HÍREK
A Rovatból

Novák Katalin Ádert idézte első nagyinterjújában: „Ha száz jó törvényt kapok, százat fogok aláírni”

A beszélgetés végén azt mondta, hogy öt év múlva akkor értékelné sikerként elnöki ciklusát, ha három feltétel teljesülne.


Mint arról mi is hírt adtunk, Első nagyinterjúját adta Novák Katalin köztársasági elnökként, melyet csütörtök este adott le a közszolgálati híradó. A beszélgetés a 48 perc című műsorban hangzott el, a kérdező Lánczi Tamás volt.

A beszélgetést a 24.hu foglalta össze.

Az interjú elején a fő téma az államfő külföldi látogatása volt. Novák elmondta, hogy a magyarokat és a lengyeleket nagyon hosszú barátság köti össze, ezért vezetett első útja Varsóba. Sok olyan hang van, amely éket próbál verni a lengyel-magyar barátságba, de ennek ellenére a két ország között továbbra is jók a kapcsolatok - mondta.

Az államfő járt Berlinben is. Kiemelte, hogy a német kapcsolat nem csak történelmi, hanem gazdasági is, és hosszan beszéltek Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnökkel többek között az ukrán háborúról, és az hatodik uniós szankciós csomagról.

Novák szerint megértette, hogy miért voltak fontosak a magyar kormány kritikái az uniós szankciós csomag eredeti formájával szemben. A köztársasági elnök szerint sikerült elmagyarázni Steinmeiernek azt is, hogy miért nem akarta a magyar kormány, hogy egy egyházi személy szankciós listára kerüljön.

Prágába Petr Fiala kormányfővel is egyeztetett és szeretne nemsokára a szlovák köztársasági elnökkel is találkozni.

Erdélyi látogatása kapcsán arról beszélt, hogy valóságos ünnep volt a gyulafehérvári látogatás. „Kegyelmi pillanat”, hogy elmondása szerint Balog Zoltán egy lelkészi csókkal békített ki egy román nacionalista tiltakozót.

"Úgy látom, Erdélyben magyarnak lenni soha nem volt egyszerű az elmúlt 100 évben, és egy ideig nem is lesz az (…) de a legtermészetesebb módon hordják a székely viseletet"

- mondta.

Az ukrajnai háborúról is szó esett. Ennek kapcsán Novák úgy vélte, hogy nagyon megrázó minden nap látni azokat a beszámolókat, amelyek a háborús zónából érkeznek. Ezzel együtt jó látni a segítségnyújtást. Az oroszok nem fogalmaztak meg valódi háborús célkitűzést - vélte. Hozzátette: Vlagyimir Putyin még háborúnak sem nevezte az inváziót. Szerinte most mindenki találgat, hogy mi lesz a vége.

"Ami számunkra fontos, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus, illetve, hogy a kárpátaljai magyarok úgy élhessenek, ahogy a háború előtt éltek, beleértve azt is, hogy szabadon megélhessék a magyarságukat"

- mondta az interjúban.

A nemzetközi kapcsolatokról úgy nyilatkozott, hogy

"Igyekszem megtalálni a hangulatot mindenkivel, aki hajlandó erre".

Szerinte nem a pártoktól kell várni a nemzet egységének megteremtését, de meg fogja találni ennek a módját a jövőben - ígérte.

A beszélgetésben a törvényalkotásról is szó volt. Arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnöknek milyen gyakorisággal kell visszaküldenie a törvényeket az országgyűlésnek, illetve kell-e foglalkozni az erre irányuló kritikákkal. A válasz szerint Novák nem tartja szerencsésnek ezt a „centivel való méricskélést”. Végül Áder Jánost idézte, aki annak idején azt monda, ha száz jó törvényt tárnak elé, százat ír alá belűlük, ha száz rosszat, ugyanennyit küld majd vissza.

A beszélgetés végén azt mondta, hogy öt év múlva akkor értékelné sikerként elnöki ciklusát, ha az alábbi három feltétel teljesülne:

- ha sikerülne közelebb hozni az embereket egymáshoz, és minél többen gondolnának vissza úgy a ciklusára, hogy „az én elnököm is volt”;

- ha fejlődnének a nemzetközi kapcsolataink és egyre többen fordulnának bizalommal, érdeklődéssel Magyarország felé;

- és ha megvalósulna egy nemzetegység, amiben végül a lehető legtöbben osztoznánk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter nagy tapsot kapott Brüsszelben és Zelenszkijjel is találkozott
A miniszterelnök az első Európai Tanács-ülésén az illegális migrációval kapcsolatos szabályok szigorítása mellett foglalt állást. A kormányfő saját beszámolója szerint a felszólalását a vezetők szokatlanul nagy tapssal fogadták.


Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be a brüsszeli Európai Tanács első napjáról, amely éjjel egy óra körül ért véget. Jelezte, hogy hamarosan kezdődik a második nap.

A miniszterelnök az első felszólalásáról azt írta, az őszinteségről, a politikai korrektség és a kettős beszéd meghaladásáról beszélt Európa vezetőinek. „Elmondtam nekik, mit tapasztaltam két év alatt 700 településen, az emberek szemébe nézve, és hogy szerintem miről kellene szólnia a politikának.”

„Hangsúlyoztam, hogy nem népszerű szeretnék lenni a teremben és Brüsszelben, hanem minden pillanatban a magyar embereket képviselni. Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”

Magyar beszámolója szerint

a felszólalása végén szokatlanul nagy tapsot kapott,

noha – mint írta – egyértelműen támogatta azokat az előtte szólókat, akik az illegális migrációval kapcsolatos szabályok további szigorítása mellett érveltek.

Szerinte ma már láthatóan ez a többségi álláspont a vezetők között.

A poszthoz csatolt képekből az is kiderült, hogy a magyar miniszterelnök találkozott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel.

Magyar Pétert május 9-én iktatták be miniszterelnökként, a tegnap kezdődött brüsszeli Európai Tanács az első EU-csúcsa kormányfőként. Az ülés napirendjén – az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint – Ukrajna és a migrációs ügyek végrehajtása is szerepel, miközben múlt pénteken hatályba léptek az EU új migrációs és menekültügyi szabályai. A miniszterelnök korábban a befagyasztott uniós források feloldását célozta, és bejelentette a Visegrádi Együttműködés újraindítását is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely a Magyar Hangnak: Szerintem a Fidesznek vége, ez kész, kampó
A főpolgármester a Magyar Hangnak adott interjúban jelentette ki, hogy a Fidesznek politikailag vége van. A politikus emellett beszélt egy lehetséges budapesti olimpiáról és Vitézy Dávid miniszterségéről is.


Karácsony Gergely főpolgármester egy interjúban beszélt a budapesti olimpia lehetőségéről, az új kormányhoz fűződő viszonyáról és a Fidesz jövőjéről is. A főpolgármester szerint Budapest a már meglévő létesítményekkel és a tervezett fejlesztésekkel jó alapokkal rendelkezik egy esetleges olimpiához.

„Budapesten a sportinfrastruktúra szinte kész a versenyhez, a város fejlesztésében sem történne semmi olyan, amire ne lenne amúgy is szükség. A HÉV-ek felújítása, a Diákváros megépítése és az alapinfrastruktúra rendbetétele – ezeket olimpia nélkül is meg kellene csinálni” – mondta a Magyar Hangnak.

A főpolgármester markáns véleményt fogalmazott meg a korábbi kormánypárt jövőjéről is.

„Szerintem a Fidesznek vége, ez kész, kampó. A kongresszus arra volt jó, hogy kiengedjék a gőzt, bár ez is csak néhány szelepen át sikerült.”

Az új kormány tagjaival való kapcsolatáról szólva elmondta, Vitézy Dávid közlekedési miniszteri kinevezését üdvözli, mert a főváros ügyeit ismerő partnerre talált benne. „Őszintén örültem, hogy Dávid miniszter lett, de nem azért, amit a kérdés sugall. Annak örültem, hogy így a kormányban lett egy fontos partnerünk, aki ismeri a főváros ügyeit” – fogalmazott.

A Magyar Péterrel való esetleges személyes találkozóra nyitott, de nem tekinti azt presztízskérdésnek.

„Nem csinálok ebből hiúsági kérdést. Valószínűleg nem ártana egy személyes találkozó a kormányfővel, de tudomásul veszem, ha nem lesz ilyen.”

A személyes karrierjét, esetleges későbbi brüsszeli szerepvállalását firtató pletykákat elütötte.

„Ezzel az erővel akár űrhajós is szeretnék lenni. Sajnos kevés az időm arra, hogy az angolomat fejlesszem, de szerintem így is javul valamelyest.”

Röviden reagált Őrsi Gergely II. kerületi polgármester letartóztatására is, hangsúlyozva, hogy meglepte a hír, de kiáll az ártatlanság vélelme mellett. „Nagyon meglepődtem, de nyilván az ártatlanság vélelme mindenkinek jár, így a barátaimnak is.”

A budapesti olimpia kérdése azután került ismét napirendre, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság párbeszédet kezdeményezett a fővárossal. Karácsony Gergely a MOB májusi közgyűlésén már arról beszélt, szeretné, ha lenne olimpia, Magyar Péter pedig felvetette, hogy a kormány és a főváros között titkos egyeztetések zajlanak, sőt a pályázatot „suttyomban” már be is adhatták. A rendezésről a legtöbben népszavazást tartanának szükségesnek.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Robert Fico a Magyar Péterrel való találkozó után: Mindkettőnk érdeke a folytatás
Robert Fico szlovák és Magyar Péter magyar miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben tartott rövid kétoldalú egyeztetést. A megbeszélés után Fico a V4-es együttműködés fontosságát hangsúlyozta, amely kedden Gödöllőn folytatódik.


Találkozott és rövid tárgyalást folytatott Robert Fico szlovák miniszterelnök Magyar Péter kormányfővel Brüsszelben az ott zajló EU-csúcs előtt csütörtökön. A szlovák miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy rövid, ám a kölcsönös együttműködés jó kezdetét mutató találkozót tartottak. A kétoldalú egyeztetést megelőzően Fico már jelezte, hogy első személyes megbeszélésükre készül a magyar kormányfővel – írta a szlovák .týždeň.

A Tanács-ülés előtt Donald Tusk lengyel- és Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel kiegészülve V4-es egyeztetést is tartottak a kormányfők. Robert Fico a visegrádi formátum stratégiai fontosságát emelte ki.

„Üdvözlöm, hogy mindkettőnknek érdeke, hogy folytatódjon ez a formátum (V4) és tudatosítjuk ennek fontosságát, mivel ha egyeztetünk az Európai Tanács ülései előtt, akkor nagy az erőnk.”

Ezt Fico mondta, aki szerint a rövid találkozó rendkívül fontos és tárgyilagos volt, melynek során központi témaként a versenyképesség és az energia volt az asztalon.

A V4 újraaktiválása a brüsszeli döntéshozatalban is éreztetheti a hatását. A visegrádi országok vezetői szerint a rendszeres, csúcsok előtti egyeztetések visszahozhatják a közép-európai súlyt, különösen az energiaárak és az ipari versenyképesség ügyében. A tényleges egységet ugyanakkor korlátozhatják a tagállamok közötti, elsősorban külpolitikai véleménykülönbségek.

Az elmúlt hetekben Magyar Péter több lépésben készítette elő a visegrádi formátum újraindítását: Varsóban Donald Tuskkal tárgyalt, ahol kormányfői szintű találkozóra hívta a partnereket, majd Brüsszelben be is jelentette a V4-csúcs keddi időpontját. Ezzel párhuzamosan Robert Fico a választások után gyorsan nyitott az új magyar kormány felé, és a V4 újraélesztését javasolta.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Emmanuel Macront lenyűgözte a Moszkva elleni ukrán dróntámadás
A francia elnök a G7-csúcson történt egyeztetések után beszélt arról, hogy Donald Trump kész keményíteni Oroszországgal szemben. Macron „valódi változásnak” nevezte a fejleményt, amely az amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij találkozója után körvonalazódott.


Néhány órával az eddigi legnagyobb, Moszkva ellen indított ukrán dróntámadás után Emmanuel Macron francia elnök egy televíziós interjúban méltatta az ukránok ellenállóképességét.

A France 2 közszolgálati televíziónak adott interjújában a háború jellegéről beszélt.

„Jelenleg drónháború van, és ebben a háborúban az ukrán gyártókapacitás elképesztő”

– mondta a francia elnök.

Hozzátette: „Ukrajna bátorsággal, innovációs és katonai termelési képességgel áll ellen, ami mindenkit lenyűgöz az első naptól kezdve”.

Kijev csütörtök reggel indította el az eddigi egyik legnagyobb dróntámadását Moszkva és környéke ellen, amely tüzeket okozott és megzavarta a főbb repülőterek működését.

A francia elnök szerint a történtek fényében „valódi változás” történt a hét elején a franciaországi Évianban rendezett G7-csúcstalálkozón, és elsősorban az Egyesült Államok részéről „valódi előrelépés” történt.

Macron amerikai kollégája, Donald Trump fordulatára utalt, miután utóbbi kedden egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az amerikai elnök ezt követően jelezte, kész visszaállítani az orosz olajra vonatkozó szankciókat.

Macron kifejezte meggyőződését az amerikai elnök jövőbeli szerepvállalásáról.

„Meg vagyok győződve arról, hogy Trump elnök nagyobb elkötelezettséget fog vállalni, hogy közösen segíthessük Ukrajnát a háborús erőfeszítésben,

hogy megvédje és megóvja a területét, és nagyobb nyomást gyakoroljunk Oroszországra, a gazdaságára, és visszatereljük a tárgyalóasztalhoz” – mondta.

Mindez abban a katonai helyzetben történik, amikor az orosz erők előrenyomulása az ukrán fronton idén jelentősen lelassult, a konfliktus lezárására tett tárgyalások pedig zsákutcába jutottak.

A dróntámadások megítélése eltérő. Támogatóik szerint ezek arányos, stratégiai válaszok az orosz légitámadásokra, amelyek közvetlenül gyengítik a Kreml hadigazdaságát. Mások ugyanakkor az eszkaláció veszélyére és a polgári légi közlekedésre gyakorolt kockázatokra figyelmeztetnek, és kétlik, hogy a csapások önmagukban tartós stratégiai áttörést hoznak.

Az orosz olajra kivetett szankciók esetleges amerikai visszaállítása magyar szempontból is érzékeny kérdés, mivel az európai energiapiacra gyakorolt hatásai a hazai ellátásbiztonságot és az árakat is befolyásolhatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk