Nagy Márton nem a CSOK-os lakásban él, a támogatást visszafizette, de a jelzálog maradt
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és családja nem abban a 49 négyzetméteres XII. kerületi lakásban él, amelyet 2021-ben családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) és adó-visszatérítési támogatással vásároltak – írta meg a 24.hu.
A portál szerint Nagyék egy korábban, még 2014-ben, az MNB-től felvett kedvezményes hitellel vásárolt, 89 négyzetméteres, II. kerületi lakásban élnek. Ez azért érdekes, mert a CSOK szabályai szerint tíz évig, tehát ebben az esetben 2031-ig, életvitelszerűen a támogatással vásárolt ingatlanban kell lakniuk.
Nagy Mártonék esete Magyar Péter, a TISZA Párt elnökének országjáró kampányában is előkerült. A politikus Tatabányán intézett kemény kérdéseket a miniszterhez, többek között arról, hogy Nagy valóban felvett-e CSOK-ot olyan ingatlanra, amelyben nem él életvitelszerűen, illetve miért részesülhet Nagy testvérének ügyvédi irodája százmilliós nagyságrendű állami megbízásokban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint Nagy Márton még minisztersége előtt, teljesen jogszerűen vette fel a CSOK-ot, amelyet időközben az adó-visszatérítési támogatással együtt visszafizetett. A közlemény ugyanakkor nem tisztázza, mikor történt a visszafizetés, és azt sem, hogy az állami jelzálogjog miért maradt meg továbbra is a lakás tulajdoni lapján.
Nagy Márton korábban egy 2017-es tűzesetre hivatkozva indokolta a lakásvásárlást, amely miatt családja átmenetileg lakhatás nélkül maradt, és bizonytalan volt, mikor költözhetnek vissza otthonukba.
„2017 novemberében a tulajdonomban lévő lakásban sajnálatos módon tűzeset történt, amelynek következményeként ingatlanom lakhatatlanná vált. A család az »utcára került«, biztosítanom kellett gyermekem és feleségem lakhatását. A tűzesettel érintett lakás esetében több évnyi bizonytalanság következett a tekintetben, hogy fel lehet-e újítani, újra lakhatóvá lehet-e tenni”
– áll a Blikknek eljuttatott közleményében.
Nagy Márton nem a CSOK-os lakásban él, a támogatást visszafizette, de a jelzálog maradt
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és családja nem abban a 49 négyzetméteres XII. kerületi lakásban él, amelyet 2021-ben családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) és adó-visszatérítési támogatással vásároltak – írta meg a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A hálózat csúcsterhelése tegnap a tervezett alatt maradt 151 megawattal
A kormányfő bejelentéseket tett a Paksi Atomerőművel és a áram-vészhelyzettel kapcsolatban. Elmondta, hogy tegnap a hálózat terhelése az önkéntes korlátozás miatt elmaradt a várttól.
Új bejelentést tett Magyar Péter a lehetséges energiavészhelyzettel és a Paksi Atomerőművel kapcsolatban. A miniszterelnök arról tájékoztatta a nyilvánosságot a közösségi oldalán, hogy
„jelenleg az energiaszolgáltatás rendben üzemel.”
A miniszterelnök elmondta, hogy az atomerőmű kevesebb mint a felét termeli a szokásosnak a termelésvisszafogás miatt.
„A Paksi Erőmű 2000 helyett 960 megawatton termel.”
Közlése szerint az áramfogyasztás önkéntes korlátozásának köszönhetően a hálózat terhelése enyhén alulmaradt a várt értéktől.
„A hálózat csúcsterhelése tegnap a tervezett alatt maradt 151 megawattal az önkéntes korlátozások miatt.”
A kormányfő azt is bejelentette, hogy a mai nap folyamán Százhalombattára és Paksra látogat.
Új bejelentést tett Magyar Péter a lehetséges energiavészhelyzettel és a Paksi Atomerőművel kapcsolatban. A miniszterelnök arról tájékoztatta a nyilvánosságot a közösségi oldalán, hogy
„jelenleg az energiaszolgáltatás rendben üzemel.”
A miniszterelnök elmondta, hogy az atomerőmű kevesebb mint a felét termeli a szokásosnak a termelésvisszafogás miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállítják a jégkármérséklő rendszert, ahol a gazdák elutasítják
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette a jégkármérséklő rendszer részleges leállítását. Hangsúlyozta, ez nem tudományos döntés arról, hogy okoz-e aszályt a rendszer, csak a gazdák kérésének tesznek eleget.
Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.
A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.
A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.
Azokban a megyékben, ahol a rendszer tovább működik, jelentősen szigorítanak a feltételeken: az eddigi 50-60 százalékos jégeső-valószínűség helyett csak 80 százalékos rizikónál kapcsolják be a generátorokat.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe”.
A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem tudományos döntés arról, hogy a JÉGER okoz-e aszályt; a rendszer működését egy független tudományos testület vizsgálja majd.
A gazdakörökben egy olyan, tudományosan nem bizonyított vélelmezés kering, hogy a jégkármérséklő rendszer hozzájárul az aszályhoz.
A JÉGER ellen kampányt is indított egy vállalkozó, aki szerint a rendszer felelős a csapadékhiányért. Petícióját 15 ezer aláírással adta át a miniszternek.
A kormányzat már május végén jelezte, hogy komolyan veszi a kritikákat, amikor Bóna Szabolcs bejelentette a rendszer működésének és szakmai felügyeletének felülvizsgálatát. Később, a petíció átvételét követően pedig arról beszélt, hogy a tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni, ezért egy független szakértői testületet hoznak létre a tények tisztázására.
A helyzetet árnyalta, hogy miközben a viták zajlottak, az Agrárminisztérium június 29-től biztosította a rendszer további finanszírozását, és a működés visszaállt a korábbi, teljes veszélyességi szint szerinti riasztási rendre.
A rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és több szakmai szervezet következetesen azt kommunikálta, hogy a technológia a jégszemcsék méretét csökkenti, de a lehulló csapadék mennyiségét nem befolyásolja.
Az általuk hivatkozott mérések szerint a környezetbe juttatott ezüst-jodid mennyisége is elhanyagolható. A mostani döntéssel a kormány a gazdák többségi akaratának tett eleget, a tudományos végső szót azonban a felálló szakértői testületre bízta.
Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.
A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.
A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Több ezer ember maradt ivóvíz nélkül, kérjük a locsolás felfüggesztését a következő napokban!
A kormányfő arról számolt be, hogy Szentendrén a honvédség kezdett vízosztásba, miután elfogyott az ivóvíz. Mindenkit megkért, hogy a locsolást a rendkívüli hőség idejére mellőzze.
Közel 40 fokig forrósodik az idő, már nyolc megyére adtak ki piros figyelmeztetést
A legmagasabb szintű riasztás lépett életbe péntekre az ország 8 megyéjében a szélsőséges kánikula miatt. A napi középhőmérséklet 29 fok felett alakul, a hőmérők 39 fokos csúcsot is mutathatnak.
Pénteken tovább fokozódik a hőség, a legmagasabb nappali hőmérséklet 34 és 39 fok között alakul az előrejelzések szerint. A HungaroMet a legmagasabb, harmadfokú (piros) figyelmeztetést adta ki éjfélig nyolc megyére, miután a napi középhőmérséklet várhatóan 29 fok fölött alakul.
A riasztás egyelőre Pest, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyét érinti.
Kép forrása: HungaroMet
A nap folyamán zavartalan napsütésre kell készülni, csapadék sehol sem várható. Legfeljebb északon jelenhet meg néhány felhő az égen, a délies szél pedig csak az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg időnként.
Még este sem frissül fel a levegő, késő este 21 és 32 fok közötti értékekre lehet számítani.
A hatóságok felhívják a figyelmet, hogy az egész országban tűzgyújtási tilalom van érvényben. Azt javasolják, hogy mindenki igyon sok folyadékot, és senki ne hagyjon gyereket vagy kisállatot még rövid időre sem a parkoló autóban.
Pénteken tovább fokozódik a hőség, a legmagasabb nappali hőmérséklet 34 és 39 fok között alakul az előrejelzések szerint. A HungaroMet a legmagasabb, harmadfokú (piros) figyelmeztetést adta ki éjfélig nyolc megyére, miután a napi középhőmérséklet várhatóan 29 fok fölött alakul.
A riasztás egyelőre Pest, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyét érinti.
Kép forrása: HungaroMet
A nap folyamán zavartalan napsütésre kell készülni, csapadék sehol sem várható. Legfeljebb északon jelenhet meg néhány felhő az égen, a délies szél pedig csak az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg időnként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
