HÍREK

Négy héttel elhalasztotta a korlátozások teljes feloldását a delta vírusvariáns terjedése miatt a brit kormány

Boris Johnson szerint bár jól halad az oltás, de most „egy kicsit fel kell engedni a gázpedált”.

MTI, fotó: MTI/EPA/Andy Rain - szmo.hu
2021. június 14.

Az eredetileg tervezett jövő hétfői időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a brit kormány a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások teljes körű feloldását a delta nevű vírusvariáns terjedése miatt - jelentette be hétfő este Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség a még érvényben lévő néhány korlátozás feloldásának négy hétnél hosszabb halasztására. Kijelentette ugyanakkor: ez a plusz időszak szükséges ahhoz, hogy minél többen részesüljenek a koronavírus elleni oltásban, különösen a fiatalabb korosztály tagjai közül, akiknek a körében gyorsabban terjed az először Indiában azonosított delta vírusvariáns.

Hozzátette:

a kormány naponta vizsgálja a helyzetet, és ha két hét múlva úgy találja, hogy a kockázat csökkent, akkor fenntartja a lehetőséget a július 19-nél két héttel korábbi, július 5-i teljes nyitásra.

A hétfő este bejelentett módosítás alapján jövő hétfőtől az eredeti terveknek megfelelően eltörlik az esküvőkre meghívható vendégek létszámára eddig központilag megszabott 30 fős felső korlátozást, de az emberek közötti távolságtartás előírása e rendezvényeken is érvényben marad.

Érvényben marad az az előírás is, hogy szabadtéren - a sportrendezvényektől eltekintve - legfeljebb harminc, zárt terekben, elsősorban magánlakásokban legfeljebb hat nem egy háztartásban élő ember tartózkodhat egymás társaságában.

Az éttermekben és a pubokban csak asztali felszolgálás lehetséges, a bárpultoknál nem lehet fogyasztani, és egy-egy asztalnál legfeljebb hatan ülhetnek. A színházak és a mozik 50 százalékos kapacitással működhetnek, és az éjszakai szórakozóhelyek egyelőre nem nyithatnak ki.

Boris Johnson hétfő esti tájékoztatóján elmondta: hetente hozzávetőleg 64 százalékkal emelkedik - az átlagon belül a legfertőzöttebb térségekben hetente megduplázódik - az újonnan kiszűrt fertőződések száma.

Hozzátette: Angliában hetente átlagosan 50 százalékkal, az átlagon belül a legfertőzöttebb északnyugati országrészben 61 százalékkal növekszik a kórházi ellátást igénylő esetek száma.

A brit kormányfő kiemelte ugyanakkor: egyértelmű, hogy a koronavírus elleni oltások hatékonyak, és az oltási kampány puszta kiterjedésének köszönhetően az ország most összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a korábbi fertőzési hullámok idején. Az oltások ugyanis nagymértékben csökkentik a vírus terjedését, és két oltási dózis nagyon magas szintű védelmet nyújt a súlyos betegség kialakulása, illetve a Covid-19 betegségből eredő halálozás ellen.

Több millióan azonban még nem részesültek az oltásban, különösen a fiatalabb korosztályban, ezért most "egy kicsit fel kell engedni a gázpedált" - fogalmazott a brit kormányfő a korlátozások feloldásának lassítására utalva.

Boris Johnson bejelentette: a kormány az eddigi menetrendben szereplő július 31-ről július 19-re hozta előre azt a határidőt, ameddig a teljes brit felnőtt lakosságnak - hozzávetőleg 52,7 millió embernek - meg kell kapnia a koronavírus elleni oltás első dózisát.

Ugyaneddig az időpontig a felnőttek kétharmadának - ezen belül az 50 évesnél idősebbek, a fokozottan veszélyeztetettek, az egészségügyi és szociális ellátás első vonalában dolgozók mindegyikének, és azoknak a 40 éven felülieknek, akik május közepéig megkapták az első dózist - mindkét oltási adagot be kell adni.

Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója a hétfő esti sajtótájékoztatón elmondta: az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) legfrissebb kutatási eredményei szerint a Nagy-Britanniában használt vakcinák nagyon magas hatékonysággal veszik elejét a koronavírus-fertőződésből eredő súlyos betegségek kialakulásának a delta variáns esetében is.

A PHE adatai szerint az első dózis 57-85 százalékkal, mindkét dózis 85-98 százalékkal csökkenti a kórházi kezelést igénylő súlyosságú Covid-19 betegség előfordulási esélyét.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kigyulladt a diszkóbalesetben elhunyt 41 áldozatot gyászoló Crans-Montana emlékhelye

A svájci Crans-Montanában vasárnap reggel égett le a diszkótűz áldozatainak emelt ideiglenes emlékhely egy része. Személyi sérülés nem történt, a hatóságok vizsgálják a tűz pontos okát.

KÉK HÍREK

Fegyveresek rabolták el az X Faktor-győztes énekest Belgrádban

Az északmacedón Daniel Kajmakoszkit egy belgrádi fellépése után rabolták el, 20 ezer eurót követelve. A filmbe illő autósüldözésnek baleset lett a vége, a rendőrség nagy erőkkel keresi az elmenekült tetteseket.

KÉK HÍREK

Vérrel rajzolt horogkeresztet a falra egy 15 éves neonáci fiú, miután késsel támadt a diákokra egy oroszországi kollégiumban

A kiérkező rendőrökre is rátámadt a tinédzser Ufában. Mielőtt elfogták, saját magát is megsebesítette.

Címlapról ajánljuk

HÍREK

Egy fideszes államtitkár szerint bolsevik tempó, hogy Magyar Péter a kormányváltás után azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását

Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára a TISZA Párt vezérének posztja alá kommentelt. Magyar Péter bejegyzésére ezidáig 59 ezer lájk érkezett.

Karkó Ádám, kép: Nagy Bogi/Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. február 08.

„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:

„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”

Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.

Kapcsolódó

„Felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását” – Magyar Péterék radikális lépésre készülnének kormányváltás után

Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be pártja egyik fontos választási ígéretét. A TISZA szerint az intézkedés az objektív működés helyreállításáig lenne érvényben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így menekült a Putyin tábornokára lövő férfi, mielőtt elfogták

Dubajban kapták el a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy pénteken többször is rálőtt Vlagyimir Alekszejevre, az orosz katonai hírszerzés helyettes vezetőjére az utcán. A közzétetett felvételek szerint a fegyvere egy hókupacból került elő.

KÉK HÍREK

Duplán pórul járt a tolvaj: úgy megsérült betörés közben, hogy mentőt kellett hívni hozzá

Másodszor próbálta meg kirabolni ugyanazt a büfét Vecsésen, amikor lefülelték. Nem elég, hogy lebukott egy szabadnapos rendőr előtt, még a fejét is csúnyán beverte.

KÉK HÍREK

Elfogták a Tisza Párt női önkénteseit késeléssel fenyegető férfit

A rendőrség hivatalból indított eljárást Magyar Péter Facebook-videója alapján. A 31 éves férfi beismerte tettét, azt mondta a rendőröknek, hogy rossz napja volt.

HÍREK

Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából

Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.

F. O. / Fotó: Pixabay - szmo.hu
2026. február 08.

Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sokkot kapott az anya a neki küldött videótól: kiderült, hogy napokig verték a 14 éves lányát Pápán

Két tinédzser bántalmazott egy 14 éves diáklányt, a Tények riportja szerint azért, mert a sértett szidta az anyjukat. A 15 és 16 éves támadókat a rendőrség elfogta.

KÉK HÍREK

Medve elől menekült, sziklafalon rekedt két magyar turista a Székelykőn

A romániai Fehér megyében riasztották a hegyimentőket, miután egy magyar pár egy medvétől megijedve letért a túraösvényről. A Salvamont és a hegyi csendőrség hozta le őket a hegyről.

KÉK HÍREK

„A kisbabáknál hányingert, hányást, hasmenést válthat ki” – mérgező toxin került a csecsemőtápszerbe

Aggódnak a szülők, miután kiderült, hogy egy veszélyes méreganyag került több csecsemőtápszerbe. A szennyeződés hányást és hasmenést okozhat a legkisebbeknél.

HÍREK

Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből

A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.

Képünk illusztráció, forrás: Unsplash - szmo.hu
2026. február 08.

Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Másodperceken múlt a életük: két vonat is belecsapódott a sínen ragadt kocsijukban Isaszegnél

A 45 éves sofőr és 17 éves utasa próbálta letolni a ködben a sínekre csúszott autót. Egy arra járó rendőrjárőr mentette meg őket a biztos haláltól.

KÉK HÍREK

Kiderültek a tragédia részletei: 400 métert zuhant a két magyar hegymászó a Magas-Tátrában, esélyük sem volt

Szemtanúk ásták ki őket a nehéz, vizes hó alól, de már késő volt. A mentőhelikopter a rossz idő miatt fel sem tudott szállni, hogy segítsen a tapasztalt oktatókon.

KÉK HÍREK

Támadás a milánói olimpia ellen: házi bombával és gyújtogatással bénították meg a vasutat Bologna környékén

Az olasz hatóságok szabotázsakcióként vizsgálják a Bologna melletti vasúti incidenseket. Matteo Salvini miniszter merényletnek nevezte az esetet, a nyomozás anarchista szálon is elindult.

HÍREK

Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő

A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.

Kép: MTI/AP/Mark Schiefelbein - szmo.hu
2026. február 08.

Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.

Kapcsolódó

Orbán Viktor két hét múlva Washingtonba repül Trumphoz

A miniszterelnök a gázai rendezésre létrehozott Béketanács alakuló ülésén vesz részt az amerikai fővárosban. Az utat beárnyékolja az egymilliárd dolláros hozzájárulásról szóló vita, ami a kormány szerint önkéntes.