlézett film nem csupán a Szőlő utcában történt visszaéléseket tárja fel, hanem azt is bemutatja, hogy a gyermekotthonokban rendszerszintű jelenség a szexuális és testi erőszak.
Lili elmondása szerint a volt igazgató még szociális munkásként, 2006-ban hálózta be őt, miután szülei súlyosan elhanyagolták. A férfi később tudományos kutatásnak álcázott szexuális ajánlatokat tett neki, majd hatalmával visszaélve többször is szexuális cselekményekre kényszerítette.
Az áldozat szerint mindig a befolyásos, nagy hatalmú ember látszatát keltette; az „Ihi” becenév is azért ragadt rá, mert az az „Isten helyett Isten” rövidítése.
Miután a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója lett, rendszeresen beszélt Lilinek arról, hogy politikusokkal van jóban, sőt, azt állította: „a legmagasabb politikussal is jóban van”.
Amikor az RTL riportere rákérdezett, hogy Orbán Viktorra utalt-e, Lili igennel felelt. „Hát mondta, hogy szoktak nevetgélni, hogy az ő lányát is ugyanúgy hívják, mint az ő örökbe fogadott lányát.” Lili azt is állította, hogy ő vette ki a férfi postaládájából Orbán Viktor újévi képeslapját, amire az igazgató úgy reagált: „a barátja küldte neki”.
Az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte, hogy a volt igazgató és Orbán Viktor között „személyes kapcsolat nem volt”, és „a Fidesz az ünnepek alkalmával több tízezer embernek küld üdvözlőlapot”.
A filmben megszólal egy másik áldozat, Ádám is, akit már a Szőlő utcai intézet igazgatójaként zaklatott. A férfi elmondta: az intézmény korábbi vezetője tudott arról, hogy gyerekként szexuálisan bántalmazták, és miután ezzel kapcsolatban kezdetben nyugtatgatta, később pontosan ugyanazt tette vele.
Az aktusokért cserébe ruhákat és rózsafüzért kapott tőle.
A dokumentumfilm legmegdöbbentőbb állításai egy merevlemezhez kötődnek. Lili elmondta, hogy a volt igazgató még 2018-ban, egy ellene indult rendőrségi nyomozás idején bízta rá a bántalmazásokról készült videókat tartalmazó adathordozót, hogy semmisítse meg. A nyomozás akkor sikertelenül zárult, a felvételek azonban Lilinél maradtak. A volt igazgató 2025. májusi letartóztatása után, július 16-án adta át a merevlemezt a Nemzeti Nyomozó Irodának.
Az anyagon szerepelt az a felvétel is, amelyen a férfit váltó megbízott főigazgató brutálisan bántalmaz egy fiút.
Lili szerint a hatóságoknál tehát már nyáron ott voltak a bizonyítékok, ezért is sokkolta, hogy az új intézményvezető egészen december elejéig, a videó nyilvánosságra kerüléséig az intézet élén maradhatott.
Az RTL filmje a Szőlő utcai eseményeken túlmutatva a gyermekvédelem rendszerszintű problémáira is rávilágít. Ennek kapcsán felidézik a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekményeket és az azt eltussolni próbáló kegyelmi ügyet, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához vezetett.
A két fő történetszálat, a javítóintézeti és a gyermekotthoni bántalmazásokat a Szőlő utcai intézet oktatási veztőjének személye köti össze, aki később pedig a fóti gyermekotthon igazgatója lett. Februárban azért függesztették fel, mert a gyanú szerint megvert egy gyereket, aki kórházba is került. A film szerint ugyanazt a fiatalt bántalmazta, akit korábban egy videó tanúsága szerint egy nevelő fojtogatott.
A Babák az RTL streamingplatformján tekinthető meg.
„Mondott konkrét nevet, hogy a legmagasabb politikussal is jóban van” – állítja a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójának egyik áldozata, Lili az RTL kedd este bemutatott, Babák című dokumentumfilmjében. A Telex által szemlézett film nem csupán a Szőlő utcában történt visszaéléseket tárja fel, hanem azt is bemutatja, hogy a gyermekotthonokban rendszerszintű jelenség a szexuális és testi erőszak.
Lili elmondása szerint a volt igazgató még szociális munkásként, 2006-ban hálózta be őt, miután szülei súlyosan elhanyagolták. A férfi később tudományos kutatásnak álcázott szexuális ajánlatokat tett neki, majd hatalmával visszaélve többször is szexuális cselekményekre kényszerítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.
Az utasok szombat óta vártak arra, hogy hazajuthassanak. Kedden már kora délután kimentek a dubaji reptérre, ahol először ötórás késésről tájékoztatták őket, ezután viszont órákig semmilyen információt nem kaptak. Végül helyi idő szerint éjfél körül szállhattak fel a gépre, amely az eredetileg március 3-án, este 20.55-re tervezett érkezés helyett március 4-én, hajnali 5.20-kor szállt le Budapesten.
„Elcsigázottak vagyunk, fáradtak, mégis elmondhatatlan boldogság hazatérni” – mondta az egyik utas. Egy másikuk hozzátette: „Most nem a nyaralásnak lett vége, hanem egy rémálomnak.”
A Közel-Kelet légi közlekedését napok óta bénítja a térségben kialakult fegyveres konfliktus miatti légtérzár. A járattörlések mértéke a koronavírus-járvány óta nem látott léptékű, a nagy közel-keleti csomópontok, mint Dubaj, Abu-Dzabi és Doha forgalma részben vagy teljesen leállt. A dubaji repülőtereken március 2-án este kezdték meg a forgalom fokozatos és korlátozott újraindítását.
A most hazatért csoporton kívül továbbra is több száz magyar állampolgár várakozik a térségben.
Szijjártó Péter kedd este fél 11 körül a Facebookon azt közölte, hogy a Közel-Keleten még mindig nagyon súlyos a helyzet.
A külügyminiszter szerda reggel bejelentette, hogy elindult az első mentesítőjárat Jordánia felé, amit továbbiak fognak követni.
Szijjártó azt is közölte, hogy a Wizz Air megnövelt járatszámmal indít gépeket Sarm-es-Sejk egyiptomi város légikikötőjéből, hogy a Közel-Keleten rekedt magyarok ezen, az egyelőre biztonságos országon keresztül el tudják hagyni a régiót.
Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.
