HÍREK
A Rovatból

Nagy Ervin: „Az, hogy felülről leszólnak piros telefonon, hogy mostantól így lesz, nagyon Rákosi idők”

A színész szerint a politikusoknak azonnal tárgyalniuk kellene a diákokkal, mert ha az egyetemek elkezdenek lázadni, annak nem sokszor van jó vége egy országban.


Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeptember 1-jétől alapítványi fenntartásba került, az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének pedig Vidnyánszky Attilát nevezték ki. Kinevezése után az SZFE több meghatározó tanára is lemondott. Hétfőn pedig az egyetem teljes vezetése és a szenátus is lemondott.

Az SZFE hallgatóinak kezdeményezésére hétfő estére szolidaritási tüntetést szerveztek Budapesten a Vas utcai épület elé. A diákok azóta elbarikádozták az intézmény bejáratát és nem engednek be senkit az épületbe. Kedden délután egy sajtótájékoztatón olvasták fel a közös nyilatkozatukat: 13 pontban fogalmazták meg a követeléseiket az egyetemet elbarikádozó diákok. Többek között Vidnyánszky és a kuratórium lemondását, valamint autonómiát követelnek.

Több neves színész, rendező, a szakma nagyjai is kiálltak már a színművészetisek mellett. Alföldi Róbert például nyílt levelet írt az SZFE-t felügyelő kuratórium egyik tagjának, barátjának, Rátóti Zoltánnak.

De kiállt a hallgatók mellett Nagy Ervin is, aki a Fókusznak adott interjújában mondta el a véleményét a Színművészetin kialakult helyzetről.

"Azt gondolom, hogy meg kell harcolniuk az egyetemistáknak a saját egyetemükért. Én nagyon sajnálom, hogy idáig jutottak ezek a dolgok. Az az igazság, hogy politikai ügyet csinálni a színészképzésből az szerintem egy ordas baklövés. Nincs olyan, hogy baloldali, meg jobboldali színészképzés Magyarországon"

- fogalmazott Nagy Ervin, aki azt is elmondta, hogy volt egy Színművészeti egyetem Budapesten, aztán lett egy Kaposváron is, de azt pont az az ember dúlta szét, aki most a budapestire is pályázik. Azt is megjegyzi, hogy annak idején ő dolgozott ezzel az emberrel, annak idején pedig még egy sokkal nyitottabb ember volt szerinte és nem tudja, hogy mi történt vele az elmúlt 10 évben.

A színész szerint nagyon fontos, hogy az emberek na hagyják megvezetni magukat, mert az SZFE-s diákok nem politikát csinálnak, hanem a tanáraikért állnak ki, azokért, akik miatt erre az egyetemre jelentkeztek.

"Nem akarják elviselni, hogy egyik pillanatról a másikra, olyan fajsúlyú döntéseket hozzanak a fejük felett, amivel arra kényszerítik a tanárikart, hogy felálljon. És hát ez nagyon Rákosi idők. Az, hogy fentről leszólnak a piros telefonon, hogy mától kezdve így van, az szerintem teljesen antidemokratikus. És egyébként minden jóérzésű magyar ember ezt érzi, akár jobb akár baloldalon. Ezt a baloldalnak ugyanúgy nem lehetne megtenni egy demokráciában, ilyet nem csinálunk demokráciában szerintem"

- mondta Nagy Ervin, aki arról is beszélt, hogy szerinte a nagy színészeink is mind azért ilyen jók a szakmájukban, mert ebben az intézményben tanultak. És szerinte úgy csinálni, mintha itt egy nagy változásra lenne szükség, az hazugság.

"Nem kell mindenképpen politikai tért foglalni, tessék a művészetet szabadon hagyni. Amely ország megpróbálja a saját művészetét és a tudományos életét befolyásolni, az zsákutcába kerül. Az egy olyan politikai rendszert épít ki, amibe az emberek fel fognak lázadni. És most ezek a kis emberek fellázadnak. És szerintem nagyon gyorsan kapcsolni kell a kormányzatnak, pillanatok alatt odamenni és meghallgatni és beszélni és tényleg valós beszélgetést elkezdeni, és amit ők kérnek, azt mindenképpen megadni nekik, különben ugye, ha jól emlékszem, történelmi nézetből, ha az egyetemek elkezdenek lázadni, ha jól emlékszem, akkor annak nem sok jó vége van egy országban"

- fogalmazott a színész, aki azt is elárulta, ha ő most lenne egyetemista, akkor bizony ő is ott lenne a barikádok mögött. Most úgy viselkedik, mint egy jó pedagógus, segíti, támogatja őket, akár ételt is visz nekik.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk