A tavalyi év egyik nagy felháborodást kiváltó ügye Kaleta Gábor volt perui magyar nagykövet pedofilbotránya volt. A diplomata számítógépén több mint 19 ezer, kiskorúakról készült, szexuális tartalmú felvételt találtak. A politikai oldalak egymásra mutogattak (és mutogatnak ma is), hogy kinek a kinevezettje is volt Kaleta, miközben abban széleskörű egyetértés van, hogy felháborítóan enyhe ítélettel megúszta az esetet.

A kormányzat és személyesen Orbán Viktor nyáron azt ígérte, hogy őszre kész lesznek egy komplett törvénycsomaggal, ami sokkal jobban védi a gyerekek érdekeit. Azonban a koronavírus-járvány erősödése közben ez végül elmaradt.

A Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella által most jegyzett javaslat legfőbb elemei a fideszes frakcióvezető kiemelése szerint:

• Létrehozunk egy név szerint kereshető pedofil-nyilvántartást
• Szigorítjuk a Büntető Törvénykönyvet. A jelenleg kiszabható büntetéseket jelentősen megemeljük. Új minősített (tehát még súlyosabban büntetendő) esetek lesznek ha a pedofil bűncselekményt 12 év alattival szemben követik el, hivatalos személyként követik el (lex Kaleta), sanyargatást vagy erőszakot alkalmazva követik el, különös visszaesőként követik el
• Számos munkakörből kitiltjuk a pedofilokat, hogy véletlenül se kerüljenek a gyermekek közelébe
• Nem lehet enyhe büntetéssel és minősített esetekben feltételes szabadságra bocsátással megúszni a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. A legsúlyosabb pedofil bűncselekmények nem évülnek el, és kitolódik az elévülés kezdete

- írja a 444.hu.

Korábban több magyarországi párt kezdeményezte, és külföldi példa is van rá, hogy nyilvántartsák azokat, akiket pedofil bűncselekményekkel lehet összefüggésbe hozni. A 444 egy korábbi feltáró cikkében azt írta, „mindenki szeretné megvédeni a gyerekeket a pedofiloktól, de ennek nem a listázás a leghatékonyabb eszköze. Még az sem egyértelmű, hogy ettől javul vagy éppen romlik a gyerekek biztonsága.”

Mint kifejtik, „nem kérdés, hogy a nyilvántartások megakadályozhatnak gyerekek elleni támadásokat. De elő is segíthetnek ilyeneket. A hatásukat nehéz mérni, de egyelőre nem sikerült bizonyítani a hatékonyságukat, miközben több súlyos kockázatot rejtenek magukban. Ilyen az az Amerikában látható, de itthon is könnyen elképzelhető, nehezen megállítható folyamat, hogy

A másik dermesztő lehetőség, hogy a nyilvántartás elvonja az erőforrásokat a többi gyerekvédelmi intézkedéstől”.

Ennek ellenére most úgy tűnik, a kormány létrehozza a szinte teljesen nyilvános listákat. Az elkövetők összes adatához (név, születési év, településszintű lakóhely, arcképmás, elkövetett bűncselekmény) való hozzáféréshez mindössze annyi kell, hogy az adatigénylő egy kiskorú hozzátartozója (nincs kifejtve, hogy ez mit takar) vagy nevelője legyen, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy az adatkérésre „a gyermekek védelmének biztosítása” miatt van szükség.

- írják a törvényhez, kikerülendő az adatvédelmi aggályokat. Arról azonban nincs szó, milyen szankció jár azért, ha valaki mégis nyilvánosságra hozza a fent említetteket.

A 444 arra is felhívja a figyelmet, hogy a „nyilvános lista azt várja el a felelős szülőtől, hogy hetente frissítgesse az elkövetői nyilvántartást, odaköltözött-e a környékre egy pedofil, és folyamatosan mutogassa a gyerekének a fotókat, hogy kik a veszélyes bácsik, akiktől félni kell.”