SZEMPONT
A Rovatból

Nagy-Britanniában már szinte minden korlátozást eltöröltek – így látják az angliai magyarok a lazítást

Mindenki másképp búcsúzik a járványtól. Van, aki örül a szabadságnak, más korainak tartja. Olyan is van, akinek pedig hiányozni fog a lezárás adta új élet. 


Angliai magyarokat kérdeztünk, hogyan élik meg, hogy múlt csütörtöktől szinte az összes korlátozást eltörölték Nagy-Britanniában. Nem kell oltási igazolást, tesztet mutatni, ha valaki tömegrendezvényre megy, és nem jár már büntetés, ha nem használ valaki maszkot, bár tömegközlekedési cégek, boltok még előírhatják a maszkviselést. Iskolákban viszont már egyáltalán nem kell maszk. Február 11-től a kétszer beoltottak szabadon repülhetnek Angliába, újra mindenféle teszt-kötelezettség nélkül. (Az oltatlanoknak továbbra is kell a teszt és legalább 8 napig karanténban kell lenniük.) A covid-fertőzötteknek is kötelező egyelőre a karantén, de tervezik, hogy hamarosan megszüntetik azt is. Valamint visszavonta a kormány azt az ajánlást, hogy dolgozzon otthonról, aki tud.

Boris Johnson mindezt azzal indokolta, hogy az omikron-fertőzés már tetőzött az országban, ráadásul a 60 éven felüliek több mint 90 százaléka a harmadik oltását is megkapta. Több, mint 37 millióan, vagyis a felnőttek kétharmada túl van a megerősítő vakcinán is.

A korlátozások feloldása előtt politikusokról, köztük a miniszterelnökről derült ki, hogy a legnagyobb lezárások idején karácsonyi partit, születésnapi bulit tartottak. A 14 éve ott élő Csaba úgy gondolja, valójában a lebukásoknak köszönhetik a lazításokat.

„A Covid-hoz, a tudományhoz semmi köze nincs a mostani intézkedésnek. Ez egy nárcisztikus, reménytelenül populista és kényszeres hazudozó miniszterelnök kétségbeesett kapkodása az utolsó sikermorzsák után!”

Csaba szakácsként dolgozott évekig, de a járvány idején átállt teherautózásra. Nem kapott állami segítséget, mert nem jelentették be az utolsó munkahelyén, utóbb derült ki, hogy a teljes csapatból egyetlen ember után fizették a járulékokat, a többiek papírja hamis volt.

"Autószerelő műhelyben segítettem fillérekért, majd idősek otthonában főztem részmunkaidőben" - meséli, hogyan élte túl az elmúlt két évet.

Ő, és thai felesége is beoltatták magukat. Feleségének ez azért is fontos volt, mert egy idősek otthonában dolgozik intézményvezetőként. Egyikük sem fertőződött meg.

Imre, aki egy egyetem tanulmányi osztályán dolgozik, hasonlóan látja a lazítások okát. „Boris játszik itt mindenki életével, mert éppen igencsak vesztésre áll. Nincs kizárva, hogy be fog jönni neki - amilyen kiszámíthatatlan ez a vadiúj kórokozó, - de azért valószínűbb, hogy sajnos megugrik majd a kórházi esetek és a halálozások száma. Nem hinném, hogy ez betenné neki a kaput. A megélhetési válság és az elszabaduló energiaárak miatt lesz inkább vége a Johnson-kormánynak. Ha segítenek a sokmillió újszegénynek, a szélsőjobbos belső csoportok szorítják ki őket, ha nem segítenek, akkor rég nem látott tömegtüntetések söprik el a kormányukat.”

A nyolc éve Londonban élő, diplomás Eszter Angliában képezte magát át szakácsnak. Ő azok közé tartozik, akik szívesen dolgozott home office-ban, és most tart attól, hogy megint be kell járnia, és sokkal több emberrel kell találkoznia. „Ha megtelik az iroda, akkor újra pörgés lesz. Miközben a vírus ugyanúgy ólálkodik körülöttünk. Azt gondolom, hogy a többi ország megint szigorítani fog az Egyesült Királyságból érkezőkkel szemben.”

Eszter azt mondja, neki az elmúlt két év több jót hozott, mint rosszat. Bár azt sajnálta, hogy a szülei nem tudták meglátogatni, és az együtt nyaralás sem jött össze, megkedvelte a Covid alatti életet.

„Úgy éltem meg, mintha a gyerekkoromba csöppentem volna vissza, a 80-as évekbe. Minden lelassult, nem vettünk és nem csináltunk felesleges dolgokat, nem utaztunk külföldre. Otthon üldögéltünk, olvasgattunk, kötögettünk, sütögettünk. Mintha nyugdíjba mentem volna.”

Bár háromszor is beoltották, úgy gondolja, hogy az első és második hullámban is átesett a betegségen. Komoly tünetei nem voltak, az omikront pedig eddig megúszta. „A családomban csak az lett komolyabbam beteg, aki nem oltatta be magát. De már ő is túl van rajta. Társasági életem a járvány előtt sem volt, szeretünk kettesben lenni. Mentálisan, szociálisan nem hozott változást az elmúlt két év” - mondja.

Lóri nyolc éve költözött ki a családjával. Konyhai kisegítőként kezdett egy étteremben, aztán takarított alkalmazottként, egy jó ideje pedig vállalkozóként viszi a takarítást ugyanabban az étteremben. A járvány alatt összes tartalékukat felélték. „Szomorú, ugyanakkor elviselhető ára annak, hogy túléltük az évet” - mondja. Szerinte Anglia összességében jobban kezelte a járványt, mint a magyarok, a románok vagy az olaszok.

Ő alapvetően kerülni akarta az oltást, de mára túl van a harmadikon. „Szkeptikus voltam, aztán végül úgy döntöttem, lehet, hogy nem tesznek belém chipet, bombát és nem csinálnak belőlem rabszolgát. Ha meg nem lehet több gyerekem, mert a titkos terv ez lenne, azt meg kibírom, van már kettő” – viccelődik.

A következményekről komolyabban beszél.

„Ez az időszak szépen megmutatta, milyenek is vagyunk mi, a teremtés koronái. Volt ebben minden: félelem, értetlenség, értelmetlenség és teljes tudatlanság.”

Laci hét éve él Angliában, villanyszerelő, de most traktorosként dolgozik egy farmon. Hatvan évesen oltatlan, nem is volt beteg. „Én Ironman vagyok! Ritkán betegszem meg, sosem voltam kórházban és nem szedek semmilyen gyógyszert."

Azt mondja, őt nem lehet megvezetni, hiába röhögik ki vagy vádolják összesküvéselmélet terjesztéssel. „Én túl sokat tudok a témáról. Folyamatosan kutattam, mert tiszta volt számomra, hogy valami nagyon nincs ezzel rendben. A feloldásnak nyilván örülök, vagyis örülnék, de tudom, hogy ez is a terv része: pszichológiai tréning, kétely, manipulációs módszer” – mondja meggyőződéssel.

Ápolónő felesége is inkább a kirúgást választotta, de ragaszkodott ahhoz, hogy ne oltsák be.

Ani szintén ápolónő, kertészmérnökből képezte át magát. Egy kisvárosi kórházban dolgozik, ő a betegeken keresztül látta a járványt.

„A kórházban most nem annyira rossz a helyzet. Vannak pozitív betegek, de egy jó részük nem a Covid miatt van bent, csak a tesztnél derül ki, hogy fertőzöttek. Az intenzíven 1-2 ember van, és úgy általában a bent fekvő covidosok közül kevesen vannak nagyon rosszul” – mondja.

Szerinte ennél több embert már tudnak beoltatni, aki akarta, vagy meg lehetett győzni, az már megkapta az oltást. Biztos abban, hogy az omikron nagyon sok emberen végigmegy rövid időn belül, és azt reméli, hogy utána valamilyen immunitás kialakul bennünk.

„Én óvatosan optimista vagyok. Bízom az emberek felelősségvállalásában. Sokan továbbra is hordani fogjuk a maszkot és vigyázni fogunk. Az, hogy nem kell már hordani mindenhol, nem jelenti azt, hogy nem lehet. Jöhet még meglepetés, jöhet egy rosszabb, súlyosabb megbetegedést okozó variáns is, az is benne van azért a pakliban.”

Józsi taxis, szilveszterkor kapta el a covidot három oltás után. Két nehezebb nap után könnyen átment rajta, viszont a munkából kiesett pár napra.

„Azért itt az állami segítség rendszere jól ki van találva. 80 százalékot kaptak a lezárás alatt a dolgozók.”

Szerinte érthető, hogy Londonban még kérik a maszkot a metrón, buszon, bevásárlóközpontokban. „Jó döntés lehet, hiszen itt azért más az élet, mint Anglia egyéb területein. Bízzunk benne, hogy nem változik már rossz irányba a helyzet azután sem, hogy az utazás is szabadabbá válik.”

Józsi biztos abban, hogy nemcsak rossz emlékek maradnak meg az emberekben az elmúlt két évből. „A tavalyelőtti karácsonykor több ezer kamion rekedt Angliában a lezárt határok miatt, akkor több magyarral összefogva segítettünk, akinek csak tudtunk. Szívmelengető emlékek ezek. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a családok, szülők és gyerekek többet foglalkoztak egymással. Kicsit átértékelődött az élet.”

Ági 9 éve él Londonban. Nehéz időszak van mögötte, de nem a Covid miatt. Most vált el, és két kisgyerekét immár egyedül neveli. Ez új helyzetet teremtett.

Alapvetően üzletnek tartja a járványt. „Nem féltem egy percig se a Covidtól, sok intézkedést hülyeségnek tartottam. Be vagyok oltva, hogy ne legyen gond az utazással. De más okom nincs rá. Novemberben elkaptam a vírust, és olyan volt, mint egy rosszabb megfázás” - mesél személyes élményeiről.

Ági pénzügyi elemző egy idősek otthonát fenntartó szervezetnél. Azt mondja, nem volt egyszerű kialakítani az irodáját otthon. „Nem volt helyem, ahol dolgozzak, csak az étkezőasztal. Dokumentumok szanaszét. Sok időbe telt, mire sikerült ráállni.” De az otthoni munkát kimondottan imádta.

„Nekem nagyon jól jött a lezárás, mert nagyon kimerült voltam. A munkahelyem két óra utazásra volt. Az négy óra naponta, amit visszakaptam az életemből.”

Melinda elvesztette a munkahelyét a Covid miatt.

„Az eredeti munkahelyemet, a gyorséttermet már nem nyitották ki a lezárás után. Áthelyeztek, de nem éreztem magam jól, váltottam. Karanténhotelban kezdtem dolgozni, majd jöttek a kihivások. Hotel előkészités afgán menekülteknek, majd szobaszervizelés csoportvezetőként. Megismertem sok új embert. Munka szempontjából helyrejöttem.”

Azt mondja, egyetemista fia sokkal inkább megszenvedte a járványt. „Nehéz nem az ember anyanyelvén tanulni, ráadásul a lezáráskor együtt éltünk, nehéz volt úgy szervezni az életünket, hogy ne zavarjuk az online órákat. A tandíjukat nem csökkentették, miközben nem ugyanazt kapták, mint eredetileg.”

Melinda be van oltva, nem volt beteg egyszer sem. A családját is elkerülte a fertőzés, de egy kedves ismerősük 41 éves apja meghalt.

Neki nagyon hiányoztak a személyes találkozások a barátokkal és nagyon sajnálta, hogy elmaradt a lánya esküvője. De örül, hogy született egy unokája és látogathatja is.

„Nagyon örülök, hogy vége a korlátozásoknak, szeretnék újra szabadon élni. Most ülök a londoni metrón és alig várom, hogy letegyem a maszkot. Remélem végleg.”

Éva élete egyik legkegyetlenebb időszakát élte meg. „Amikor a Covid elindult, a férjem rákos lett. Idősek otthonában dolgoztam, nem maradhattam otthon, stresszes volt, hogy nem viszem-e haza a betegséget” - idézi a kezdeti nehézségeket.

Kétszer műtötték a férjét, volt kemoterápiája is, de egyikük sem volt oltva. Magyarázat sincs igazán. „Nem tudom, miért nem akartuk beoltatni magunkat. A sok össze-vissza hír miatt nem tudtam, van-e értelme az oltásnak.” A férje megúszta, ő viszont kétszer volt covidos, azt mondja, az első nagyon kemény volt.

Demens, vak édesanyja három éve velük él. Közben 53 éves bátyja meghalt tüdőgyulladásban, de nem tudtak hazamenni a temetésére.

Tavaly novemberben náluk is kötelező lett az oltás bizonyos helyeken, így őt kirúgták az otthonból.

Annyi teher volt rajta, hogy ősszel nagyon megbetegedett. Az orvosa azt mondta, a vérvételi eredmények alapján valószínűleg tüdőrákja lehet. „4 hónapig nem tudtam dolgozni, nagyon lefogytam. Hála Istennek, nem volt igaza a dokinak, nem rák, meggyógyultam.”

Év végén elköltöztek egy másik városba, és gyárban kezdett dolgozni. Férje is jobban van, de vár rá egy újabb műtét.

A bölcsész Imrének van egy kiskamasz fia, aki mostanában elkapta a vírust. Ekkor adatta be magának a harmadik oltást, de ez már nem védte meg.

„Pár nap kis kínlódás teljesen elviselhető volt, úgy, hogy tudtam, ennél rosszabb nem lesz, nem fogok kórházba kerülni, és nem fogok belepusztulni. Végtelenül hálás vagyok ezért minden tudósnak (főleg ha magyar), aki elkészítette és a rohadt politikusoknak, akik megvették és rámtukmálták. Meg a nővéreknek, akik beadták” – fogalmaz.

Hét éve költözött Angliába. Úgy látja, csak az oltást intézték jól, a többi intézkedés nevetséges volt. Külön kiemeli a tavalyi Eat Out To Help Out nevű kezdeményezést, amikor kedvezményekkel akarták visszacsalogatni az embereket az éttermekbe.

„Köszönjük a 30 fontot, használtuk is, meg is tudtuk, hogy Birminghamen és East Hamen kívül tilos indiait enni, mert az angoloknak főzik, és ezért minden fűszert lecserélnek cukorra. Ekkora hülyeséget, hogy így összeeresztették a népeket a járvány közepén!”- háborog még most is.

Azt mondja, fárasztó két évig egyfolytában készenléti állapotban, „vigyázva” meg „óvatosan” élni, de őt jobban kikészíti a klímakatasztrófa felé vezető út.

„Abban aztán még kicsi és rövid életű jó hírek sincsenek, csak a totális reménytelenség. Az első földműves civilizáció óta kikerülhetetlenül és feltartózhatatlanul megy az emberiség ebbe az irányba, és esélyünk se volt máshová elérkezni, mint ide, a kipusztulás szélére, a magunk hibájából.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: