A szülészet-nőgyógyászati fekvőbeteg ellátás átmeneti szüneteltetésére kényszerül április 19-től a Keszthelyi Kórház, derül ki az intézmény szombati posztjából. A bejegyzésből az kiderül, hogy a járóbeteg ellátást és az egynapos beavatkozásokat változatlanul biztosítják, míg a fekvőbetegek ellátásának folytonossága érdekében a térség négy kórházával állapodtak meg. Az azonban nem, hogy az intézkedésre miért van szükség.
Ezek alapján a Keszthelyi Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának pácienseit határozatlan ideig a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház, a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház, az Ajkai Magyar Imre Kórház és a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház látják el.
A posztban hangsúlyozzák, hogy a Keszthelyi Kórház vezetése az irányító kórházzal együttműködve mindent megtesz azért, hogy az aktív szülészet-nőgyógyászati betegellátás a lehető legrövidebb időn belül ismét helyben váljon elérhetővé.
A teljes posztot, aminél korlátozták a hozzászólások lehetőségét, itt lehet elolvasni:
A szülészet-nőgyógyászati fekvőbeteg ellátás átmeneti szüneteltetésére kényszerül április 19-től a Keszthelyi Kórház, derül ki az intézmény szombati posztjából. A bejegyzésből az kiderül, hogy a járóbeteg ellátást és az egynapos beavatkozásokat változatlanul biztosítják, míg a fekvőbetegek ellátásának folytonossága érdekében a térség négy kórházával állapodtak meg. Az azonban nem, hogy az intézkedésre miért van szükség.
Ezek alapján a Keszthelyi Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának pácienseit határozatlan ideig a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház, a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház, az Ajkai Magyar Imre Kórház és a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház látják el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megsértette a magyar légteret két vitorlázógép, a honvédség helikoptert küldött az elfogásukra
Ruszin-Szendi honvédelmi miniszter számolt be arról, hogy két vitorlázógép Ausztria felől lépett be a magyar légtérbe. A rádiókapcsolatot nem felvevő gépeket egy pápai kutató-mentő helikopter azonosította.
Kutató-mentő helikoptert küldött két, a magyar légteret megsértő vitorlázógép elfogására kedden kora délután a honvédség az ilyenkor szokásos vadászgépek helyett.
A honvédelmi miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a Gripenek bevetése „indokolatlan költségeket generált volna”.
Ruszin-Szendi Romulusz közösségi oldalán közölte, hogy a Légi Műveleti és Irányítási Központ kedden kora délután jelezte, hogy Ausztria felől egy vitorlázógép lépett be az országba. A pilóta nem vette fel a rádiókapcsolatot a magyar légiforgalmi szolgálatokkal.
A bejelentést követően a készenlétben lévő pápai kutató-mentő helikopter rövid időn belül a levegőbe emelkedett.
A helikopter személyzete a levegőben már két vitorlázógépet talált, amelyeket a szabályok betartásával közelítettek meg.
A miniszter azt írta, a pilótákat „egyezményes kézjelekkel, valamint a vészfrekvencián történő kapcsolatfelvételre” utasították.
Ruszin-Szendi szerint azonban
„a rádiókapcsolat létesítésére csak több próbálkozás után került sor.”
Miután a vitorlázógépek a légiforgalmi irányítással is felvették a kapcsolatot, a honvédségi helikopter visszatért a bázisára.
A gépek pilótái eredetileg Békéscsabát jelölték meg úti célként, de később, már fenntartva a rádiókapcsolatot, de transzponderjel nélkül Ausztria felé vették az irányt, és elhagyták a magyar légteret.
A magyar légtér védelmét a kecskeméti Gripenekből álló, állandó készültségi szolgálat látja el. A vadászgépeket komoly fenyegetés vagy azonosítatlan repülőeszközök esetén riasztják. Legutóbb például azért küldték fel őket, mert megszakadt a kapcsolat egy utasszállítóval.
Kutató-mentő helikoptert küldött két, a magyar légteret megsértő vitorlázógép elfogására kedden kora délután a honvédség az ilyenkor szokásos vadászgépek helyett.
A honvédelmi miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a Gripenek bevetése „indokolatlan költségeket generált volna”.
Ruszin-Szendi Romulusz közösségi oldalán közölte, hogy a Légi Műveleti és Irányítási Központ kedden kora délután jelezte, hogy Ausztria felől egy vitorlázógép lépett be az országba. A pilóta nem vette fel a rádiókapcsolatot a magyar légiforgalmi szolgálatokkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Megfeneklett egy szállodahajó a Duna román-bolgár szakaszán, a folyó magyar részén 15 másik vesztegel
A Viking Ullur nevű hajó 186 utassal és 52 fős személyzettel akadt el a román–bolgár határszakaszon. Ezzel párhuzamosan a magyar szakaszon nagyjából 15 szállodahajó várakozik az alacsony vízállás miatt.
Zátonyra futott kedd hajnalban a svájci zászló alatt közlekedő Viking Ullur szállodahajó a Duna román–bolgár szakaszán, Vidintől mintegy 25 kilométerre - írja az MTI.
A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott, amikor a hajó éjfél után, korlátozott látási viszonyok között a part közelében, a hajózóútvonalon kívül megfeneklett.
A jármű saját erejéből nem tudott kiszabadulni. A bolgár határrendészet csónakokkal kezdte meg az utasok kimentését, miközben a román hatóságok a hajó kiemelésének lehetőségeit vizsgálják. A baleset idején a Duna vízhozama a megszokott érték harmadát sem érte el.
Videón a hajó:
Mindeközben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium arról számolt be, hogy nagyjából 15 szállodahajó vesztegel a Duna magyarországi szakaszán, és a teherhajók többsége is áll - olvasható a HVG a dunai vízszinttel kapcsolatos hírösszefoglalójában.
A hajózási hatóság nem korlátozza a közlekedést, a továbbhaladásról a kapitányok döntenek a közzétett vízállás- és gázlóadatok, valamint a hajójuk merülése alapján.
A baleset, és a fennakadások hátterében a rendkívüli aszály és a hetek óta tartó csapadékhiány áll. A folyó vízállása Budapesten és Bajánál is történelmi mélypontra süllyedt a napokban, a fővárosban szinte száraz lábbal be lehetett sétálni a Margit híd pilléreihez.
Zátonyra futott kedd hajnalban a svájci zászló alatt közlekedő Viking Ullur szállodahajó a Duna román–bolgár szakaszán, Vidintől mintegy 25 kilométerre - írja az MTI.
A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott, amikor a hajó éjfél után, korlátozott látási viszonyok között a part közelében, a hajózóútvonalon kívül megfeneklett.
A jármű saját erejéből nem tudott kiszabadulni. A bolgár határrendészet csónakokkal kezdte meg az utasok kimentését, miközben a román hatóságok a hajó kiemelésének lehetőségeit vizsgálják. A baleset idején a Duna vízhozama a megszokott érték harmadát sem érte el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombattól drágul a taxizás Budapesten, új reptéri díjat is bevezetnek
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján augusztustól emelkednek a taxitarifák Budapesten. Az alapdíj 1300, a kilométerdíj 521 forint lesz, a reptéri fuvarokért pedig 800 forint pluszt kell fizetni.
Szombattól emelkednek a budapesti taxitarifák: az alapdíj 1300 forint, a kilométerdíj 521 forint, a percdíj 130 forint lesz, a reptéri fuvaroknál pedig új, 800 forintos díj lép életbe – így a reptéri alapdíj 2100 forint.
Augusztus 1-től az alapdíj 1100-ról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő.
Emellett bevezetnek egy teljesen új, 800 forintos reptéri díjat is, így a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tartó vagy onnan induló fuvaroknál az alapdíj gyakorlatilag 2100 forint lesz – írta az MTI.
A mostani emelésről a Fővárosi Közgyűlés június 26-i ülésén döntött, de a javaslatnak komoly előzményei voltak.
A testület május végén még nem szavazta meg a drágítást, akkor egy jóval nagyobb, 27 százalékos emelési tervet tettek le az asztalra, de a képviselők további egyeztetéseket kértek.
A főváros végül június 19-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a rendeletmódosítást, amit elsősorban az elmúlt három év inflációs hatásaival és a megnövekedett költségekkel indokoltak. A végső megállapodás egy kompromisszum eredménye lett. A taxis érdekképviseletek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy mérsékeltebb, nagyjából 18 százalékos emelést, valamint a reptéri pótdíj bevezetését javasolták. A fővárosi vezetés a költségek fedezésére és a kiszámítható hatósági ár fenntartására hivatkozva terjesztette elő a javaslatot, amelyet a közgyűlés végül elfogadott. A rendelet hatálybalépése után a BKK és a társhatóságok ellenőrzik a tarifák betartását.
Szombattól emelkednek a budapesti taxitarifák: az alapdíj 1300 forint, a kilométerdíj 521 forint, a percdíj 130 forint lesz, a reptéri fuvaroknál pedig új, 800 forintos díj lép életbe – így a reptéri alapdíj 2100 forint.
Augusztus 1-től az alapdíj 1100-ról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő.
Emellett bevezetnek egy teljesen új, 800 forintos reptéri díjat is, így a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tartó vagy onnan induló fuvaroknál az alapdíj gyakorlatilag 2100 forint lesz – írta az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gajdos László rendkívüli készültséget rendelt el az aszály elleni védekezésben
Az élő környezetért felelős miniszter rendkívüli aszálykészültséget rendelt el Magyarországon. A vízügyi igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban végzik a munkájukat.
„Rendkívüli készültséget rendeltem el az aszály elleni védekezésben!” – jelentette be egy szerdai Facebook-videóban Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter. A bejegyzése szerint az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptették életbe. A döntés célja, hogy a vízügyi ágazat „az azonnali beavatkozásokat és a szükséges intézkedéseket hatékonyabban, gyorsabban” tudja elvégezni.
„Az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptettük életbe” – írta a videó mellé a miniszter.
A videóban a döntés hátterét is ismertette. Közlése szerint „Magyarország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a jogszabályban előírt 3-as határérték felett van az aszályindex.” A rendkívüli készültség elrendelése Gajdos szerint azt jelenti, hogy „a vízügyi igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban végzik majd az aszály elleni védekezést.”
A bejelentést hetek óta súlyosbodó, kritikussá váló vízhiány előzte meg. A helyzet súlyosságát a nagy folyók vízállása is jelezte: a Duna vízszintje kedden történelmi mélypontra süllyedt Budapesten.
A rendkívül alacsony vízállás miatt a Margit híd pilléreihez szinte száraz lábbal be lehetett sétálni.
Ezzel párhuzamosan a Velencei-tó helyzete is drámaivá vált, ahol a hatóságok vészforgatókönyvet dolgoztak ki, és felkészültek a halállomány mentőhalászattal való kimentésére is.
Gajdos László július elején egy új klímatörvény kidolgozását is bejelentette, amely a gazdaság és a társadalom szereplői számára is kijelölné a felelősséget a klímavédelem területén.
„Rendkívüli készültséget rendeltem el az aszály elleni védekezésben!” – jelentette be egy szerdai Facebook-videóban Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter. A bejegyzése szerint az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptették életbe. A döntés célja, hogy a vízügyi ágazat „az azonnali beavatkozásokat és a szükséges intézkedéseket hatékonyabban, gyorsabban” tudja elvégezni.
„Az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptettük életbe” – írta a videó mellé a miniszter.
A videóban a döntés hátterét is ismertette. Közlése szerint „Magyarország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a jogszabályban előírt 3-as határérték felett van az aszályindex.” A rendkívüli készültség elrendelése Gajdos szerint azt jelenti, hogy „a vízügyi igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban végzik majd az aszály elleni védekezést.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
