Összesen 129 730-an jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük több mint 88 ezren alapképzésre – írja a Népszava az Oktatási Hivatal adatai alapján.
Idén a pedagógusképzés lett a harmadik legnépszerűbb képzési terület lett: 21 105 fő jelentkezett pedagógusképzésre, ami 3300 fővel több, mint egy évvel korábban.
A legnépszerűbb képzési terület ugyanakkor továbbra is a gazdaságtudományok, ahová 25 606-an adták be jelentkezésüket. A második helyen a műszaki és informatikai képzések állnak 24 613 jelentkezővel. Az alapképzések közül a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta a legtöbb hallgatót (7142 fő), ezt követi a pszichológia (6530 fő).
A pedagógusképzésen belül az óvodapedagógus alapszak volt az egyik legnépszerűbb, ahova 4499-en jelentkeztek, de a gyógypedagógia is sokak érdeklődését felkeltette, ezt 3392-en választották.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának elmondta, hogy „bár erre vonatkozóan még nincsenek részletes adatok”, bízik abban, hogy az osztatlan tanárképzésre is többen jelentkeztek. Tavaly 3700-an adták be jelentkezésüket ezekre a képzésekre, és végül 1600 főt vettek fel.
A felvi.hu közlése szerint
a legidősebb jelentkező 83 évesen ülne vissza az egyetemi padsorokba.
A legnépszerűbb egyetem idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, ahová 18 237-en jelentkeztek első helyen. A Debreceni Egyetemre 10 814 fő adta be jelentkezését, a Szegedi Tudományegyetemre pedig 8892-en, így ez a három intézmény vonzotta a legtöbb hallgatót. Mindhárom egyetemen emelkedett a jelentkezők száma az előző évhez képest.
Az elmúlt évekhez képest jelentős könnyítések történtek a felsőoktatásba való bejutásnál. Megszűntek a minimumponthatárok, az emelt szintű érettségi követelménye és a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezettsége is. Az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, milyen eredményekért adnak pluszpontokat. Több intézménybe tavaly rekordalacsony pontszámokkal lehetett bekerülni.
Az idei ponthatárokat és a felvételi eredményeket 2025. július 23-án hirdetik ki.
Összesen 129 730-an jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük több mint 88 ezren alapképzésre – írja a Népszava az Oktatási Hivatal adatai alapján.
Idén a pedagógusképzés lett a harmadik legnépszerűbb képzési terület lett: 21 105 fő jelentkezett pedagógusképzésre, ami 3300 fővel több, mint egy évvel korábban.
A legnépszerűbb képzési terület ugyanakkor továbbra is a gazdaságtudományok, ahová 25 606-an adták be jelentkezésüket. A második helyen a műszaki és informatikai képzések állnak 24 613 jelentkezővel. Az alapképzések közül a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta a legtöbb hallgatót (7142 fő), ezt követi a pszichológia (6530 fő).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Újabb Fidesz-közeli vállalkozó követheti Balásy Gyula példáját
A Népszava értesülése szerint egy másik, Fideszhez köthető üzletember is kiugrást fontolgat. Az információjukat két nappal azután tették közzé, hogy Balásy Gyula bejelentette, cégeit az államnak adja, miután a hatóságok zárolták a számláit.
Balásy Gyula után egy másik, Fideszhez köthető vállalkozó is hasonló lépésen gondolkodik, vagyis kiugrana a NER-ből, és felajánlhatja cégeit az államnak – írta a Népszava szerda reggel.
Az értesülés egyelőre nem nevesíti a vállalkozót, és azt sem tudni, pontosan milyen vagyonelemekről és milyen feltételekkel mondana le.
A hír alig két nappal azután érkezett, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció egyik kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette: közjegyző előtt tett nyilatkozatban, ingyenesen felajánlja az államnak a médiával, reklámmal, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó cégeit, valamint magántőkealapokban lévő vagyonát is.
A vállalkozó a cégcsoport értékét 80 milliárd forintra becsülte, és azzal indokolta lépését, hogy a hatóságok zárolták a bankszámláikat. Az RTL szerint a dolgozók fizetése késett, kedden délután azonban elkezdték folyósítani a béreket.
A rendőrség kedden közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. A közlemény szerint az eljárás része annak a rendezvényszervező cégcsoportnak az ügyletvizsgálata is, amelyről a sajtóban a cégvezető maga beszélt. A hatóságok pénzösszegeket foglaltak le és bankszámlákat zároltak. Emellett egy másik büntetőeljárás is zajlik a cégcsoport túlárazottnak vélt szerződései miatt.
A bejelentés után több üzleti partner is lépett: a Kifli.hu és a Használtautó.hu is jelezte, hogy befejezi az együttműködést a Balásy-féle Lounge-csoporttal. A Kifli.hu politikai semlegességre hivatkozott, a Használtautó.hu pedig egy korábbi belső döntéssel indokolta a lépést.
Balásy cégei az elmúlt években az állami kommunikációs piac meghatározó szereplőivé váltak, és szinte monopolhelyzetet alakítottak ki.
Balásy Gyula után egy másik, Fideszhez köthető vállalkozó is hasonló lépésen gondolkodik, vagyis kiugrana a NER-ből, és felajánlhatja cégeit az államnak – írta a Népszava szerda reggel.
Az értesülés egyelőre nem nevesíti a vállalkozót, és azt sem tudni, pontosan milyen vagyonelemekről és milyen feltételekkel mondana le.
A hír alig két nappal azután érkezett, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció egyik kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette: közjegyző előtt tett nyilatkozatban, ingyenesen felajánlja az államnak a médiával, reklámmal, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó cégeit, valamint magántőkealapokban lévő vagyonát is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kanári-szigetek felé tart a hantavírusos hajó, három beteget evakuáltak, ők úton vannak Hollandiába
Az MV Hondius szerdán útnak indult a spanyol szigetek felé, miután a Zöld-foki Köztársaság nem engedte kikötni. A helyi vezetés információhiányra hivatkozva tiltakozik a hajó fogadása ellen.
Három halott, egy kritikus állapotban lévő brit utas és a személyzet több, sürgős ellátásra szoruló tagja – drámai helyzet alakult ki az MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén, amely napokig vesztegelt a Zöld-foki-szigetek fővárosa, Praia előtt. A hajó szerdán végül elindulhatott a Kanári-szigetek felé, miután a helyi hatóságok a járványtól tartva senkit nem engedtek partra szállni – írja a The Guardian.
A spanyolországi kikötés azonban máris vitát robbantott ki: a szigetek regionális kormányzata ellenzi a hajó fogadását.
Fernando Clavijo, a regionális kormány vezetője egy spanyol rádiónak arról beszélt, hogy a helyi egészségügyi hatóságoknak nincs elég információja a helyiek közegészségügyi védelmének biztosításához, és azonnali találkozót kért Pedro Sanchez spanyol kormányfőtől.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 4-i összesítése szerint összesen hét esetet tartottak nyilván: két laboratóriumilag igazolt és öt gyanús esetet, közülük hárman meghaltak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a személyzet egyik brit és egyik holland tagja „akut légúti tüneteket” produkált, és sürgős orvosi ellátásra szorul.
Az utat szervező Oceanwide Expeditions közleménye szerint a fedélzeten mindent megtesznek a terjedés megállítására. A hajótársaság azt írta, „szigorú óvintézkedések vannak érvényben a fedélzeten, beleértve az elkülönítési intézkedéseket, higiéniai protokollokat és orvosi megfigyelést.”
A helyzet kialakulásáról a WHO azt közölte, hogy a hajó április 1-jén indult az argentínai Ushuaiából 88 utassal és 59 fős személyzettel a fedélzetén. Elsőként egy házaspár halt meg, majd április 27-én egy másik brit utas állapota is súlyosra fordult, őt is Dél-Afrikába szállították, ahol azóta is intenzív osztályon ápolják, állapota kritikus, de stabil. A harmadik halálos áldozat egy német állampolgár, aki május 2-án a hajón halt meg.
A legújabb igazolt beteg egy svájci férfi, aki azután jelentkezett egy zürichi kórházban, hogy e-mailt kapott a hajó üzemeltetőjétől a fedélzeten történt egészségügyi eseményről. A hatóságok szerint a férfit azonnal elkülönítették, és „jelenleg nincs veszély a lakosságra nézve”. A minisztérium szerint a férfi április végi útjáról való visszatérése után felvette a kapcsolatot háziorvosával, mielőtt a Zürichi Egyetemi Kórházba került volna - írja a BBC. Az egészségügyi minisztérium hozzáteszi, hogy "az átvitel csak szoros kapcsolat útján történik", ezért valószínűtlennek tartja a további eseteket Svájcban. „Alacsony a kockázat a svájci lakosságra nézve” - mondja.
A lap friss, szerda délelőtti információja szerint három hantavírusos beteget éppen most evakuálták az MV Hondiusról, és úton vannak Hollandiába, ahol orvosi ellátást kapnak - ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője közölte. Tedrosz Gebrejeszusz főigazgató szerint a szervezet továbbra is együttműködik a hajó üzemeltetőjével, valamint a Zöld-foki-szigetek, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Hollandia kormányával. „A WHO köszönetet mond mindenkinek, aki részt vett ebben. A mostani szakaszban az általános közegészségügyi kockázat továbbra is alacsony” – tette hozzá.
A fertőzés forrása egyelőre tisztázatlan. Szakértők szerint a vírus lappangási ideje akár nyolc hét is lehet. A holland Népegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet szerdán közölte, hogy a hajón a hantavírus egyik veszélyesebb változatát, az Andes-vírust azonosították.
Ez azért fontos, mert bár ritkán, de ennél a vírusnál már leírtak emberről emberre történő terjedést is.
A spanyol központi kormányzat humanitárius és nemzetközi jogi kötelezettségeire hivatkozva engedélyezte a hajó fogadását, a Kanári-szigetek vezetése azonban a helyi lakosság védelmére és az információhiányra hivatkozva tiltakozik.
A WHO hétfőn közölte, hogy átfogó járvány kialakulásának veszélye nem merült fel, ezért pánikra nincs ok, és nincs szükség utazási korlátozásokra. A Hondius várhatóan 3-4 nap múlva érkezik meg a Kanári-szigetekre, ahol a tervek szerint megkezdik a betegek ellátását és a fedélzeten lévők hazaszállításának megszervezését.
Három halott, egy kritikus állapotban lévő brit utas és a személyzet több, sürgős ellátásra szoruló tagja – drámai helyzet alakult ki az MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén, amely napokig vesztegelt a Zöld-foki-szigetek fővárosa, Praia előtt. A hajó szerdán végül elindulhatott a Kanári-szigetek felé, miután a helyi hatóságok a járványtól tartva senkit nem engedtek partra szállni – írja a The Guardian.
A spanyolországi kikötés azonban máris vitát robbantott ki: a szigetek regionális kormányzata ellenzi a hajó fogadását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan a menetrend: így lesz Magyar Péter miniszterelnök szombaton
A parlamenti ülés délelőtt 10 órakor kezdődik, a miniszterelnök-választás pedig délután 3 óra körül várható. Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt egész napos rendezvényt tart a Kossuth téren, ahol Magyar Péter is beszédet mond.
Az Országgyűlés Hivatala közzétette a május 9-i alakuló ülés pontos programját, amelyből kiderül, hogy a képviselők a nap folyamán több fontos kérdésben is döntenek - írja az Index.
A parlament a nap folyamán eltérhet a házszabálytól, amihez négyötödös többségre van szükség. Ez teszi lehetővé, hogy még aznap szavazzanak az új minisztériumok felsorolásáról, valamint az ukrajnai konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről.
Gulyás Gergely már jelezte, hogy a Fidesz és a KDNP támogatja a Tisza Pártot a gyorsított döntéshozatalban.
A nap 10 órakor a Himnusszal és Sulyok Tamás köztársasági elnök köszöntőjével kezdődik, majd a korelnök veszi át az ülés vezetését. Körülbelül 10:15-től a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásokról. Ezt követi a mandátumok igazolása és a képviselők eskütétele, amivel megalakul az új Országgyűlés, a korábbi kormány megbízatása pedig megszűnik. Sulyok Tamás ezután tesz javaslatot a miniszterelnök személyére.
Dél körül megválasztják az Országgyűlés új elnökét, aki a Tisza Párt politikusa, Forsthoffer Ágnes lesz.
Körülbelül 15 órától kerül sor Magyar Péter miniszterelnökké választására, amit az eskütétele és első kormányfői beszéde követ.
Az eskütétel utáni ünnepi program részeként a Himnusz mellett felcsendül a Szózat, a Székely himnusz, az Örömóda, valamint a Sükösdi Danubia Tamburazenekar is fellép, akik eljátszák a „Zöld az erdő...” kezdetű, gyakran „Cigány Himunszként” emlegetett dalt. A Kossuth téren a tervek szerint délután díszszemle és zászlófelvonás is lesz, majd a frissen megválasztott miniszterelnök köszönti az egybegyűlteket.
Ezek után kezdetét veszi a rendszerváltó buli, amit Magyar Péterék szerveztek a Kossuth térre.
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a közlekedésben is jelentős változásokra kell számítani a szombati politikai rendezvények miatt! Erről itt tudtok tájékozódni:
Az Országgyűlés Hivatala közzétette a május 9-i alakuló ülés pontos programját, amelyből kiderül, hogy a képviselők a nap folyamán több fontos kérdésben is döntenek - írja az Index.
A parlament a nap folyamán eltérhet a házszabálytól, amihez négyötödös többségre van szükség. Ez teszi lehetővé, hogy még aznap szavazzanak az új minisztériumok felsorolásáról, valamint az ukrajnai konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid nekimegy a reklámtörvényeknek: vége lehet a városképet romboló óriásplakátok korszakának
A leendő miniszter szerint Budapest is folyamatosan jogi akadályokba ütközött, amikor az óriás reklámoktól próbálta megtisztítani a várost. A felülvizsgálat visszaadhatja az önkormányzatoknak a saját döntési jogkörét - ígérte.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Leendő miniszterként ígéretet tett a helyzet rendezésére.
„Az építészetért, településképért és a közlekedésért is felelős minisztérium leendő vezetőjeként azt ígérhetem: minden egyes ilyen kormányrendeletet és paragrafust meg fogunk keresni, át fogunk nézni, és felül fogunk vizsgálni” – írja.
Hozzáteszi, a cél, hogy „ahol csak lehet, a Tisza programjával összhangban szeretnénk visszaadni az önkormányzatok jogköreit a saját városképük védelmére”. Vitézy szerint fővárosi képviselőként maga is tapasztalta, hogy a városvezetés milyen jogi akadályokba ütközött, amikor a reklámzajtól akarta megtisztítani a várost.
„Eddig fővárosi képviselőként is pontosan láttam, hogy hány mondvacsinált, mesterségesen kitalált veszélyhelyzeti kormányrendeletbe és egyéb jogi akadályba ütközött Budapest, amikor a világ egyik legszebb épségben megmaradt történeti városszövetét próbálta megtisztítani a mindent ellepő óriásplakátoktól, reklámhálóktól”"
- fogalmazott.
A politikus szerint a feladat kettős.
„Nem csak a kormányzati kommunikációs pénzek koncentrált kijátszása, túlárazása, a gyűlöletkeltés megszüntetése tehát a feladat, hanem az épített környezetünk megtisztítása is a folyamatos reklámzajtól és a hergelő propagandától.”
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
