Nem tévedés, hogy minden ötödik gyerek szegénységben él Magyarországon – megerősítette a számokat a szakértő
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptember 29-én módosította a gyermekszegénységi rátát, aminek hatására a gyerekekre vonatkozó relatív jövedelmi szegénységi adat 9,5 százalékról 20,9-re ugrott. Ez az adatrevízió támasztja alá azt az állítást, hogy Magyarországon minden ötödik gyermek jövedelmi szegénységben él. És mindezt Gábos András, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezető kutatója is megerősítette a Népszavának.
A vita azután élesedett ki, hogy Orbán Viktor egy ATV-interjúban a riporteri kérdésre elismerte, hogy igazak a statisztikák, miszerint minden ötödik gyereket mélyszegénység fenyeget, ami szerinte „sok, de attól függ, honnan nézzük.” A miniszterelnök hozzátette, hogy a helyzet nem jó, de javuló a tendencia, „a pálya szegénység ügyben jó”.
Az interjú után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó álhírnek nevezte az egészet, mondván, a KSH soha nem állított olyat, hogy 9,5 százalék lenne a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya. A látszólagos ellentmondást az okozza, hogy két különböző mutató keveredik a politikai vitában. Gábos András, a Tárki vezető kutatója a Népszava érdeklődésére megerősítette, hogy
– írta a lap.
A KSH-adatok megbízhatósága már korábban is téma volt. Gábos András és Tátrai Annamária áprilisban írtak elemzést arról, hogy a KSH éveken át kérdéses minőségű adatokat közölt. A kutatók több évben, például 2021-ben is a szegénységi küszöb környékén olyan jövedelemcsoportosulást találtak, ami sem társadalmi folyamatokkal, sem adminisztratív intézkedésekkel nem volt magyarázható.
A KSH adatai szerint a 18 év alattiak szegénységi vagy társadalmi kirekesztődési kockázata 2023-ban és 2024-ben változatlanul 22,9 százalék. Ez a szám jelentős javulást mutat a 2012-es 43,9 százalékos csúcshoz képest. Orbán Viktor az interjúban azt is megjegyezte: „olyan gyermek, akit a családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs”, és felvetette, hogy meg kellene nézni, cigány vagy magyar, budapesti vagy vidéki gyerekekről van-e szó.
Civil szervezetek, mint a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Gyermekjogi Civil Koalíció, arra hívták fel a figyelmet, hogy a családi pótlék összege 17 éve nem emelkedett. Az Eurostat adataira hivatkozva kimutatták, hogy a súlyos nélkülözésben – a mediánjövedelem 40 százaléka alatti szinten – élő gyermekek száma folyamatosan nő. Míg 2014-ben 118 ezer gyermek (a 0-17 évesek 7 százaléka) élt ilyen körülmények között, 2023-ban már 224 ezer (13,1 százalék). Ezek a gyerekek olyan háztartásokban nevelkednek, ahol az átlagjövedelem nem haladja meg a havi 150-170 ezer forintot.
