„Aki hisz az adataiban, nem így viselkedik” – Mráz Ágoston Sámuel válaszolt Hann Endrének
A Nézőpont Intézet igazgatója nyilvános vitára hívta a Mediánt vezető Hann Endrét, de az nemet mondott. A két közvélemény-kutató közötti ellentét vádaskodássá fajult, amire reagálva Mráz új közleményt adott ki.
Mint írtuk, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója nyilvános vitára hívta Hann Endrét, a Medián ügyvezetőjét, hogy megbeszéljék, miért mutatnak ennyire eltérő adatokat a közvélemény-kutatásaik.
A háttérben régóta húzódó szakmai vita áll. A független intézetek, például a Medián, az IDEA vagy a Závecz Research korábban többször is szoros versenyt vagy TISZA-előnyt mért, miközben a kormányközeli Nézőpont kétharmados Fidesz-előnyt mutatott ki. A Medián – szintén több más közvélemény-kutatóhoz hasonlóan – a nyáron már magabiztosabb TISZA-előnyről számolt be, de a Nézőpont hosszú hallgatás után újra azt állította, a Fidesz, ha nem is sokkal, de még mindig vezet.
Hann a nyilvános találkozót azzal hárította, hogy szerinte nincs értelme számokon vitatkozni, mert – ahogy fogalmazott – „a Medián ezt mérte, a Nézőpont azt mérte (vagy azt az eredményt hallgatta el), ki-ki számoljon el a saját szakmai lelkiismeretével”.
A csörte ezzel nem ért véget. A Magyar Nemzet azt írta, Hann „megfutamodott a nyilvános vita elől”. A Medián vezetője máshogy látta a helyzetet: szerinte a Nézőpont vezetője nemcsak a beleegyezése nélkül tett közzé részleteket a levelezésükből, hanem szándékosan torzította a valóságot.
Azt írta: Mráz vagy hazudott, vagy tudatosan félretájékoztatta a Magyar Nemzet újságíróját.
Ezután Hann közzétette azt a levelet is, amit július 17-én küldött Mráznak. A bejegyzés végén azt írta: „Látható, hogy a Nézőpont vezetőjének nem erőssége az igazmondás. Lelke rajta annak, aki ezek után is hisz a közvélemény-kutatásainak.”
A Nézőpont Intézet erre reagálva juttatta el hozzánk Mráz Ágoston Sámuel válaszát. Ebben az áll, „sajnálattal olvasta” Hann Endre támadását.
„Állításával szemben nem hoztam nyilvánosságra 'levelezésünk néhány mondatát', hanem Tusnádfürdőn beszámoltam arról a tényről, hogy felkértem, vitassuk meg a nyilvánosság előtt a közvélemény-kutatási adataink eltérését. Még azt is jeleztem, hogy a feltételeket illetően rugalmas vagyok. Hann Endre gondolkodási időt kért, szabadságra hivatkozva, majd csak ismételt kérdésemre válaszul utasította vissza meghívásomat.
E közben interjút adott a Magyar Hangban, amelyben engem propagandistának minősített.
Elzárkózását, személyeskedését és nyilvános támadását sajnálom. Meggyőződésem, hogy aki hisz az adataiban, nem így viselkedik. Mindezek ellenére az immár nyilvános vitánk személyes jelenléttel történő folytatását továbbra is javaslom. Igényem nem csak nekem volna rá szerintem, hanem az egész közvéleménynek.”
Mint írtuk, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója nyilvános vitára hívta Hann Endrét, a Medián ügyvezetőjét, hogy megbeszéljék, miért mutatnak ennyire eltérő adatokat a közvélemény-kutatásaik.
A háttérben régóta húzódó szakmai vita áll. A független intézetek, például a Medián, az IDEA vagy a Závecz Research korábban többször is szoros versenyt vagy TISZA-előnyt mért, miközben a kormányközeli Nézőpont kétharmados Fidesz-előnyt mutatott ki. A Medián – szintén több más közvélemény-kutatóhoz hasonlóan – a nyáron már magabiztosabb TISZA-előnyről számolt be, de a Nézőpont hosszú hallgatás után újra azt állította, a Fidesz, ha nem is sokkal, de még mindig vezet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – mondta hétfő reggel Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt, ahol hétfőn megkezdődött a pere.
Fekete-Győr András „kísérjük el Iványiékat az első tárgyalásra” címmel szervezett tüntetést a helyszínre, ahol több százan gyűltek össze. A megmozduláson ott volt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel együtt kísérte be Iványit az épületbe.
A helyszínen maradt tüntetők „Orbán gonosz” és „mindegy, hogy miért csak bűnös legyen”? feliratú molinókat tartottak a magasba.
Az ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja a lelkészt és hat társát, köztük Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselőt, Donáth Anna és Szél Bernadett volt európai parlamenti, illetve országgyűlési képviselőket, valamint Herényi Károly volt országgyűlési képviselőt.
A vád szerint 2022 februárjában, a Dankó utcai központjuknál tartott NAV-razzia során „két kézzel tolták a közvetlenül előttük álló Iványi Gábort a mögötte elhelyezkedő pénzügyőröknek”.
Iványi Gábor a bíróság épülete előtt rövid beszédet mondott. „Már azért megérte nekem itt lenni, hogy veletek találkozhassak. Én nem regisztráltam a bíróságra, de engem valószínűleg be fognak engedni az ülésterembe” – viccelődött, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy szavazatukkal váltsák le a rendszert.
„Tegyetek meg ez ellen mindent békésen, amit tehettek. A minimum az, hogy a szavazatotokkal leváltjátok ezt a rendszert”
– mondta.
Fekete-Győr András szerint a hatalom azért retteg Iványiéktól, „mert görbetükröt állítanak eléjük”. Azt is mondta, bíznak a felmentésben, mert „két hónap múlva rendszerváltás van”. A demonstráció szervezője szerint az eljárás egy „aljas koncepciós eljárás”, és hozzátette:
„A hatalom »csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal« vádolja Gáborékat, holott éppen ők voltak azok, akik hatósági erőszakkal léptek fel az Oltalom közössége ellen.”
Mutatjuk képeken a tüntetést, és ahogy a képviselők bekísérik a lelkészt a bíróságra:
A Magyar Evangéliumi Testvérközösség 2011-ben veszítette el egyházi státuszát, amit 2013-ban peres úton szerzett vissza. Az ítélet szerint az államnak visszamenőleg ki kellett volna fizetnie az elmaradt támogatásokat. Az egyház 2025-ben újra kezdeményezte a bejegyzett státuszt, de a bíróság ezt tavaly decemberben elutasította.
A hajléktalanszállókat, idősotthonokat és iskolákat működtető szervezet helyzete azóta sem rendeződött: a kormányhivatal be akarja záratni a hajléktalanszállóikat, a NAV pedig 2024-ben inkasszálta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola bankszámláit a többmilliárdosra duzzadt adósság miatt.
„Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – mondta hétfő reggel Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt, ahol hétfőn megkezdődött a pere.
Fekete-Győr András „kísérjük el Iványiékat az első tárgyalásra” címmel szervezett tüntetést a helyszínre, ahol több százan gyűltek össze. A megmozduláson ott volt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel együtt kísérte be Iványit az épületbe.
A helyszínen maradt tüntetők „Orbán gonosz” és „mindegy, hogy miért csak bűnös legyen”? feliratú molinókat tartottak a magasba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kubatov Gábor úgy posztolta ki a balmazújvárosi időközi eredményét, mintha a TISZA jelöljeit győzte volna le a Fidesz
A kormánypárti jelölt valójában a Közösen Balmazújvárosért Egyesület indulójával és egy független jelölttel szemben nyerte meg az időközi választást. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Tisza Párt egyetlen jelöltet sem indított, Kubatov mégis arról posztolt, hogy legyőzték Magyar Péteréket.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.
A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.
A pártigazgató által közzétett fotón Molnár Péter neve mellett az szerepelt, hogy „Független, Tisza”, és a harmadik helyezett, függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébetnél is ez volt látható. Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető hivatalos adatok szerint egyikük sem a Tisza Párt jelöltjeként indult.
Mellesleg az is valószínűtlen lett volna, hogy egy párt egy választókerületben két jelöltet is indítson.
A balmazújvárosi időközi választást azért kellett kiírni, mert Demeter Pál, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület képviselője november 14-én lemondott mandátumáról. A 2024-es önkormányzati választás óta patthelyzet jellemezte a várost, a testületben 6–6 arányban oszlottak meg a mandátumok a Fidesz–KDNP és a helyi civil szervezet között. A mostani győzelemmel a Fidesz többségbe került.
Nem ez az első eset, hogy a Fidesz pártigazgatója a Tisza Párttal hozza összefüggésbe az ellenfeleket. Tavaly Kubatov Gábor két másik időközi választás – a tiszafüredi és a tiszakécskei – eredményét is úgy mutatta be, mintha a Fidesz a teljes ellenzéket győzte volna le, holott ellenfeleik valójában a Mi Hazánk és a Második Reformkor Párt jelöltjei voltak.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.
A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Először szólalt meg Vilmos herceg és Katalin az Epstein-botrány kapcsán, amelyben András herceg is érintett
A Kensington-palota közleménye szeirnt a walesi hercegi pár az áldozatokra összpontosít. Eközben a rendőrség már egy újabb nő állítását vizsgálja András herceggel kapcsolatban.
Vilmos herceg és Katalin hercegné „mélységesen aggódik” a Jeffrey Epsteinnel kapcsolatos legújabb leleplezések miatt – közölte a Kensington-palota, miután az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott iratok ismét reflektorfénybe állították András Mountbatten–Windsort, a trónörökös nagybátyját.
A walesi hercegi pár szóvivője most először adott ki nyilatkozatot a botrány kapcsán. E szerint Vilmos herceg és Katalin hercegné „az áldozatokra összpontosít” az új információk fényében.
„Megerősíthetem, hogy a herceg és a hercegné mélységesen aggódik az újabb fejlemények miatt. Gondolataik továbbra is az áldozatokra irányulnak” – áll a Kensington-palota közleményében.
A nyilatkozat nem említi név szerint András herceget.
Eközben a brit rendőrség már egy második nő bejelentését is vizsgálja az Epstein-ügyben – írja a BBC. Azt állítja, hogy Epstein küldte őt az Egyesült Királyságba egy "szexuális jellegű találkozóra" Andrással. Ez állítólag 2010-ben történt a Royal Lodge-i rezidencián.
Az Egyesült Államokban közzétett iratanyagban olyan képek is szerepelnek, amelyeken András négykézláb egy nő fölé hajol, bár a fotókhoz nem fűztek magyarázatot.
A dokumentumok emellett megerősíteni látszanak, hogy a hírhedt, Andrást és vádlóját, Virginia Giuffre-t ábrázoló fénykép valódi.
A herceg korábban azt állította, a képet manipulálhatták, és soha nem találkozott a nővel. Ezzel szemben Epstein társa, Ghislaine Maxwell egy 2015-ös e-mailben azt írta: „2001-ben Londonban voltam, amikor [kitakart név] találkozott több barátommal, köztük András herceggel. Készült egy fénykép, mert úgy képzelem, meg akarta mutatni a barátainak és a családjának.” András 2022-ben peren kívüli egyezséget kötött Giuffre-rel.
A volt herceg régóta barátságban állt Epsteinnel, és azután is tartotta a kapcsolatot az amerikai pénzemberrel, hogy 2008-ban elítélték gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt.
Bár korábban bocsánatot kért a kapcsolataiért, minden jogsértést határozottan tagadott.
Az új információk fényében András a múlt héten a tervezettnél korábban kiköltözött windsori otthonából, és most a Károly király magántulajdonában lévő Sandringham-birtokon él.
Vilmos herceg és Katalin hercegné „mélységesen aggódik” a Jeffrey Epsteinnel kapcsolatos legújabb leleplezések miatt – közölte a Kensington-palota, miután az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott iratok ismét reflektorfénybe állították András Mountbatten–Windsort, a trónörökös nagybátyját.
A walesi hercegi pár szóvivője most először adott ki nyilatkozatot a botrány kapcsán. E szerint Vilmos herceg és Katalin hercegné „az áldozatokra összpontosít” az új információk fényében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája” – Szent-Iványi István reagált arra, hogy Orbán szerint Clinton Szerbia megtámadására kérte 1999-ben
A külpolitikai szakértő szerint a miniszterelnök pár éve még egészen másképp adta elő a szerb háborús történetet. A sztorit egyébként akkor a szerb elnöknek mesélte el.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.
Szent-Iványi István szerint a történet több sebből vérzik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábban már egy másik, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában is előadta ugyanezt.
„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.
A posztban arra is kitér, hogy a NATO koszovói hadművelete ma már részletesen dokumentált, és maga Clinton elnök is foglalkozik vele az emlékirataiban.
Szent-Iványi szerint „ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta. Egy későbbi fázisban Tony Blair valóban felvetette, hogy amennyiben a légi hadviselés nem vezet eredményre, akkor több irányból szárazföldi hadműveletre is szükség lehet (Horvátország, Albánia és Magyarország irányából jöhetett ez szóba).
Clinton ezt az ötletet is elutasította, így még tervezési fázisba sem került a javaslat, amikor Milosevics kapitulált.”
A külpolitikai szakértő felidézi Orbán Viktor egy korábbi, a szerbiai hadművelettel kapcsolatos, már megcáfolt állítását is. E szerint a miniszterelnök kérésére nem érték légicsapások a vajdasági célpontokat, holott Szent-Iványi szerint a célpontkijelölés kizárólag a katonai vezetés feladata volt, és egyébként is több légicsapás érte a vajdasági célpontokat, például az újvidéki hidat.
Szent-Iványi a bejegyzését egy hasonlattal zárja, mondván:
„Ezek a nagyotmondások valamikor az obsitosokat, a leszerelt Háry Jánosokat jellemezték, akik a hálás kocsmai közönségnek színezték, fejlesztették a meséiket.” Úgy véli, lehet, hogy a miniszterelnök már arra készül, hogy a választások után a felcsúti kocsma népét szórakoztassa történeteivel.
A miniszterelnök múlt szombaton, Szombathelyen állította azt, hogy 1999-ben Bill Clinton telefonon kérte tőle Szerbia megtámadását. Ezzel akarta érzékeltetni, hogy ő akkor is nemet mondott, és most is nemet tud mondani a háborúra.
Magyarország alig két héttel a NATO jugoszláviai légihadműveletének 1999. március 24-i kezdete előtt, március 12-én csatlakozott a szövetséghez. A hadjárat végül földi invázió nélkül, 78 napnyi légicsapás után zárult le. A történet egy korábbi verziója már 2022-ben felbukkant, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök hivatkozott arra, hogy Orbán Viktor neki mesélte el a sztorit.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a történetet katonailag hiteltelennek nevezte, rámutatva, hogy egy ilyen döntés a NATO-tagországok közös eljárásrendje szerint születhetett volna meg, nem egy kétoldalú telefonhívás során. Szerinte az Egyesült Államok tisztában volt a Magyar Honvédség akkori felkészültségével, és azzal is, hogy egy magyar támadás a Vajdaság felől a területi revízió vádját vetette volna fel friss NATO-tagként. Korabeli források szerint ugyanakkor maga Orbán Viktor is arról beszélt 1999-ben, hogy a NATO nem tekinti szükségesnek a szárazföldi bevetést, és a szövetség csúcstalálkozóján ez a kérdés napirendre sem került.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.
Szent-Iványi István szerint a történet több sebből vérzik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábban már egy másik, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában is előadta ugyanezt.
„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
