Nixon és Clinton megúszta, Trump bíróság elé kerülhet, de lehet, hogy ez csak jó neki
Néhány nappal azután, hogy a manhattani különleges ügyészség bűnvádi eljárást indítványozott Donald Trump volt elnök ellen, az amerikai média még mindig szinte hihetetlennek érzi ezt a döntést, amelyre az Egyesült Államok közel 250 éves történetében még sosem volt példa.
Trumpnak kedden kell megjelennie a bíróságon, hogy a feleljen a vádakra, amelyek egyelőre még nem mind kerültek nyilvánosságra. A CNN szerint összesen 30 vádpont van. Az ügyészségi eljárás sajtóértesülések szerint elsősorban arra összpontosít, törvényt sértett-e Trump, amikor a 2016-os elnökválasztás során ügyvédjén keresztül 130 ezer dollárt (mai árfolyamon 47,2 millió forintot) fizetett ki egy pornószínésznő hallgatásáért, akivel 10 évvel korábban bonyolódott egyéjszakás kalandba. Önmagában valaki hallgatásáért fizetni Amerikában nem bűncselekmény, de ha Trump ehhez meghamisította a könyvelését, akkor az már vétség. Ha pedig az ügyvéd által előre kifizetett pénzt tiltott kampányfinanszírozásnak tekintik, a volt elnöknek bűncselekményért kell felelnie. Trump már a múlt héten arról beszélt, hogy akár le is tartóztathatják.
Így lett egy William West nevű fekete bőrű rendőrtiszt mindeddig az egyetlen, aki letartóztatta hazája elnökét. Grant végül 20 dolláros bírsággal megúszta a kihágást.
New York rendőrségét keddre készültségbe helyezték, ekkor kell megjelennie Trumpnak a bíróság előtt. Ráadásul a volt elnökre akár három további eljárás várhat, egyet Georgia állam, kettőt pedig szövetségi ügyészek kezdeményezhetnek. A vád a választások eredményének megváltoztatása és a Capitolium elleni támadás ösztönzése lehet. A New York Times szerint ebből a szempontból is nagyon jelentős a manhattani ügyészség lépése, mert ezután a georgiai és a washingtoni ügyészek is könnyebben szánhatják el magukat a cselekvésre.
A bűnvádi eljárás megindítására az amerikai alkotmány 3. szakaszának 1. cikkelye az lehetőséget, amely kimondja, hogy bár hivatalban lévő elnökkel szemben nem lehet vádat emelni, de a Fehér Házból való távozás után megindítható az eljárás.
Több mint két évszázadon át az elnökök azonban egyfajta talapzaton álltak, és még azokat is, akik valamilyen botrányba keveredtek, hivatali idejük alatt mentelmi jog védte, és a gyakorlatban utána is mindig megúszták a felelősségre vonást.
Richard Nixont például a Watergate ügyben a nyomozás hátráltatása és a hatóságok félrevezetése miatt fenyegette az eljárás, miután az 1972-es választások előtt emberei lehallgatták demokrata párti riválisait, és ő ezt megpróbálta eltussolni. Azonban egy hónappal azután, hogy 1974 augusztusában lemondott, kegyelmet kapott utódjától, Gerald Fordtól.
Más fejlett demokráciákban azonban nem ritka a volt vezetők elleni büntetőeljárás.
Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök hosszú politikai pályafutása során 35-ször állt büntetőbíróság előtt, igaz, csak egyszer ítélték el adócsalásért, amiért egy évi közmunkát kapott. Éppen a múlt héten mentették fel egy újabb perben, amelyben azzal vádolták, hogy lefizette egy kiskorú prostituálttal való kapcsolatának tanúit.
De elítéltek két korábbi francia államfőt, Jacques Chiracot és Nicolas Sarkozy-t is sikkasztás, illetve befolyással való visszaélés miatt.
Ehud Barak volt izraeli kormányfő több mint egy évet töltött börtönben kenőpénzek elfogadása és csalás miatt, míg jelenleg hasonló eljárás van folyamatban a hivatalban lévő miniszterelnök, Benjámin Netanjáhú ellen is.
Ugyanakkor a New York Times szerint a mostani ügyben speciális, hogy a vádemelés egy helyi ügyésztől indult el. Vannak, akik szerint az, hogy ezentúl az ország bármely ügyésze feljogosítva érezheti magát arra, hogy felelősségre vonási eljárást indítson az elnök ellen, szétzilálhatja az amerikai igazságszolgáltatást, és gúzsba kötheti a jövendő elnököket.
A Times felidéz egy 2008-as esetet, amikor két liberális vermonti kisváros, Marlboro és Brattleboro az alkotmány megsértésével vádolták ifjabb George Bush elnököt és alelnökét, Dick Cheney-t, és utasították a városi ügyészeket, hogy készítsenek tervezetet a vádemelésre. Az ügyből akkor nem lett semmi. De kérdés, ez a gyakorlat most megváltozik-e.
Trump mindenesetre más sokszor meglepte a világot. 2016-os megválasztása óta annyi korábban elképzelhetetlen dolog történt, a Fehér Ház lakója annyiszor lépett át sérthetetlennek hitt határokat, hogy ezek fényében nem is tűnik olyan megdöbbentőnek a vádemelés. Sőt, még az is lehet, hogy épp ez segíti ismét az elnöki székhez.
A vádemelés vagy akár egy ellene hozott ítélet ugyanis nem akadálya annak, hogy újrainduljon a Fehér Házért. 1920-ban a szocialista Eugene V. Debts egyenesen börtönből jelöltette magát, ahová háborúellenes magatartásáért került. Igaz, alig egymillió szavazatával azonban nem volt komoly esélye a győzelemre.
Trumpnál azonban más a helyzet. Jelenleg ő vezeti a republikánus jelöltek versenyét. A FoxNews legutóbb publikált, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint az előválasztásán részvételüket ígérő republikánusok körében Trump népszerűsége 54 százalékra nőtt a februári 43 százalék után, miközben legnagyobb ellenfele, Ron DeSantis támogatottsága 28-ról 24 százalékra csökkent. A harmadik helyen pedig 6 százalékkal Mike Pence volt alelnök áll.
Egy republikánus választási szakértő, Daron Shaw szerint Donald Trump erősödésében már azelőtt szerepet játszottak a vádemelésről szóló híresztelések, hogy azt hivatalosan megerősítették volna.