HÍREK
A Rovatból

New York Times Orbánt is ide sorolta: „Az USAID felszámolásának hírét a diktátorok világszerte ünnepelni fogják”

Trump felszámolja az Egyesült Államok segélyügynökségét. Az ügynökség a költségvetése egy kis részét választási megfigyelő csoportok, korrupcióellenes szervezetek, független sajtóorgánumok és emberi jogi szervezetek támogatására fordította.
Ferencz Péter. - szmo.hu
2025. február 05.



Oroszország, Magyarország és Salvador vezetői egyaránt üdvözölték, hogy Elon Musk felszámolja az Egyesült Államok segélyügynökségét. „Okos lépés” – mondta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az ország Biztonsági Tanácsának alelnöke. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor keddi Facebook-posztjában helyeselte a „globalista” szervezetek finanszírozásának befejezését . Politikai igazgatója, Orbán Balázs pedig úgy fogalmazott: „nem is lehetne boldogabb” amiatt, amit Elon Musk tesz. Salvador elnöke, Nayib Bukele korábban szintén ellenezte ezeket a programokat, és nem is titkolta véleményét, miszerint ezeket az amerikai pénzeket „ellenzéki csoportokba, nem kormányzati szervezetekbe és destabilizáló mozgalmakba irányították” - írja a New York Times.

A segélyügynökség a rendelkezésre álló pénz egy részét az amerikai lap szerint választási megfigyelő csoportok, korrupcióellenes szervezetek, független sajtóorgánumok és emberi jogi szervezetek támogatására fordította. 2023-ban erre 1,58 milliárd dollárt költöttek. ami ugyan az ügynökség éves költségvetésének csak töredéke, de túlságosan is reflektorfényben voltak a feladatok és az elért eredmények. A támogatásban részesülők gyakran konfliktusba kerültek a világ tekintélyelvű vezetőivel. Orbán Viktor korábban már többször hangsúlyozta: ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok kormánya vessen véget az ilyen programoknak – írja a lap.

„Az USAID felszámolásának hírét a diktátorok világszerte ünnepelni fogják, a demokraták pedig panaszkodnak majd."

„A független hírügynökségeknek, amelyek azért küzdenek, hogy megszabaduljanak a kormányok irányítása alól, nehéz helyzetbe kerülnek, mert ezután nem állnak majd rendelkezésre ehhez az erőforrások. Sokan, akik az elnyomó hatalom ellen harcolnak, a jövőben kevésbé lesznek képesek erre a küzdelemre” – mondta Thomas Carothers, a külügyminisztérium egykori tisztviselője, aki a washingtoni Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány demokrácia-, konfliktus- és kormányprogramját vezeti.

Az USAID munkájának nagy része az egészségügyi és humanitárius segítségnyújtásra összpontosított.

2023-ban az ügynökség több mint 1,9 milliárd dollárnyi élelmiszersegélyt osztott ki. Az ügynökség emellett a HIV-fertőzések

kezelésével és a születésgondozással is foglalkozott, valamint küzdött a malária, a tuberkulózis és más betegségek ellen. Donald Trump elnök január 20-án aláírt egy végrehajtási rendeletet, amelyben elrendelte a segélyek leállítását, hogy a kormány felülvizsgálhassa a programokat. Kedd este egy hivatalos feljegyzést tettek közzé az interneten, amely szerint az ügynökség teljes globális munkaerő-állományát szabadságolják.

„Az Egyesült Államok külföldi segélyeinek csökkentése és a gazdasági fejlődésre való összpontosítás alapvetően Kína sikeres modelljét utánozza: a gazdasági növekedés előtérbe helyezését, miközben figyelmen kívül hagyja az emberi jogokat, a környezetvédelmet és a munkajogokat" - mondta Li Qiang, a China Labour Watch alapítója, amely a kényszermunka felszámolására törekszik Kínában.

Csáky Zselyke, az Európai Reformközpont (Center for European Reform) tudományos főmunkatársa arról beszélt a New York Times-nak, hogy az Egyesült Államok évente mintegy kétmilliárd dollárt költött a közvetlen demokrácia-támogató programokra, beleértve a külügyminisztérium közvetlen forrásait és a USAID támogatásait is. Európa körülbelül 4 milliárd dollárt költ, és körülbelül 50 százalékkal többet kellene költenie a különbség kiegyenlítéséhez. „Őszintén szólva ezt meglehetősen valószínűtlennek tartom” – mondta Csáky, és hozzátette: a fő probléma most a szervezet felszámolásának tempója, mert mire az európai országok reagálnak az új helyzetre, sok esetben már késő lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotókon a kedden végleg bezárt Szuverenitásvédelmi Hivatal irodái
Különös fotósorozattal, a Sánc utcai iroda belső tereit bemutató képekkel búcsúzott a Szuverenitásvédelmi Hivatal a megszüntetésének napján. A poszt egyértelműen az új kormány minisztériumi épületbejárásaira utal, miközben a hivatal valójában két ingatlanban működött.


A megszüntetésének napján sajátos „épületbejárást” tartott a Szuverenitásvédelmi Hivatal: kedden délután több mint harminc képet tettek közzé a Sánc utcai irodáikról – még a vécébe is befényképeztek –, hogy bemutassák, milyen körülmények között dolgoztak.

A fotósorozatot egy egyértelmű üzenettel tették közzé a Facebookon:

„Megspóroljuk a miniszterelnök stábjának, hogy ebben a kánikulában kelljen végigjárniuk az állami irodákban showműsorozó főnökükkel a Hivatal épületét. Most, hogy a Hivatal megszűnik, mi magunk mutathatjuk be, hol végeztük a munkánkat.”

A bejegyzés azután jelent meg, hogy az Országgyűlés 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta a Lánczi Tamás vezette hivatal megszüntetéséről szóló törvényt.

A szervezet az Igazságügyi Minisztériumba olvad be, de a minisztérium a hivatal által végzett tevékenységet nem folytatja. A döntés értelmében Lánczi és helyettesei végkielégítést sem kapnak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal valójában azonban két helyszínen működött – írta a 24.hu. Míg a közzétett fotók a Gellért-hegyen, a Sánc utca 7. alatti ingatlant mutatják be, a hivatal hivatalos székhelye és a munkatársak zömének munkahelye a VII. kerületi Rákóczi úti R70 Office irodaház volt. A Sánc utcai villát a hivatal közlése szerint protokolláris eseményekre, rendezvényekre, valamint egyes szervezeti egységek elhelyezésére tartották fenn, és itt volt irodája Lánczi Tamásnak is.

A két iroda fenntartása jelentős költségekkel járt. A Rákóczi úti főhadiszállásért, ahol a 2024 őszére 101 fősre duzzadt apparátus dolgozott, négy évre összesen 1 milliárd 42 millió forintot fizettek. A Sánc utcai ingatlant évi 60,7 millió forintért bérelték.

A hivatalról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megvan, mikor vet véget egy hidegfront a rekordhőségnek – több mint 10 fokot zuhanhat a hőmérséklet
A HungaroMet előrejelzése szerint szerdától egy hidegfront vet véget a kánikulának az országban. A változás a kedden megdőlt abszolút országos melegrekordot hozó hőhullám után következik.


A HungaroMet „ÚTON A FELFRISSÜLÉS” címmel tett közzé előrejelzést a Facebookon, amely szerint a napok óta tartó kánikulának egy markáns váltás vet véget. A meteorológiai szolgálat szerint szerdán egy hidegfront közelít, de a meleg csak néhány fokkal mérséklődik.

Azt írják: „A nedvesebb léghullámok érkezésével ráadásul fülledtebbé válik a levegő.”

„A valódi felfrissülést az átvonuló front és a mögötte megerősödő északias szél hozza meg: térségünket több mint 10 °C-kal hűvösebb levegő árasztja el” – áll a bejegyzésben.

A szerdai átmeneti nap után csütörtöktől áll be a jelentős változás.

A hét második felére visszatér az átlagos nyári idő, és a HungaroMet szerint a lehűlés az éjszakákat is érinti, mivel a trópusi éjszakák is megszűnnek.

A mostani időjárás-előrejelzés egy rendkívüli hőhullámot zár le. A HungaroMet előzetes adatai szerint kedden megdőlt az abszolút országos melegrekord, miután Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek.

Ezzel egyidőben a fővárosi rekord is a múlté lett. Mindez egy olyan időszakot követett, amelyben a hétvégén és a hét elején is sorra dőltek meg a napi hőmérsékleti csúcsok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
444: Tanúk szerint Hajdu János Orbán Viktorral beszélhetett az aranykonvoj-rajtaütés közben
Több, egymástól független forrás szerint a TEK volt főigazgatója, Hajdu János, telefonon egyeztethetett Orbán Viktorral az ukrán pénzszállítók elfogásakor.


Tanúvallomások szerint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatója az ukrán pénzszállítók elfogásának napján, az akció közben telefonon egyeztetett Orbán Viktorral – írja a 444.hu több, egymástól független forrásra hivatkozva. A lap úgy tudja, a beszélgetéseknek több fültanúja is volt, akik a Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozásában már vallomást is tettek.

A nyomozás most arra is kiterjed, hogy pontosan milyen utasítások hangozhattak el a telefonbeszélgetések során.

A portál információit Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábbi beszámolója is alátámasztja, aki szerint a helyszínen tartózkodók úgy vélték, Hajdu folyamatosan kapcsolatban állt a politikai felső vezetéssel. Az ügyészség a volt TEK-főigazgató telefonját is vizsgálja, hogy kiderítsék, kivel és miről kommunikált.

Az aznapi események sorába illeszkedik az is, hogy Orbán Viktor a rajtaütés napján megjelent a Terrorelhárítási Központ Zách utcai központjában, ahol részt vett a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülésén. Később ugyanebbe az épületbe vitték be az elfogott ukrán pénzszállítók személyzetét is, bár a miniszterelnök ekkorra már elhagyta a helyszínt. Egy miniszterelnök és a terrorelhárítás vezetője közötti konzultáció egy politikailag érzékeny művelet során önmagában nem rendkívüli, az ügy jelentőségét az adja, hogy a nyomozás jelenlegi állása szerint az ukrán állampolgárok elfogása és fogva tartása jogellenes körülmények között történhetett.

Az ügyészség gyanúja szerint Hajdu János azt az utasítást adta, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény gyanújára hivatkozva fogják el, majd bilincsben és kámzsában állítsák elő. Emiatt a volt TEK-vezetőt hét rendbeli, sanyargatással elkövetett jogellenes fogva tartással gyanúsítják. A nyomozás egyik központi kérdése, hogy Hajdu János a saját döntése alapján járt-e el, vagy magasabb szintről érkező utasításokat hajtott végre. Míg az ügyészség a közleményeiben többször hangsúlyozta a szervezet függetlenségét és a politikai befolyás hiányát, oknyomozói források szerint a rajtaütés időpontjáról kormányzati szinten dönthettek.

Hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, aki panaszt tett a gyanúsítás ellen és szabadlábon védekezik. A hírre reagálva Orbán Viktor kiállt a TEK volt vezetője mellett, az eljárást „hatósági zaklatásnak” nevezve, majd nem sokkal később a Fidesz biztonsági igazgatójává nevezte ki Hajdu Jánost

A volt miniszterelnök szerint „minden rendes országban ezért kitüntetés és elismerés járna”, és hozzátette: „Kiállunk melletted, tábornok úr!”.

A politikai feszültséget jelzi, hogy a pesti Srácok felelős szerkesztője nemrég arról írt, ha megpróbálnák elvinni Orbán Viktort, százezrek fognak fellázadni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter döntött: új vezető került a magyar kórházak élére
Dr. Tótth Árpádot nevezte ki a miniszterelnök az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjévé. Elődje, dr. Révész János a kormányváltás után, májusban mondott le tisztségéről.


Kedden este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Magyar Péter miniszterelnök, az egészségügyért felelős miniszter javaslatára, dr. Tótth Árpádot nevezte ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére. Az új országos kórház-főigazgató szerdától látja el feladatát – írta a Telex.

Ugyanebben a közlönyben jelent meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló rendelkezés és a polgármesterek javadalmazásának korlátozásáról szóló döntés is.

Dr. Tótth Árpád korábban több mint egy évtizedig mentőorvosként dolgozott, volt a veszprémi kórház orvosigazgatója és a zirci kórház főigazgatója is.

Később éveken át a norvég egészségügy tanácsadójaként és elemzőjeként szerzett nemzetközi tapasztalatot.

A kinevezett főigazgató elődje, dr. Révész János május 7-én jelentette be lemondását, munkaviszonya június végén szűnt meg. Döntését azzal indokolta, hogy a kormány- és miniszterváltás után etikusnak tartja, ha az ágazat új vezetése jelölheti ki az általa legalkalmasabbnak ítélt utódot.

Hegedűs Zsolt egészségügyért felelős miniszter már május elején jelezte a Parlamentben, hogy tudja, kit fog felkérni a feladatra, de a személyt akkor még nem nevezte meg.

A leköszönő főigazgató a távozásakor az egészségügyi tárca visszaállításának jelentőségét hangsúlyozta.

„A most beköszöntő kormányzati ciklusban az egészségügyi ágazat tizenhat év után ismét miniszteri szinten képviselteti magát.”

Hozzátette, ez nemcsak az állampolgárok, betegek, hanem az egészségügyi ágazat valamennyi munkatársa számára régóta várt, történelmi jelentőségű lehetőség. „A betegellátás ügye erős politikai támogatottságot kap, a lehetőségkörnyezet bővül. Ez az új keretrendszer – reményem szerint – a valódi strukturális reformok és fejlődés irányába tud hatni” – írta Révész János, aki 2024-től vezette a szervezetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk