HÍREK
A Rovatból

Novák Katalin lemondása a felelősségvállalás egyetlen járható útja, de önmagában még ez is kevés

A köztársasági elnök többé nem testesíti meg a nemzet egységét, alkalmatlanná vált feladata elvégzésére. De garancia kell arra is, hogy többé ez mással sem fordulhat elő: nyilvánossá kell tenni a kegyelmi döntéseket.


Anya vagyok. Jogász vagyok. Keresztény vagyok. Konzervatív vagyok (nagyjából). De legfőképpen érző ember vagyok. És igazából ez utóbbi mivoltom jegyében szeretném „kinyitni pörös számat, és a tudásnak tenni panaszt”.

Jelenlegi politikai nézeteimet talán az alábbi szavakkal tudnám illetni: kiábrándultság és apátia. Már jó pár éve eltört bennem valami. Mégis tisztán fel tudom idézni a pillanatot, amikor görgetés közben rákattintottam A Cikkre. Ahogy azt is mindenki fel tudja idézni, hogy mikor és hol látta az első felvételt a 2001.szeptember 11-én az ikertornyokba csapódó repülőről. Mert akkor tudtuk, hogy most valami végleg elmúlt abból, amit a világunkról és annak a rendjéről gondoltunk.

Most pedig annak a cikknek megnyitása vésődött be, ami Novák Katalin kegyelmi döntéséről szól. Ha valaki egy kő alatt töltötte az elmúlt napokat: a köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, aki egy pedofilt segített abban, hogy megússza a felelősségre vonást. Méghozzá kényszerítéstől se visszariadva.

Szerintem ehhez nem kell mit hozzátenni. Ez egyértelmű. De elborzadva látom, hogy olyan szólamok bukkannak fel, amik kérdőjeleket tesznek oda, ahol nem csak pont van, hanem egyenesen felkiáltójel.

Igazából zavarban vagyok, hogy ezeket meg kéne cáfolnom. Mert nem igazán lehet azon mit cáfolgatni, hogy az ég zöld. “Nem zöld.” Ezek alapvetések. Az ég nem zöld. A tűz nem hideg. A jég nem forró. És pedofiliát eltussoló bűnözőknek kegyelem osztogatás súlyosan nem oké. Pont.

De mégse mehet el az ember szó nélkül a tegnap még hangoskodó alapvetés-tagadók mellett, mert „bűnösök közt cinkos, aki néma”. És szerencsére egyre többen hallatják a hangjukat ennek kapcsán. Már csak ketten nem szólaltak meg érdemben az ügyben: Novák Katalin és Varga Judit. Ők ketten találták kegyelemre méltónak K. Endrét. Mint valami mondókában: “Az egyik felterjesztette. A másik megkegyelmezte. Utána amaz jól ellenjegyezte. Végén az iciri-piciri K. Endre jól szabadlábra lett helyezve.”

De ahogy a közfelháborodás egyre nő az ügy körül, komoly reményeim támadtak, hogy legalább az egyikük meg fog szólalni, és próbál majd valami magyarázatot adni. De bevallom, elképzelni se tudom, hogy mivel fognak előhozakodni.

Mert akárhogy is forgatom, a helyzet menthetetlen, hiszen:

A nemzet megosztó egysége?

Egy pedofíliával akárcsak kapcsolatban álló bűncselekmény esetén a kegyelemi döntés nem “megosztó, mint minden kegyelmi döntés” - ahogy azzal már próbálkoztak mentegetőzni a Sándor-palotában. Csak simán felháborító és elítélendő. Általánosan, egyetemesen és mindenhogy.

Ez a morális mérlegelés, és szempontok osztásán-szorzásán túl van. Ez egy erkölcsi Rubicon. Aki átlépi, az a morál ellensége. Nincs „ha” meg „de”.

Ha él kis országunkban valaki, aki szerint mégis lehet itt bármit mérlegelgetni, akkor pont miatta kéne még egyértelműbben edukatív céllal példát statuálni. Mert még a végén az egyszeri edukálatlan mérlegelgető se lesz képes biztosan leolvasni a helyes irányt a belső erkölcsi iránytűjéről, ha adott esetben neki kellene a legénynek lennie a gáton, amikor a környezetében felmerül gyerekek szexuális zaklatása. És egy ilyen helyzet, hogy SOHA nem tud teljesen egyértelmű lenni. Ezért kell egyértelmű határokat húzni.

Hogy billegő esetben a félrenézés felelősségét ne lehessen „elkenni” – az eltussolóét még annyira se. Ha a világ K. Endréit a saját lelkiismeretük nem tart vissza attól, hogy aktívan vagy passzívan szabad utat engedjenek a pedofiloknak a gyerekekhez, akkor tartsa őket vissza a félelem. Félelem attól, hogy a társadalom részéről csak elítélésre és megvetésre számíthatnak, minden megosztottság nélkül.

De még egyszer ismételjük el, mert az a tudás anyja: egy pedofil cselekmény eltussolása nem erősen megkérdőjelezhető, hanem az erkölcsi minimum alatt van olyan egyértelműen, hogy azt se elénekelni, lerajzolni, elmutogatni nem lehet. Ez a társadalmi szerződésünk egyik alapköve. Reszkessen az a társadalom, ami alól ezt kirántják - főleg az akinek az Alaptörvény szerinti feladata lenne hogy “kifejezze a nemzet egységét”. Mert ha nincsenek közösen elfogadott minimumszabályaink és -értékeink, akkor jönnek a farkastörvények. A teljes bizonytalanság, eszköztelenség és a nulla kiszámíthatóság vagy tervezhetőség.

Az elkövető mentségére szóljon, hogy…?

Bármilyen rejtett, titkos körülményt áll a kegyelmi kérvényben, ami miatt megesett Novák Katalin és Varga Judit szíve K. Endrén, azt ne felejtsük el, hogy K. Endre nem “csak” félrenézett. Nem bizonytalankodva nem tett semmit a gyerekek abuzálását megakadályozandó. Hanem kifejezetten és célzatosan meg akarta akadályozni, hogy a kivizsgálás rendben végbe menjen. Szóval nem „csak” lányos zavarában tehetetlenkedett. (Bár épp elég baj lenne az is, ha lányos zavarunkkal foglalkozva hagynánk gyerekeket pedofilok karmai közt.)

Attól hogy K. Endre maga nem követett el pedofil cselekményt, a bűne nem kerül át egy erkölcsileg kevésbé egyértelmű kategóriába.

Az, hogy az áldozatok mennyire tudnak felállni a traumából, csak egy részben múlik a trauma mértékén. Meglepően – sőt sokkolóan – nagy mértékben azon is múlik, hogy mennyire lesz hatással az életükre maga a trauma, hogy azt a környezet utána hogy kezeli. Ha utána védelmet, támogatást, igazságszolgáltatást kapnak, jelentősen nagyobb esélyük van feldolgozni a velük történteket. Ezt akarta elvenni K. Endre a szexuálisan kihasznált gyerekektől.

Ezt tetézve, egyetlen pedofil bűncselekmény se történne meg, vagy legalábbis nem ismétlődhetne meg, ha nem lennének olyanok, akik félrenéznek, eltussolnak, vagy bármilyen direkt vagy indirekt módon tennék ezt lehetővé az elkövető számára. Sőt, azzal hogy a bűnsegédek ezáltal a látenciát is növelik, a többi elkövető felbátorodhat, hogy akkor errefelé nem „trend” az elkövetők felelősségre vonása. Akkor miért fognák vissza magukat? Ez mind a K. Endrék lelkén szárad. K. Endre tette el semmilyen formában nem lehet „csak” szót odabiggyeszteni.

Ezen felül, ha K. Endrét akarnánk se tudnánk naiv módon azzal mentegetni, hogy nem látta át mekkora felelőssége van abban, hogy az áldozatok traumája mennyire mélyül el, hiszen pszichológus volt. K. Endrét azzal se mentegethetjük, hogy mivel nem ismerte a pedofília álságosan működő, megtévesztő természetét, ezért nem ismerhette fel tettének súlyát.

Nem számít az se, hogy amúgy előtte, utána, közben milyen jó ember volt, és mennyi jót tett.

Ez valamennyi enyhítést adhat, de kegyelmet biztos, hogy nem. Mondok egy meglepőt: a legtöbb bűnöző – még a legsúlyosabb cselekmények elkövetői is – amúgy szabadidejükben sok tök jó dolgot is csináltak. Talán egy-két súlyosan szociopata kivételével. De az már elmekórtani kérdés.

Ám ha a fentiekkel együtt netalán véletlenül létezne is arra magyarázat, hogy K. Endre miért kaphatott kegyelmet a börtönbüntetés alól, az már végképp megindokolhatatlan, hogy miért mentesítették a foglalkozástól eltiltás büntetéstől is. Még ha K. Endre körülményeiben fel is merülne bármi kegyelemre okot adó szempont, az se teszi őt már alkalmassá (és veszélytelenné), mint pszichológus és pedagógus. Isten óvja azt, aki véletlenül azért kerül hozzá, hogy feldolgozzon egy gyerekkori szexuális zaklatást.

Végül de nem utolsó sorban. Jártam önkénteskedni gyermekotthonba. És emiatt saját szememmel láttam, hogy egy „intézetis” gyereknek mennyire nehéz elhinnie, hogy bármilyen hatással lehet a saját sorsára. Vagy mások, ne adj isten a világ sorsára. Igazából még egy „normális” támogató háttérrel rendelkező gyereknek és felnőttnek is nehéz egy szexuális zaklatás után felvennie a kesztyűt, és harcolni az igazáért.

Szóval lenyűgöz az emberi nagysága azoknak a már felnőtt intézetis gyerekeknek, akik kiálltak zaklatójuk ellen – még úgy is, hogy K. Endre kényszerítéssel akart őket ebben akadályozni.

Nekik ez életük teljesítménye volt - akár felálltak utána a traumából, akár nem. Engem ők jobban inspirálnak, mint egy olimpiai bajnok. És most több, mint tíz embertől részlegesen elvették ezt a győzelmet.

Ami talán az életmentő korty víz lett volna nekik a kiszolgáltatottság sivatagában. Nem tudom, K. Endre kegyelmi döntéséből milyen előnye származik az Egyetemes Igazságosságnak, és hány ember élete lett jobb ettől, de biztos nem összemérhető az okozott károkkal.

Minden jó, ha a vége egy jó kis alaptörvény-módosítás?

Orbán Viktor maga nyilatkozta az ügy kapcsán, miszerint: “Pedofil elkövetők számára nincs kegyelem. Ez a személyes meggyőződésem”. És ez alapján alaptörvény-módosítást kezdeményez.

Ám ettől még érthetetlenebbé és elkeserítőbbé válik, hogy az elmúlt napokban még sokan a kegyelmi döntés beterjesztésében, ellenjegyzésében és meghozalatában részt vevő kormányzati szereplők önjelölt prókátoraként relativizálni kezdték K.Endre cselekményének súlyát és megítélését. Előbbre sorolva egy vélt pártállaspontot az erkölcs legminimumabb minimumánál. Remélem minden érintett kommentelőnek, influencernek, politikusnak kicsit nehezebb lesz esténként tükörbe néznie a szokásosnál. Akik pedig eddig kérdés nélkül elfogadták a fenti forrásból származó helyzetértékeléseket, ezentúl morális kérdésekben fenntartásokkal tekintenek a megnyilvánulásaikra.

De azt hiszem, a miniszterelnöki nyilatkozat megtételével végül páratlan politikai egység formálódott, és végre kivétel nélkül minden politikai oldal kifejezte, hogy az általuk képviselt emberek véleménye egységesen (!) az, hogy egy ilyen döntés mélyen sérti a társadalmi működésünk alapjait.

Aminek az egységét kellene Novák Katalinnak kifejeznie. De most pont ő maga került az egységen kívülre. Vagyis feladata elvégzésére alkalmatlannak bizonyult.

És bármennyire is hangsúlyozhatják a Sándor-palotában, hogy a kegyelmi döntés egy szubjektív jogintézmény, és a köztársasági elnök dönt, ahogy akar, a funkciója nem az ilyen esetekre van kitalálva. A jogszabályok értelmezésénel a rendszerbeli szerepüket is vizsgálni kell. Márpedig a jog egy minél letisztultabb ítélkezési rendszert igyekszik létrehozni. De mivel az élet se nem 100%-ig rendszerbe illeszthető, se nem letisztult, szelepként létrehozták a kegyelem intézményét. Ez a célja és a funkciója.

Mert sajnos van olyan eset, ami jogilag bűntetendő, de egyértelmű, vagy legalábbis nagyon megfontolandó morális kételyek merülnek fel vele kapcsolatban. Mint például egy önbíráskodó apa, akinél esetleg nem teljesen kristálytisztán áll meg az önvédelem, amikor a lányát zaklató elkövetőket felelősségre vonja. Vagy amikor egy évekig szexuálisan kihasznált és bántalmazott kiskorú nem lát más kiutat, mint pedofil nevelőapja meggyilkolását.

Vagyis Novák Katalin a kegyelem intézményét létrehozó jogszabályi rendelkezést nem jól, sőt gyanúsan visszaélésszerűen értelmezte

– ha a jogrendszerben elfoglalt helyét és a jogalkotói szándékot is figyelembe vesszük. Ennek értelmében - bár Orbán szerint nincs helye most jogászkodásnak - még “jogászkodva” se lehet kimenteni a döntést.

Az, hogy a kegyelmi döntések nem nyilvánosak, bevallom én se tudtam. De azt hiszem ez egy olyan szabályozási hiba, ami ezt a korrekciós eszköznek szánt intézményt nagyon is védtelenné teszi a visszaélésekkel szemben. Szóval nagyon remélem, hogy a már megszokott törvénykezési rohamtempóban születik egy módosító javaslat a kegyelmi döntések indoklásának nyilvános mivoltáról. Még a jövő héten.

Mert sajnos a kezdeményezett alaptörvény módosítás csak első ránézésre tűnik megnyugtató lezárásnak.

Ha a miniszterelnök nyilatkozatából indulunk ki, akkor mindössze annyiról lenne szó, hogy ezentúl nem lehet majd kegyelmet gyakorolni olyan bűncselekmények esetén, ahol a sértett kiskorú. Ezzel három baj van:

- Nem lehet majd kegyelmet adni a fent említett apának, aki a lánya 17 és fél éves zaklatóját számon kérve erős felindultságában túllép az önvédelem keretein. Pedig ez tipikus esete lenne annak, amikor a jogrendszer rugalmatlansága nem tud kezelni egy morális élethelyzetet.

- Cserébe viszont továbbra is indoklás nélkül, sutyiban kegyelmet lehet adni egy befolyásos barátokkal rendelkező elkövetőnek, aki 18 és fél éves lányokat erőszakolgat luxusjachtokon. (Pont ahogy korrupció vagy költségvetési csalás befolyásos elkövetőinek is meg lehet kegyelmezni a legnagyobb titokban. )

- A kegyelmezési jog továbbra is a nyilvánosság legkisebb kontrollja nélkül marad. Így ha "véletlenül" egy olyan köztársasági elnök lenne hivatalban, aki még az erkölcsi minimumot se képes felismerni, akkor mi garantálja, hogy kevésbé ledöbbentően nyilvánvaló ügyekben képes lenne helyesen dönteni?. És teszem azt, nem kezd ámokfutásba, és kezd el kegyelmet osztogatni mindenkinek, akinek az ismerősének az ismerőse megereszt egy baráti telefont neki?

Vagyis amíg nem teszik kötelezően nyilvánossá a kegyelmi döntéseket, még lemondania is felesleges a felelősöknek.

Mert az ezekszerint az eddigi "biztosítékok", mint az igazságügy miniszter ellenjegyzése pont nem jelentenek elég garanciát. Ez a botrány megismétlődhet még százszor, ezerszer. Sőt, még csak tudni se fogunk róla, ha egy szemfüles újságíró nem szúrja ki szinte teljesen véletlenül. És azt hiszem a véletlen nem elég megnyugtató alkotmányos garancia egy ilyen komoly jogkör esetén.

Madarat tolláról, köztársasági elnököt az értékrendjéről?

Novák Katalin döntése csak még súlyosabb megítélés alá esik attól, hogy ő amúgy nem egy elborult, szélsőségesen liberális jogvédő, aki szemellenzősen, de tiszta szívből hisz abban, hogy minden bűn megbocsátható. Hanem

ő ezzel a döntéssel nem csak a közmorált tiporta lábbal, hanem saját hitelességét is. Vagyis teljesen tisztában volt azzal, hogy mekkora értéket húzott le a wc-n.

Hiszen eddig ő a gyerekek mindig minden esetben és minden mértékben mindenekfelett álló védelmét hangsúlyozta – akármilyen egyéb csoportra nézve hátrányos jogcsorbítások árán is. Akár aránytalanul is. “Mert a gyermekek védelme megkérdőjelezhetetlenül mindenek felett áll.” Hát akkor hogy került most oda egy ekkora kérdőjel? Milyen értékbeli kérdés merült fel benne, ami miatt a gyermekek védelmét a pedofil visszaélést lehetővé tevő bűnöző szempontjai mögé sorolta? Ha ez olyan nagy érték, hogy felülmúlja az eddig felülmúlhatatlan gyerekvédelmet, mint közérdeket, akkor az miért nem közérdekű információ, hogy mi ez a nagyobb érték?

Eddig az közérdeknek tartott értékeket kék plakátra írták, nem eltitkolták!

A lemondás a megoldás?

Igen, itt az egyetlen járható útja a felelősség vállalásnak a lemondás lenne. De amíg nincs garancia, hogy minden kontroll nélkül születhetnek kegyelmi döntések, addig igazából felőlem maradhat is Novák Katalin a hivatalában.

Elegánsabb lenne, ha lemondana, de valójában nem oszt, nem szoroz, hogy ki fogja a tollat, ami morális mérlegelés nélkül írhat alá bármit.

Amíg viszont hivatalban marad, legalább élő mementóként emlékezteti a nemzetet, hogy senkinek a személye se garancia a morális minimum megtartására, amíg a rendszer lehetővé teszi a visszaéléseket.

Akármilyen sokszor ismétel el számunkra szimpatikus értékekről szóló szólamokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből
A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.


Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Leállások jönnek a K&H-nál, ezekre figyelmeztet a bank
A K&H Bank több tervezett karbantartást is tart a hónapban, vasárnap éjjel is lesz pár órás üzemszünet. A leghosszabb, bankszünnapnak minősülő leállás február 28-tól március 1-ig tart majd.


Vasárnap este 22 órakor folytatódik a K&H Bank februári karbantartás-sorozata, amely a hónap során többször is érinti még az elektronikus szolgáltatásokat. A ma éjszakai leállást több másik is követi, köztük két hosszabb, a jogszabályok szerint is bankszünnapnak minősülő szünet.

Február 8-án 22 órától február 9-én hajnali 2 óráig üzemszünet lesz a banknál, amely alatt átmeneti szünetelés vagy lassulás várható a K&H e-bank, a mobilbank, az e-portfólió, az e-posta és az Electra szolgáltatásoknál, valamint a bank weboldalán. Hasonló, üzemszünetnek minősülő karbantartás lesz február 17-én 22 órától február 18-án hajnali 2 óráig is.

Az első bankszünnap február 13-án 23 órától február 14-én reggel 7 óráig tart majd. Ekkor a már említett szolgáltatások mellett a K&H SZÉP Kártya és a 3D Secure biztonsági azonosítás működésében is szünet várható.

A leghosszabb leállás február 28-án 23 órától március 1-jén délután 14 óráig tart majd egy informatikai fejlesztés miatt.

Ebben az időszakban az internetbanki és mobilbanki alkalmazások, valamint az ATM készpénzbefizetési funkció sem működik. Szünetel az azonnali átutalási megbízások indítása és a fizetési kérelmek fogadása is. A bejövő azonnali átutalásokat a bank visszautasítja, azokat a szolgáltatás helyreállása után az indító félnek újra kell benyújtania. Ez a gyakorlat megfelel az Azonnali Fizetési Rendszer működésének, amely technikai hiba esetén visszautasítja a tranzakciót.

A bankszünnapok alatt is elérhető marad a készpénzfelvétel az ATM-ekből, a bankkártyás vásárlás boltokban és online, valamint a bankkártya letiltása a K&H Telecenteren keresztül. Fontos azonban, hogy a betéti- és hitelkártyákat a február 28-i, 23 órakor elérhető egyenleg erejéig lehet majd használni. A leállás ideje alatt sem az egyenleg feltöltésére, sem a kártyalimitek módosítására nem lesz lehetőség, még telefonon sem. A bank felhívja a figyelmet, hogy az online bankkártyás és SZÉP kártyás fizetéseknél, illetve a tranzakciókat megerősítő SMS üzenetek érkezésénél akadozás vagy leállás fordulhat elő.

A bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a bankszünnapokra eső határidős fizetéseiket, például számlakiegyenlítéseket vagy közterheket, lehetőség szerint még az azt megelőző munkanapon rendezzék. A bankszünnapokra ütemezett rendszeres megbízásokat és csoportos beszedéseket a bank automatikusan a következő munkanapon teljesíti. Azokat az előre rögzített, de még alá nem írt megbízásokat, amelyeket a leállás előtt vittek fel a rendszerbe, a szünet után érdemes újra rögzíteni és aláírni. A tervezett üzemszünetek és bankszünnapok előzetes bejelentése bevett gyakorlat a hazai bankszektorban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszűnt a szülészet Szentesen, a kormány egy mellékletben „ismerte el”
Rétvári Bence államtitkár egy kórházi fejlesztésről szóló dokumentummal válaszolt egy parlamenti írásbeli kérdésre, amely világosan kimondja a szentesi kórház szülészeti osztályának bezárását. A neurológia költözik a helyére, a 2022 óta tartó átmeneti állapot ezzel véglegessé vált.


Bravúros kommunikációs fogással válaszolt az egészségügyért felelős Belügyminisztérium a szentesi szülészet sorsáért aggódó ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére. Varga Ferenc arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy végleg felszámolják-e a szentesi szülészetet. A képviselő szerint a helyiek attól tartanak, hogy a felújított épületbe költöző neurológiai osztály végleg elveszi a reményt attól, hogy gyermekeik és unokáik a városban születhessenek.

Pintér Sándor helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki a Szegedi Tudományegyetem egy korábbi közleményét csatolta, azt jelölve meg irányadóként. A kórházi fejlesztésekről szóló dokumentum két kulcsfontosságú mondatot is tartalmaz a 25 ezres Csongrád-Csanád vármegyei város szülészetének sorsáról. Egyrészt:

„A fejlesztéseknek köszönhetően a Neurológiai Osztály a korábban a Szülészet-Nőgyógyászatnak otthont adó épület egyik szárnyába költözik.”

Másrészt:

„A teljes körű, 24 órában elérhető szülészeti-nőgyógyászati ellátás a személyi feltételek hiánya miatt szűnt meg Szentesen.”

A szentesi szülészet 2022-ben került bajba, amikor szakorvoshiány miatt átmenetileg bezárták az osztályt. Az akkori döntés értelmében a kismamákat Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Kecskemétre irányították át. A mostani parlamenti válasszal lényegében hivatalossá vált, hogy az átmeneti állapot tartósnak bizonyult. Az elmúlt években a szentesi kórház több más osztályát is érintették átszervezések, 2024-ben például a fül-orr-gégészet fekvőbeteg-ellátása szűnt meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget
A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.


„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.

A politikus Facebook-videójában fejtette ki, hogy

a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.

Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.

A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.

„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”

– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.

A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.

A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.

A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.

Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.

A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.

Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk