HÍREK
A Rovatból

Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak

Hosszú ideje zajlik a vita a környezetvédő szervezetek és az EU között arról, hogy valóban rákkeltő hatású-e. Közben daganatos betegségben szenvedők pert nyertek glifozáttartalmú gyomirtószereket gyártó vállalat ellen.


Július végén új módszert tesztelt a burkolatból kinőtt gyomok eltávolítására a Főkert: növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, és ezzel kezelik a gyomos területet. A kísérletről a Főkert a Facebook-oldalán számolt be.

Az angol módszert azért próbálták ki, hogy a főváros megszabadulhasson a glifozát nevű gyomirtószer használatától.

2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el.

2019-ben a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve állapították meg, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma, vagyis az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik glifozát tartalmú szerekkel dolgoznak.

Állítólag nem a lehetséges rákkeltő hatás az egyetlen gond a glifozáttal. Többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, és felelős lehet születési rendellenességekért is.

A Népesedési Kerekasztal nevű magyar szervezet tavaly márciusi nyilatkozatában más egészségügyi problémákat is a glifozátnak tulajdonított. Szerintük a meddőség egyik oka a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például a glifozát, illetve a mikotoxinok mennyisége; a férfiak nemzőképessége is csökkent az 1970-es évektől napjainkig, a nőknél meg egyre gyakoribbak a női betegségek. Azt írták, olyan hétköznapi élelmiszerek tartalmaznak mikotoxinokat vagy glifozátot, mint a gabona, a tej vagy a hús.

A rákkeltő hatással vádolt glifozát használata miatt az Egyesült Államokban kártérítési perek is indultak. A glifozáttartalmú Roundup gyomirtó miatt indított kártérítési perben a Bayer 10 milliárd dollárt fizet a céget perelő károsultaknak Amerikában – erről számolt be a Greenpeace idén júniusban.

„Perek eddig is folytak a glifozát miatt, de ami miatt a téma az utóbbi időben fókuszba került, az, hogy az egészségügyi világszervezet a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta be” - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„A kártérítés azért fontos, mert a Rundupot forgalmazó vállalat a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, elképesztő gazdasági hatalommal rendelkezik, de a sokadik pert vesztik el ezen a területen. Várhatóan további perek is lesznek. Jelenleg a vita arról zajlik az EU-ban, hogy mekkora a kockázat, mert lehetséges rákkeltő besorolást sem az Európai Vegyianyag-ügynökség, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem követte. Arról, hogy milyen mértékben befolyásolta az utóbbi döntési folyamatot a Monsanto, számos cikk született.”

Simon Gergely szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vegyszerről nem azt mondta az EU, hogy nem rákkeltő, hanem azt, hogy az a kitettség, amivel mi találkozunk, még nem jelent kockázatot.

„Csakhogy a glifozát mindenütt jelen van, ezt számos vizsgálat megmutatta. Kimutatták sörben, borban, felszíni vizekben, emberek vizeletében. Szinte mindenki vizeletében megtalálható. Mivel mindenütt ott van, nem lehet elkerülni a glifozáttal való találkozást. Így az a gyanú, hogy rákkeltő lehet, eleve aggályokat vet fel.”

És hogyan érinti az ügy Magyarországot? Úgy, hogy a Greenpeace szerint a glifozát itthon is messze a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer. Többek közt a vasúti pályákat vagy az utcákon, a gazzal teli repedéseket is ezzel kezelik, a vegyianyagot belélegezhetjük. „Elvileg védőtávolságot kellene tartani a szer használatakor, de én magam láttam, amikor júliusban ültem a Fogaskerekű mellett egy büfében a Városmajorban, és éppen gyomirtózták a töltést, hogy elárasztott bennünket a vegyszer. Tehát pontosan tudom, mennyire veszik komolyan a munkaegészségügyi előírásokat.”

A glifozátot nemcsak gyomirtásra használják, hanem állományszárításra is, vagyis arra, hogy „megöljék” a terményt betakarítás előtt. Emiatt egy sor olyan terményben található meg, mint a napraforgó vagy a köles, és egy csomó élelmiszerben megtalálható.

Simon Gergely hozzáteszi, azt sem árt tudni, hogy a glifozátra rendszerint irreálisan magas határértéket szabnak meg, vagyis attól, hogy nem mérnek határérték feletti szennyezettséget, még ne gondoljuk, hogy biztonságos az a határérték. Jelenleg pár európai állam, például Franciaország korlátozni kezdte a használatát, Németország tavaly jelentette be, hogy 2023 után teljesen betiltja a glifozátot, a köztes időben pedig korlátozni fogja a szer kereskedelmét, és Ausztria is a glifozát hatóanyagú gyomirtó betiltásáról döntött.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon volt-e valaha szándék a glifozát betiltására, a Greenpeace szakembere azt válaszolja, hogy hazánk az egyik legharcosabb ország, amelyik a szer megmaradásáért küzd. „Már két évtizede követem ezt a területet, és Magyarország azért, hogy egy szűk nagyipari-mezőgazdasági termelői rétegnek nagyobb profitja legyen, egy gyaníthatóan rákkeltő szer megmaradásáért küzd, miközben Magyarországon vannak a legelszomorítóbb rákstatisztikák, élen járunk szinte az összes daganattípus előfordulásában.”

A glifozát betiltásával kapcsolatos egyik ellenérv rendszerint az, hogy az elhagyásával csökkenne a mezőgazdasági termelés.

A Greenpeace a honlapján tette közzé, hogy a „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket, elsősorban a glifozátot a mezőgazdaságból. Ezzel szemben 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során.

A vizsgálatok alapján csupán 0,5-1 százalékos maximális termeléscsökkenéssel számolnak.

És amikor 2017-ben az Unióban a szer újraengedélyezéséről döntöttek, Magyarország a glifozát használata mellett lobbizott. „Amikor legutóbb Magyarországot kérdezték, azt mondta, nem tervezi semmilyen formában a glifozát korlátozását” - mondja Simon Gergely.

A glifozátot 1970-ben fedezték fel, 1974-ben kezdték el alkalmazni, ám a felfutása a GMO-növényekkel kezdődött, mert a legelterjedtebb GMO-k glifozát-rezisztensek, így termesztésükkor még több glifozátot kellett használni. Viszont már 1999-ben tudtak a glifozát használatának lehetséges kockázatairól.

A szer betiltására néhány éve európai polgári kezdeményezés indult, a petíciót jóval többen írták alá, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság lépjen. Ám hiába gyűlt össze 1,3 millió aláírás, a bizottság nem döntött a glifozát betiltásáról. Simon Gergely azt mondja, kiderült, hogy az EB és európai hatóságok valójában a Monsanto ghostwritereinek anyagai és a cég saját tanulmányai alapján döntöttek a glifozátról.

„Az is látszik, hogy az EU sem volt egységes az újraengedélyezésben. Egyfelől a szokásos 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra, számos tagállam nem támogatta, hajszálon múlt az újraengedélyezés. Másfelől kissé abszurd, hogy tudományos kérdésben miért többségi szavazás dönt, ahelyett, hogy tudományos alapon döntenének.”

És a Greenpeace mit tehet az ügyben? Például az európai aláírásgyűjtéskor is igyekeztek minél jobban mozgósítani. „Akkor még tagjai voltunk a növényvédelmi bizottságnak” - mondja Simon Gergely.”Csakhogy annyira erős volt az ipari dominancia, hogy kiléptünk, mert nem akartunk legitimizálni egy olyan testületet, amelyben a kormányzati szereplőknek és a szakértőknek az ipar érdekei diktálnak.”

A Greenpeace egy, a honlapján közzétett nyilatkozatban akkor azt írta: „A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei.”

A glifozát használatával és esetleges betiltásával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot. A következők voltak a kérdéseink. "Tervezi-e Magyarország Németországhoz és a szomszédos Ausztriához hasonlóan a glifozát betiltását? 2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A Népesedési Kerekasztal pedig a glifozátot is megnevezte a hazai meddőségi problémák egyik okaként.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a férfi, akinek Takács Péter azt mondta, „Az anyádba”, szerinte már előtte is kapott egy furcsa választ
A leköszönő egészségügyi államtitkár egy budapesti plázában szólt vissza egy férfinek. Szabolcsi Róbert most feljelentést fontolgat, mert Takács törvénytelenül kirakta az ő arcképét a saját, jóval nagyobb elérésű Facebook-oldalára.


Durva szóváltásba torkollott egy találkozó a leköszönő egészségügyi államtitkár és egy férfi között egy budapesti plázában. Takács Pétert a lélegeztetőgép-botrányban érintett cégből kivett milliárdokról kérdezte Szabolcsi Róbert, mire az államtitkár trágár kirohanással és feljelentéssel fenyegetőzött – számolt be az esetről az RTL Híradó.

A kamerával rögzített párbeszéd így szólt: "Hé, Takács, hol a 8 milliárd?", majd a válasz: "Az anyádban!” Majd a felvétel szerint Takács fenyegetése után a kérdező egy „Mentek a börtönbe mind!” felkiáltással zárt le a vitát.

A videón látottaknak azonban volt egy előzménye is az ételudvarban - erről Szabolcsi Róbert számolt be a Híradónak. Elmondta, már a felvétel készítése előtt megpróbálta szóra bírni az államtitkárt.

„Annyit szóltam neki, hogy: hé, Takács, mi lett a lélegeztetőgépekkel? Erre valami olyasmit válaszolt, hogy: mit gondolsz, ha milliárdos lennék, itt ennék kínait?”.

– idézte fel a férfi.

A botrányos videó megjelenése után Takács Péter a közösségi oldalán reagált. „Feljelentve!” – írta a bejegyzésében, amelyben arról is beszámolt, hogy már másfél éve hallgatja ezeket a mocsok korrupciós vádakat a lélegeztetőgépekről. Minden vizsgálatnak áll elébe, mert nincs általa vagy családja által elkövetett jogsértés.

A Szabolcsi Róbert által emlegetett 8 milliárd forint arra az osztalékra utal, amit a Válasz Online cikke szerint 2021-ben vettek ki a tulajdonosok abból a cégből, amely a Covid-járvány alatt 17 milliárd forintért szerzett be kínai lélegeztetőgépeket. A vállalkozás ügyvezetője az államtitkár sógora volt. Élő Anita, a Válasz Online újságírója szerint „csak ebből 8 milliárd forintot vettek ki, egy olyan egészségügyben, amely – hát – mindenki látja, milyen elképesztő pénzhiánnyal küzd.” Bár Takács korábban azt állította, sógora csupán egy alkalmazott volt a cégnél, Élő szerint a papírok mást mutatnak. „A cégpapírokból annyi derül ki, hogy ők teljes, önálló aláírási joggal rendelkező vezetők voltak” – fogalmazott.

A koronavírus-járvány alatt a kormány összesen 300 milliárd forintért vásárolt csaknem 17 ezer lélegeztetőgépet, az akkori ellenzék szerint többszörösen túlárazva. A gépek nagy részét soha nem használták, azóta is raktárakban porosodnak. A Transparency International évekig pereskedett a Külügyminisztériummal a legtöbb gépet beszerző maláj cég szerződéseiért. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója szerint „176–180 milliárd forint úgy került a magyar adófizetők pénzéből egy malajziai beszállítóval kötött ügylet után hongkongi és szingapúri bankszámlákra, hogy ennek az ügyletnek az indokoltsága és szabályossága finoman szólva is kétséges”.

Bár a pert 2022-ben jogerősen megnyerték, kiderült, hogy a minisztérium a vonatkozó iratokat már 2021-ben megsemmisítette.

Az ügynek azonban lehet egy újabb jogi szála is. Szabolcsi Róbert ugyanis azt fontolgatja, hogy feljelentést tesz az államtitkár ellen, amiért az kirakta az arcképét a saját, jóval nagyobb elérésű Facebook-oldalára. „Az törvénytelen, azért meg én tehetnék feljelentést, nemcsak bíróságon, hanem a rendőrségen is, ugyanis én nem vagyok közszereplő vele ellentétben” – jelentette ki a férfi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ma éjjel Orbán Viktor és a NER főbűnösei rosszabbul fognak aludni” – Fekete-Győr András keményen fogalmazott Ruff Bálint miniszteri jelölése után
A Momentum volt elnöke szerint Ruff személye a reményt jelenti, hogy az elszámoltatás ezúttal valóban megtörténik.


„Egy dolog egészen biztos: ma éjjel Orbán Viktor és a NER főbűnösei hatványozottan rosszabbul fognak aludni”

– ezzel a mondattal reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalán Ruff Bálint miniszteri jelölésére.

A Momentum alapítója, volt pártelnök ezzel arra a szerdai bejelentésre reagált, miszerint Magyar Péter a megalakuló TISZA-kormány Miniszterelnökséget vezető miniszterének a Partizán Vétó című műsorából ismert jogászt, Ruff Bálintot kérte fel.

Fekete-Győr a posztjában azt írta, a döntés sokak számára hordozza a reményt, hogy „a régóta áhított rendszerváltás és a NER bűnöseinek kíméletlen felelősségre vonása ezúttal remélhetőleg nem silányul olcsó kampányígéretté”.

Fekete-Győr szerint: "Reménykeltő látni, hogy egy olyan ember tölti majd be az új kormány egyik legfontosabb kulcspozícióját, aki a Vétó adásaiban hosszú időn át, megalkuvás nélkül képviselte a politikai kultúraváltás és az elszámoltathatóság gondolatát. Aki még az utolsó adásban is kérlelhetetlenül érvelt amellett, hogy a felelősségre vonás soha nem képezheti politikai alku tárgyát, valódi rendszerváltás ugyanis csakis kőkemény igazságtételre épülhet!"

A leendő miniszter első intézkedései között említette az ügynökakták mielőbbi megnyitását, a lehető legkevesebb kitakarással, valamint egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítását.

Fekete-Győr András ehhez kívánt a leendő miniszternek „rendíthetetlenséget, a rendszerváltó reformokhoz és egy új, tisztességes választási rendszer megalkotásához államférfiúi bölcsességet, az elmúlt tizenhat év romjainak és mocskának eltakarításához pedig fáradhatatlan kitartást!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Medián: 18%-ot esett a Fidesz népszerűsége a választások óta, a Tiszáé már 56%-nál tart
Az RTL és a HVG megbízásából készült Medián-kutatás szerint a Tisza Párt már 56 százalékon áll, miközben a Fidesz támogatottsága bezuhant. Ezzel párhuzamosan a közhangulat is radikálisan megjavult, a többség már jónak ítéli az ország haladási irányát.


Alig tíz nappal a választások után hatalmasat fordult a politikai hangulat Magyarországon:

a Tisza Párt támogatottsága már 56 százalékon áll, miközben a Fidesz-KDNP tábora 18 százalékponttal zsugorodott

– derült ki az RTL és a HVG megbízásából készült legfrissebb Medián-kutatásból, amelyről az RTL Híradó számolt be szerda este.

A felmérés szerint a Tisza Párt 3 százalékpontos növekedéssel már a teljes népesség 56 százalékának támogatását élvezi. Ezzel párhuzamosan a Fidesz mögül eltűnt a szavazók jelentős része, már csak a lakosság ötöde szavazna a pártra. A pártpreferenciák mellett a közhangulat is radikálisan megváltozott.

A megkérdezettek több mint fele szerint a dolgok jó irányba mennek az országban, ami 21 százalékpontos ugrás a választás előtti állapothoz képest.

A gazdasági kilátásokat még ennél is derűlátóbban ítélik meg: kétharmaduk számít valamilyen mértékű javulásra a következő egy évben.

A Mediánt vezető Hann Endre szerint a jelenség nem teljesen ismeretlen, de a mértéke kimagasló. A szakértő a „győzteshez húzás” jelenségével magyarázta a folyamatokat, de kiemelte:

„nem is annyira az, hogy növekedett a Tisza-szavazók aránya, hanem az, hogy jelentősen csökkent a Fidesz-szavazók aránya; mintha a kampány, amelynek a végén földcsuszamlásszerű győzelem volt a Tisza Párt oldalán, tovább folytatódna.”

A közhangulat javulása olyan mértékű, amire Hann Endre szerint ilyen rövid idő alatt még nem volt példa. A választás előtt és az azt megelőző másfél évben még kétszer annyian látták borúsan a jövőt, mint most.

Érdekesség, hogy a gazdasági optimizmus a Fidesz-KDNP szavazói között is megjelent: a kutatás szerint

a kormánypárti táborban is csaknem minden nyolcadik ember bízik a gazdasági fellendülésben a kormányváltás után.

A választás éjszakáján Orbán Viktor még a mozgósítás sikerét hangsúlyozta. „Soha ennyien és soha ennyit nem dolgoztunk egyetlen választási kampányban sem. Van is ennek látszata, hiszen két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk. Két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – mondta a miniszterelnök.

„Azt kell mondanom, hogy még a Fidesz-szavazók sem egybehangzóan állítják, hogy rossz irányba mennek a dolgok, pedig az ő számukra ez mondhatni kellemetlen fordulat”

– fogalmazott Hann Endre.

A Medián vezetője szerint a Fidesz-tábor mostani olvadása a párt kampányával is magyarázható, amely szerinte „néha egészen bizarr volt”, és annyira „nyilvánvaló hazugságokkal és fikciókkal” operált, hogy az már csak a legelkötelezettebbek megtartására volt elég. „Mintha ennek most vége lenne, mintha utólag már azok is elpártolnának, akiket a kampányban még megtartottak” – fűzte hozzá. A győzteshez húzás jelenségét támasztja alá az is, hogy a válaszadók 95 százaléka állította azt, hogy részt vett az április 12-i választáson. Ez a szám 15 százalékponttal magasabb a valós részvételi adatnál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mi az a „részvételiség”? – Radnai Márk elárulta, pontosan mi lesz a feladata a kormány és a társadalom között
Radnai Már egy közösségi bejegyzésben vázolta fel új feladatkörét, amely a kormány és a társadalom közötti koordináció lesz. Célja, hogy a magyarok ne csak választók, hanem a közügyek érdemi résztvevői legyenek.


Radnai Márk a közösségi oldalán árulta el, hogy mi lesz a feladata a kormányalakítás után.

A TISZA Párt alelnöke elmagyarázta, mit jelent a „részvételiség”. Állítása szerint a feladatát leegyszerűsítve úgy lehet megfogalmazni, mint „a kormány és a társadalom közötti koordináció”. Úgy véli, ez a terület az együtt cselekvő társadalom alapját képezi.

Szerinte „az emberek nem csak beszélgetni akarnak. Cselekedni akarnak.”

Úgy látja, az emberek „vissza akarták venni az irányítást a saját életük felett, és ez bizony sikerült. Ez az erő alulról jött. Ez kovácsolt minket közösséggé.”

Radnai Már a posztjában azt írja, hogy történelmi jelentőségű események zajlottak Magyarországon. „És nem csak Európa, hanem az egész világ felfigyelt ránk” – állítja. Ennek okát pedig abban látja: „Mert ti képesek voltatok együtt cselekedni. Előfizettetek rá, finanszíroztátok és végül meg is valósítottátok.”

Elmondása szerint az emberek egyértelmű társadalmi megbízást adtak a demokratikus működés teljes körű megújítására. „Ez nem egy politikai ciklus feladata. Ez egy rendszerszintű korrekció, amelyhez intézményi garanciák és valódi társadalmi részvétel szükséges.”

Ehhez szerinte elengedhetetlen egy erős politikai motor a miniszterelnökség részéről, de „ugyanilyen fontos egy független, politikától mentes intézmény, amely garantálja, hogy ami most elindult, az soha többé ne fordulhasson vissza.”

A bejegyzés végén hozzáteszi: „A feladat most az, hogy a magyarok ne csak választók legyenek, hanem a közügyek érdemi résztvevői. Ez a részvételiség. Én ezért a célért vállalom ezt a munkát.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk