HÍREK
A Rovatból

Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak

Hosszú ideje zajlik a vita a környezetvédő szervezetek és az EU között arról, hogy valóban rákkeltő hatású-e. Közben daganatos betegségben szenvedők pert nyertek glifozáttartalmú gyomirtószereket gyártó vállalat ellen.


Július végén új módszert tesztelt a burkolatból kinőtt gyomok eltávolítására a Főkert: növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, és ezzel kezelik a gyomos területet. A kísérletről a Főkert a Facebook-oldalán számolt be.

Az angol módszert azért próbálták ki, hogy a főváros megszabadulhasson a glifozát nevű gyomirtószer használatától.

2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el.

2019-ben a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve állapították meg, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma, vagyis az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik glifozát tartalmú szerekkel dolgoznak.

Állítólag nem a lehetséges rákkeltő hatás az egyetlen gond a glifozáttal. Többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, és felelős lehet születési rendellenességekért is.

A Népesedési Kerekasztal nevű magyar szervezet tavaly márciusi nyilatkozatában más egészségügyi problémákat is a glifozátnak tulajdonított. Szerintük a meddőség egyik oka a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például a glifozát, illetve a mikotoxinok mennyisége; a férfiak nemzőképessége is csökkent az 1970-es évektől napjainkig, a nőknél meg egyre gyakoribbak a női betegségek. Azt írták, olyan hétköznapi élelmiszerek tartalmaznak mikotoxinokat vagy glifozátot, mint a gabona, a tej vagy a hús.

A rákkeltő hatással vádolt glifozát használata miatt az Egyesült Államokban kártérítési perek is indultak. A glifozáttartalmú Roundup gyomirtó miatt indított kártérítési perben a Bayer 10 milliárd dollárt fizet a céget perelő károsultaknak Amerikában – erről számolt be a Greenpeace idén júniusban.

„Perek eddig is folytak a glifozát miatt, de ami miatt a téma az utóbbi időben fókuszba került, az, hogy az egészségügyi világszervezet a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta be” - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„A kártérítés azért fontos, mert a Rundupot forgalmazó vállalat a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, elképesztő gazdasági hatalommal rendelkezik, de a sokadik pert vesztik el ezen a területen. Várhatóan további perek is lesznek. Jelenleg a vita arról zajlik az EU-ban, hogy mekkora a kockázat, mert lehetséges rákkeltő besorolást sem az Európai Vegyianyag-ügynökség, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem követte. Arról, hogy milyen mértékben befolyásolta az utóbbi döntési folyamatot a Monsanto, számos cikk született.”

Simon Gergely szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vegyszerről nem azt mondta az EU, hogy nem rákkeltő, hanem azt, hogy az a kitettség, amivel mi találkozunk, még nem jelent kockázatot.

„Csakhogy a glifozát mindenütt jelen van, ezt számos vizsgálat megmutatta. Kimutatták sörben, borban, felszíni vizekben, emberek vizeletében. Szinte mindenki vizeletében megtalálható. Mivel mindenütt ott van, nem lehet elkerülni a glifozáttal való találkozást. Így az a gyanú, hogy rákkeltő lehet, eleve aggályokat vet fel.”

És hogyan érinti az ügy Magyarországot? Úgy, hogy a Greenpeace szerint a glifozát itthon is messze a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer. Többek közt a vasúti pályákat vagy az utcákon, a gazzal teli repedéseket is ezzel kezelik, a vegyianyagot belélegezhetjük. „Elvileg védőtávolságot kellene tartani a szer használatakor, de én magam láttam, amikor júliusban ültem a Fogaskerekű mellett egy büfében a Városmajorban, és éppen gyomirtózták a töltést, hogy elárasztott bennünket a vegyszer. Tehát pontosan tudom, mennyire veszik komolyan a munkaegészségügyi előírásokat.”

A glifozátot nemcsak gyomirtásra használják, hanem állományszárításra is, vagyis arra, hogy „megöljék” a terményt betakarítás előtt. Emiatt egy sor olyan terményben található meg, mint a napraforgó vagy a köles, és egy csomó élelmiszerben megtalálható.

Simon Gergely hozzáteszi, azt sem árt tudni, hogy a glifozátra rendszerint irreálisan magas határértéket szabnak meg, vagyis attól, hogy nem mérnek határérték feletti szennyezettséget, még ne gondoljuk, hogy biztonságos az a határérték. Jelenleg pár európai állam, például Franciaország korlátozni kezdte a használatát, Németország tavaly jelentette be, hogy 2023 után teljesen betiltja a glifozátot, a köztes időben pedig korlátozni fogja a szer kereskedelmét, és Ausztria is a glifozát hatóanyagú gyomirtó betiltásáról döntött.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon volt-e valaha szándék a glifozát betiltására, a Greenpeace szakembere azt válaszolja, hogy hazánk az egyik legharcosabb ország, amelyik a szer megmaradásáért küzd. „Már két évtizede követem ezt a területet, és Magyarország azért, hogy egy szűk nagyipari-mezőgazdasági termelői rétegnek nagyobb profitja legyen, egy gyaníthatóan rákkeltő szer megmaradásáért küzd, miközben Magyarországon vannak a legelszomorítóbb rákstatisztikák, élen járunk szinte az összes daganattípus előfordulásában.”

A glifozát betiltásával kapcsolatos egyik ellenérv rendszerint az, hogy az elhagyásával csökkenne a mezőgazdasági termelés.

A Greenpeace a honlapján tette közzé, hogy a „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket, elsősorban a glifozátot a mezőgazdaságból. Ezzel szemben 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során.

A vizsgálatok alapján csupán 0,5-1 százalékos maximális termeléscsökkenéssel számolnak.

És amikor 2017-ben az Unióban a szer újraengedélyezéséről döntöttek, Magyarország a glifozát használata mellett lobbizott. „Amikor legutóbb Magyarországot kérdezték, azt mondta, nem tervezi semmilyen formában a glifozát korlátozását” - mondja Simon Gergely.

A glifozátot 1970-ben fedezték fel, 1974-ben kezdték el alkalmazni, ám a felfutása a GMO-növényekkel kezdődött, mert a legelterjedtebb GMO-k glifozát-rezisztensek, így termesztésükkor még több glifozátot kellett használni. Viszont már 1999-ben tudtak a glifozát használatának lehetséges kockázatairól.

A szer betiltására néhány éve európai polgári kezdeményezés indult, a petíciót jóval többen írták alá, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság lépjen. Ám hiába gyűlt össze 1,3 millió aláírás, a bizottság nem döntött a glifozát betiltásáról. Simon Gergely azt mondja, kiderült, hogy az EB és európai hatóságok valójában a Monsanto ghostwritereinek anyagai és a cég saját tanulmányai alapján döntöttek a glifozátról.

„Az is látszik, hogy az EU sem volt egységes az újraengedélyezésben. Egyfelől a szokásos 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra, számos tagállam nem támogatta, hajszálon múlt az újraengedélyezés. Másfelől kissé abszurd, hogy tudományos kérdésben miért többségi szavazás dönt, ahelyett, hogy tudományos alapon döntenének.”

És a Greenpeace mit tehet az ügyben? Például az európai aláírásgyűjtéskor is igyekeztek minél jobban mozgósítani. „Akkor még tagjai voltunk a növényvédelmi bizottságnak” - mondja Simon Gergely.”Csakhogy annyira erős volt az ipari dominancia, hogy kiléptünk, mert nem akartunk legitimizálni egy olyan testületet, amelyben a kormányzati szereplőknek és a szakértőknek az ipar érdekei diktálnak.”

A Greenpeace egy, a honlapján közzétett nyilatkozatban akkor azt írta: „A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei.”

A glifozát használatával és esetleges betiltásával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot. A következők voltak a kérdéseink. "Tervezi-e Magyarország Németországhoz és a szomszédos Ausztriához hasonlóan a glifozát betiltását? 2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A Népesedési Kerekasztal pedig a glifozátot is megnevezte a hazai meddőségi problémák egyik okaként.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a Fehér Ház arra, hogy tényleg Budapestet nézték-e ki a Trump-Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozó helyszínének
A kétoldalú orosz-ukrán csúcstalálkozó azt követően került napirendre, hogy mindkét vezető hajlandóságát fejezte ki erre, az előkészítésben pedig az Egyesült Államok nemzetbiztonsági illetékesei vesznek részt.


Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.

A szóvivő arra az értesülésre miszerint a Fehér Ház Budapestet javasolja egy háromoldalú ukrán-orosz-amerikai találkozó helyszíneként azt válaszolta, hogy

„egyetlen helyet sem tud cáfolni, sem megerősíteni”.

Egy másik kérdés válaszolva Karoline Leavitt azt mondta, hogy „sok opcióról egyeztetnek” az Egyesült Államok nemzetbiztonsági illetékesei, a két oldal, azaz Ukrajna és Oroszország képviselőivel.

Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag elhangzott javaslatára, miszerint Moszkva is helyet adhatna egy magas szintű találkozónak, a fehér házi sajtótitkár úgy reagált, hogy

nem fogja „kiteregetni” Trump elnök és Putyin elnök magánbeszélgetésének tartalmát, azon kívül, amiről maga az amerikai elnök beszámolt.

Karoline Leavitt megjegyezte, hogy a kétoldalú orosz-ukrán csúcstalálkozó azt követően került napirendre, hogy mindkét vezető hajlandóságát fejezte ki erre, az előkészítésben pedig az Egyesült Államok nemzetbiztonsági illetékesei vesznek részt.

Az amerikai médiumok közül a CBS jelentette meg azt az értesülést kedden, fehér házi forrásokra hivatkozva, miszerint egy lehetséges orosz-ukrán-amerikai elnöki találkozó helyeként az amerikai elnöki hivatal a magyar fővárost szeretné, az előkészítésen pedig már dolgozik az elnök biztonságáért felelős szolgálat.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Geszti Péter is reagált a magyar előadókat listázó Deutsch Tamásnak
A zenész szerint közönségében kormánypártiak és nem kormánypártiak is helyet kapnak. Hozzátette azt is, hogy a színpadon inkább iróniát használ, nem politikai üzeneteket.


Geszti Péter a Vásárhelyi Televíziónak adott interjút, ahol arról beszélt, hogyan viszonyul a politikához a színpadon. Elmondta, hogy van elképzelése egy jól működő demokráciáról, de ebből nagyon keveset visz bele a fellépéseibe.

A zenész beszélt arról, hogy számára megtiszteltetés számára azok között szerepelni, akiket Deutsch Tamás felsorolt a Facebookon közzétett listáján.

„Megtiszteltetés abban a klubban szerepelni, ahol ilyen nevek közt szerepelhetek. Egyébként pedig természetesen ez is egy butaság, hát az én koncertjeimen soha nem hangzott el ilyen skandálás. Nem is fog valószínűleg. Nem is ez a cél.”

Az énekes-dalszerző az interjúban kiemelte azt is, hogy a koncertjein inkább ironikus megjegyzések szoktak elhangzani:

„Inkább ironikus megjegyzéseket szoktam csak tenni. És hogyha éppen nem ez a rezsim lenne, hanem valamelyik másik, ami esetleg mondjuk visszaél a hatalmával, ugyanígy megtenném ezeket a megjegyzéseket. De soha nem volt cél az, hogy az ember hergeljen bárkit is. Ez nem jellemző az én egész életemre sem” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy szerinte a közönség soraiban kormánypárti és nem kormánypárti szavazók is helyet kaphatnak.

„Pont az a lényeg, hogy nem szabad hagyni a politikának, hogy behúzzon minket olyan dialógusokba és olyan terekbe, olyan lápi mocsárba, ahol egyébként nincs dolgunk.”

Deutsch Tamás a posztban azokat a magyar előadókat gyűjtötte össze, akik szerinte az elmúlt 35 évben kivették a részüket a „mocskos Fidesz” skandálásából.

Geszti néhány nappal az interjú előtt Hódmezővásárhelyen lépett fel, ahol a színpadon Lázár Jánossal és Mészáros Lőrinccel kapcsolatban is elhangzottak ironikus megjegyzések.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Lehet, hogy babonás vagyok, de más helyet próbálnék találni” – Donald Tusk nem támogatja, hogy Budapesten legyen a Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozó
A lengyel kormányfő szerint Ukrajna számára kényes lenne a magyar főváros, mert itt írták alá az 1994-es memorandumot az ország területi egységéről.


Ahogyan lapunk is megírta, a Politico beszámolója szerint a Fehér Ház lehetséges helyszínként Budapesten is gondolkodik a háromoldalúra tervezett találkozó számára. Magyar Péter nyíltan felkérte Orbán Viktort, hogy járjon közben annak érdekében, hogy a csúcstalálkozót a magyar fővárosban rendezzék meg.

Ukrajna számára azonban kényes lenne Budapest, hiszen

1994-ben itt írták alá azt a memorandumot, amelyben Oroszország vállalta, hogy tiszteletben tartja az ország területi egységét, cserébe azért, hogy Kijev lemondjon a Szovjetuniótól örökölt atomfegyverekről.

Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán arra emlékeztetett, hogy Ukrajna ekkor az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és az Egyesült Királyságtól kapott garanciákat a területi integritására – közölte a lengyel miniszterelnök.

„Lehet, hogy babonás vagyok, de ezúttal inkább más helyet próbálnék találni”

– tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult amiatt, hogy Hadházy Ákos autójába belehajtottak Hatvanpusztánál
A politikus azt mondta, a birtok biztonsági őre hajtott belé. A rendőrség vizsgálja az ügyet, de bővebb információt nem osztottak meg a nyilvánossággal.


A rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgálja Hadházy Ákos hatvanpusztai balesetének körülményeit, írja a Népszava. A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság közölte, hogy kedden 16 óra után érkezett bejelentés a Hatvanpusztára vezető bekötőúton történt közlekedési balesetről. Arra azonban nem adtak választ, hogy pontosan milyen bűncselekmény gyanúja miatt indult a nyomozás, és történt-e gyanúsítotti kihallgatás.

A független országgyűlési képviselő arról számolt be, hogy oldalról belé hajtott egy autó, amelyet elmondása szerint a birtok biztonsági őre vezetett. Hadházy úgy fogalmazott, talán fel akarták borítani, végül azonban a biztonsági őr kocsija borult fel. A járművet visszaállították a kerekeire, személyi sérülés nem történt.

Hadházy Ákos elmondta, többször is megkérdezte a férfit, miért történt az ütközés, de nem kapott választ. Úgy vélte, a biztonsági őr előzni akart, majd szándékosan ráhúzta a kormányt, így oldalról nekihajtott, az út egyenetlensége miatt pedig a kocsi felborult.

A lap többször is megkereste a rendőrséget, hogy megtudja, milyen bűncselekmény gyanújával indult a nyomozás, de a hatóságok eddig nem adtak információt. Hatvanpusztán korábban is indult már büntetőeljárás: akkor Hadházy Ákos autójának kerekeit szúrták ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET: