SZEMPONT
A Rovatból

Nagy Attila Tibor: Megkezdődött a hatalmi harc Karácsony Gergely és Magyar Péter között a fővárosban, illetve mindenki harca mindenki ellen

A politikai elemző szerint csak a rossz és a rosszabb között lehet már választani. Stabil többség nem, alkalmi koalíciók létrejöhetnek, új választás most senkinek sem az érdeke. A Fidesz azonban felülről akár bele is nyúlhat a rendszerbe, ahogy Horthyék meg is tették Budapesttel.


Karácsony Gergely kedd délután bejelentette, hogy egyetlen főpolgármester-helyettest sem jelöl, viszont önként visszaad több jogkört is a közgyűlésnek és a bizottságoknak. Arról azonban nem hajlandó lemondani, hogy ő nevezhesse ki a budapesti cégvezetőket, ahogy arról sem, hogy ugyanúgy eljárhasson a közgyűlés nevében, ahogy eddig. „Szerintem az a helyes, ha a munkáltató jogok továbbra is a főpolgármesternél vannak. Az én anyámat szidják, ha valahol nem szedik össze a szemetet” - indokolta döntését.

A szervezeti és működési szabályzatot azonban meg kell szavaznia az új közgyűlésnek is, ahol Karácsony Gergelynek nincs többsége, sőt.

Az elmúlt hónapokban a főpolgármester ugyan megpróbált kellő számú támogatót állítani főpolgármester-helyettes jelöltjei mögé, de kudarcot vallott. A TISZA Párt csak Vitézy Dávidot lett volna hajlandó megválasztani, Karácsony azonban ragaszkodott eddigi helyetteséhez, Kiss Ambrushoz is. Vajon mit vetít előre mindez Budapest irányíthatósága szempontjából, ha egy olyan közgyűléssel kell együtt dolgoznia, ahol a TISZA Pártnak és a Fidesznek 10-10, az MSZP-Párbeszéd-DK-nak 7, Vitézy Dávidéknak és a Kutyapártnak pedig 3-3 képviselője van? Nagy Attila Tibor politikai elemzővel beszélgettünk.

– Pénteken ül össze először az új Fővárosi Közgyálés. Az elmúlt napokban egymásnak üzengettek a szereplők. Mik a legfrissebb fejlemények a Városházán?

– Ami kiderült, hogy Karácsony Gergely legfeljebb fél évig hajlandó elfogadni azt, hogy Kiss Ambrusból nem lehet főpolgármester-helyettes, akit átmenetileg kinevezett főigazgatónak, de azt szeretné, ha legkésőbb fél év múlva rendeződne a főpolgármester-helyettes személye. Illetve még az is kiderült, hogy legalábbis átmenetileg

belenyugszik abba, hogy amennyiben a Fővárosi Kormányhivatal nevezi majd ki a főpolgármester-helyettest,

ő ezzel együtt tud élni. Szemmel láthatóan nem tart attól, hogy feloszlatják a parlamentben a Fővárosi Közgyűlést. Valószínűleg azért nem, mert ez a kormánynak most nem érdeke, mivel egy ilyen esetben a Tisza Párt túlzottan megerősödhet Budapesten. Ezen túl az SZMSZ-módosításokkal kapcsolatban békülékeny volt annyiban, hogy a módosítások egy részét hajlandó elfogadni, amelyek növelik a közgyűlési képviselők, frakciók mozgásterét, hajlandó abba is belemenni, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak járó juttatásokat megemeljék, viszont nem hajlandó több, szerinte törvénysértő SZMSZ-módosítást tudomásul venni. Arról viszont, hogy azok miért törvénysértők, és mi a baj velük konkrétan, már nem beszélt Karácsony.

Az derült ki a szavaiból, abba nem hajlandó belemenni, hogy túlzottan csökkentsék az ő hatáskörét.

Tehát megkezdődött a hatalmi harc Karácsony Gergely és Magyar Péter között, illetve úgy látom, hogy némi túlzással mindenki harca zajlik mindenki ellen.

– Igazából kinek éri meg ez a helyzet? A Fideszt leszámítva, akik valószínűleg most hátradőlnek, és kérnek egy kávét.

– Karácsony és Magyar abban reménykednek, hogy az ellenzéki közvélemény egyes szegmensei kölcsönösen nyomást gyakorolnak egymásra, emiatt kénytelen lesz végül valamelyik oldal engedni.

– Ugyanakkor a költségvetést el kell majd fogadtatni, és valahogy működtetni kellene a várost. Azt hogy képzeljük el? Alkalmi, ügyek mellett formálódó koalíciók lesznek, vagyis minden egyes döntéshozatal előtt hatalmi harcot fogunk látni?

– Minden döntéshozatal előtt biztosan nem, mert a közgyűlési előterjesztések nagy része semleges, a közvélemény számára unalmas feladat. Azonban lesz néhány kiemelt téma, valóban ilyen a költségvetés. A fontosabb, politikailag érzékenyebb közgyűlési előterjesztések előtt valóban, esetről esetre kell majd alkukat, paktumokat kötni.

– Magyar Péter és a pártja most lép be a napi politikába. Sok minden múlik rajtuk. Nem lehetséges, hogy ez a konfliktusos helyzet a Tisza Pártot is pontosan ugyanabban a színben fogja feltüntetni, amilyennek eddig ők szerették láttatni az eddigi ellenzéki pártokat? Nem kerülhet így a közvélemény szemében egyenlőségjel a Tisza Párt képviselői és a többi ellenzéki frakció vagy szövetség közé?

– Ez a veszély természetesen fennáll, hogy a Tisza Párt frakciója belesüpped olyan helyi hatalmi harcokba, amelyeknek a lényegét sok választópolgár nem is fogja érteni. És ha nagyon belesüpped a Tisza Párt vagy mások például az SZMSZ körüli csatározásokba, akkor sokan ebből csak annyit fognak megérteni, hogy

már ezek is veszekednek a koncért, a hatalomért, és ez nem lesz túl szimpatikus.

Eddig a Tisza Párt arra törekedett, hogy minél inkább távol tartsa magát az óellenzéktől, azaz az eddigi hagyományos ellenzéki pártoktól, hogy még látszata se legyen, különösen annak ne, hogy Magyar Péter közeledik a Gyurcsány-párthoz.

– Ezt tartja most is...

– Nehezen tudja megtartani, ha azon Karácsony Gergely előterjesztéseket elfogadja, amelyeket korábban a Demokratikus Koalíció támogatott. Ha a Tisza Párt helyi képviselői sokszor megszavazzák Karácsony elképzeléseit, akkor a Fidesz azt tudja mondani, hogy lám, valójában mégiscsak létrejött a Magyar Péter–Gyurcsány Ferenc tengely, és ez veszélyes összemosás. Láthattuk már, amikor Márki-Zay Pétert sikerült „összegyurcsányozni”.

Ez az oka annak, hogy ilyen kicsi az együttműködési hajlandóság Magyar Péterék részéről,

hogy ő nem is hajlandó főpolgármester-helyettes lenni, hiszen az egy formális koalíciót jelentene a Karácsony Gergely-féle frakcióval, amelyben benne van a DK is.

– Az sem egy jó forgatókönyv, ha Magyar Péterék az akaratukat úgy viszik keresztül Karácsonnyal szemben, hogy a Fidesszel szavaznak együtt. Ez ugyancsak nagyon rosszul állna nekik.

– Ezért tartom szinte kilátástalannak azt, hogy a Fővárosi Közgyűlés a következő években sikeresen tudjon működni.

– Megtörténhet, hogy Karácsony jogköreit egyfajta győri modell szerint szinte tövig megkurtítják? Eldurvulhat ennyire a helyzet?

– Ehhez a Fővárosi Közgyűlés tagjainak többsége kell. SZMSZ-módosításhoz az összes képviselő több mint felének igen szavazata kell, tehát ha a Fidesz ilyet akar végrehajtatni, szüksége van vagy a többi frakció egyértelmű támogatására, vagy a Tisza Párt támogatására, és ez fordítva is igaz. A Tisza Párt frakciójának teljesen egységesen kell szavaznia, és emellett még össze kell gyűjteni legalább 17 képviselőt, akár mondjuk a Fidesz frakcióját is.

Nem lenne jó az optikája, ha Karácsony Gergely hatáskörét a Fidesz és a Tisza szavazataival nulláznák le.

Egy ilyen akció után elég kínos magyarázkodás várhatna Magyarra.

– De az új választás sem áll igazán érdekében senkinek. A Fidesz még nagyobb vereséget szenvedhetne, viszont Magyar Péterék túlgyőzhetik magukat, és akkor a 2026-os választás előtt netán kormányozniuk kellene valahol, az meg erodálhatná a nimbuszukat.

– Igen, ez nem lehetséges. Az a baj, hogy ha Magyar Péter a jelenleginél jobban együttműködik Karácsony Gergelyékkel, akkor máris elkezdik majd összegyurcsányozni.

– De ha nem működik együtt, akkor mennyi időt jósol a közgyűlésnek?

– Engem meglepne, ha kihúznák az öt évet.

– Ezek szerint évek még benne lehetnek?

– Igen, mert csak rossz és még rosszabb opciók vannak, ahogy ön is mondta az előbb. Ha idő előtt feloszlatnák a Fővárosi Közgyűlést, még az országgyűlési választás előtt, és a Tisza Párt megnyerné, annak is volna kockázata Magyar Péter számára.

Magyar Péternek viszont egy nyertes országgyűlési választás után már érdeke lehetne a Karácsony Gergely vezette közgyűlés parlamenti feloszlatása.

Kérdés, hogy akkor mennyire lesz szimpatikus ettől a Tisza Párt. Tehát egyértelmű szcenáriókat nehéz felvázolni. Ahogy látom, maguk a résztvevők sem tudják, hogy merre van az előre.

– Egyáltalán, milyen törvényi feltételei vannak a Fővárosi Közgyűlés feloszlatásának?

– Két módja van a Fővárosi Közgyűlés feloszlásának, illetve feloszlatásának. Az egyik az, hogy a közgyűlés tagjainak háromnegyede dönt. Tehát a Fidesz és a Tisza nélkül nem igazán lehet erről dönteni. A másik lehetőség, hogy az Országgyűlés az Alkotmánybíróság véleményének meghallgatása után, határozattal feloszlatja a Fővárosi Közgyűlést. Kétlem, hogy a Fidesz akkor is feloszlatná a parlamenten keresztül a Fővárosi Közgyűlést, ha ez nem állna érdekében. Márpedig jelenleg a Fidesznek nem feltétlenül lenne jó, ha feloszlatná.

– És mi a helyzet azzal, ha megegyezés híján a Kormányhivatal jelöl ki főpolgármester-helyettest? Egy ilyen esetben Karácsony el tudná súlytalanítani a felülről kijelölt helyettesét?

– A főpolgármester-helyettesek hatáskörét a főpolgármester, illetve a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, illetve az önkormányzati törvény kereteit is figyelembe kell venni. Elvileg lehet arra lehetőség, amennyiben nem változik meg másként az SZMSZ, illetve a törvényi szabályozás, hogy a főpolgármester nem ad neki érdemi jogkört, de amíg a Fidesznek kétharmados többsége van, ezen is változtathat, tehát

beleírhatják az önkormányzati törvénybe, hogy a Kormányhivatal által állított főpolgármester-helyettesnek mégis jelentős jogköre lesz.

– És ki lehet az, akit kineveznek? Mindenképpen a közgyűlés tagjai közül kell jelölnie a Kormányhivatalnak?

– A megválasztandó főpolgármester-helyettest a közgyűlés tagjai közül kéne jelölni. De hogy ki lehet az, nem tudom. Lehet, hogy a Fidesz-frakcióból tesznek oda valakit. A Fővárosi Kormányhivatalt egy fideszes vezeti, Sára Botond. Nyilván nem a DK-ból fognak majd főpolgármester-helyettest jelölni.

– Az nem fordulhat elő, hogy Vitézy Dávidot teszik oda? Elvileg támogatták Szentkirályi Alexandra visszalépése után.

– Nem tudom, nem látok bele Sára Botond fejébe, de miután ez egy viszonylag érzékeny politikai kérdés, nyilván nem ő fog egyedül dönteni. Formálisan igen, de előtte nyilván elbeszélget majd a felső fideszes vezetéssel, hogy legyen.

De akár azt is mondhatja a kétharmados fideszes kormánytöbbség, hogy

átmenetileg, vagy végleg felszámolja a fővárosi önkormányzatot, és mondjuk a Fővárosi Kormányhivatal dönt a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozó minden ügyben, mondván, hogy a budapesti ellenzék még arra sem képes, hogy vezessen egy várost.

Kétharmados törvényt gyorsan lehet írni hozzá. Csak át kell írni az önkormányzati törvényt, és ha esetleg háborog ezen az ellenzéki közvélemény, meg az ellenzék, akkor a kormány majd széttárja a karját: hát ja, kérem, ott volt a lehetőségük. Nem tudtak vele élni, nekünk meg lépni kell. Igazán sajnáljuk.

– Van ennek politikai realitása?

– Jelenleg nincsen. De a magyar történelem olyat már látott a Horthy-korszakban, hogy jelentősen megnyirbálták a Budapesti Törvényhatóság jogkörét, illetve az állam részéről kooptáltak embereket Budapest élére. Szóval nem mondtam teljesen földtől elrugaszkodott dolgot az előbb. Ha nem is pontosan így, de láttunk már olyat,

amikor Horthyék látták, hogy Budapest túlságosan ellenzéki, akkor egy kicsit megkurtították Budapest mozgásterét.

Amíg a Fidesznek kétharmados többsége van, csak a jó ízlés, meg esetleg a külföldi ellenérzés szabhat határt. Mert az finoman szólva nem mutatna jól az Európai Unió felé, amellyel így is van épp elég vita, hogy a főváros nyakára állami vezetőket ültetnek. Bár a Fidesznek a kormánytöbbséget a magyarországi választópolgárok fogják megszavazni, és nem az Európai Bizottság. Közel nem tartunk még itt, ezt azért hangsúlyozni szeretném, nincs jelenleg erről szó, de amíg ennek a kormánynak kétharmados többsége van, akár még ezt is meg tudja csinálni.

– Péntekig még fordulhat a helyzet valamennyit?

– A főpolgármester-helyettesi pozíció körül megmerevedtek az álláspontok, meglepne, ha itt fordulat lenne. A szervezeti és működési szabályzatok, bizottságok felállítása kapcsán lehetnek még harcok, meglepetések. Az SZMSZ végül is hatalomról szól: kinek mennyi a hatásköre, hatalma, hogyan tudja a másikat a víz alá nyomni. Szép, száraz, jogi szövegekbe van beleírva az, hogy ki kerekedik felül a másikon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Angyal József a háromgyermekes anyák szja-mentességéről: Sokan majd a homlokukra csapnak, hogy „tényleg, nekem jár?”
Az adószakértő szerint sokan lehetnek, akik nem is tudják, hogy ők is jogosultak a szerdától életbe lépő teljes szja-mentességre. Az is lehet, hogy az jár jól, aki utólag érvényesíti a kedvezményt, hogy ne veszélyeztesse a januári béremelését.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 01.



Szerdától teljes szja-mentességet kapnak a háromgyerekes anyák, jövő januártól pedig a 40 év alatti kétgyerekesek is. Azok, akiknek családi kedvezmény is jár, ezentúl a járulékbefizetéseiket csökkenthetik vele. Az érintettek minden bizonnyal örülnek az intézkedésnek, hiszen tíz- vagy akár százezrekkel több marad a családi kasszában, azonban a költségvetésen nagy lyukat üt az intézkedés. A legjobban a nagyon jól keresők járnak, mert jövedelemkorlát nincs. És nincs életkorkorlát sem, tehát a kedvezményre mindazok jogosultak, akik valaha három gyereket neveltek. Kiesnek viszont az elvált apák, akkor is, ha náluk vannak a gyerekek.

Aki az szja-mentességet igénybe akarja venni, regisztrálhat a NAV online felületén, de a munkáltatójánál is. Akkor sem vész el ez a kedvezmény, ha ezt az érintett elmulasztja: jövő év elején, az szja-bevallásnál is érvényesítheti mindezt, így az adóhatóság visszautalja neki az év utolsó három hónapjában befizetett adóelőlegét. Pontosan kikre vonatkozik az új szabályozás? Mennyire igazságos? És mennyire fenntartható, hogyan hat a költségvetésre? Erről beszélgettünk Angyal József adószakértővel.

– Októbertől él a háromgyermekes anyák szja-mentessége, amit várhatóan a novemberi fizetésükben éreznek először, vagyis abban a bérben már nem vonnak tőlük adóelőleget, ha regisztrálnak. Jól mondom?

– Tulajdonképpen ez év közben minden kedvezményre igaz: akkor lehet igénybe venni, ha az adózó nyilatkozik róla. Természetesen, ha valaki nem nyilatkozik, a kedvezményt akkor sem veszti el: a májusi adóbevallásában egy összegben érvényesítheti.

A már eddig is járó családi adókedvezményt például sok háromgyermekes család év közben nem veszi igénybe, inkább év végén kap nagyobb, akár millió fölötti összeget, és abból valami komolyabb beruházásra költ.

Tehát a nyilatkozat lehetőség, de nem kötelező.

– Hol és hogyan lehet erről nyilatkozni?

– Az adóhatóság létrehozott egy online felületet. Mégis azt tanácsolnám, hogy inkább a munkáltatónál nyilatkozzanak, mert a háromgyermekes anyák kedvezményének egészen más feltételei vannak, és nem biztos, hogy az érintett tudja, jogosult-e. A munkáltatónál a bérszámfejtő készséggel ad felvilágosítást, elmondja, ki jogosult.

– Hogyan lehetséges, hogy sokan nem tudják, jogosultak-e?

– Mindenekelőtt megjegyezném: én ezt a háromgyermekes, illetve „gyermekes anyák” kedvezményt nem tartom jónak, mert nem a családokat és a gyereknevelést, hanem magát a szülést támogatja. Olyan gyermek után is járhat, aki élve született, például koraszülött volt, majd egy-két évesen meghalt. Ha csak néhány napig is élt, már beleszámít. Gyakran előfordul, hogy valakinek két egészséges, akár felnőtt gyermeke van, közben volt egy koraszülése, a baba meghalt. Így is jogosult lehet. A másik feltétel, hogy legalább 12 évig családi pótlékra jogosultnak kellett lenni.

Ha például egy házasság tönkrement, nagy gyerekek voltak, elváltak, és az apának ítélték a gyerekeket, az anya akkor is megkapja a teljes adókedvezményt, mert 12 évig járt utána családi pótlék.

És az is jogosult lehet, aki 12 évig nevelte a gyerekeit, majd anyagi teher miatt 13 évesen állami gondozásba adta őket. Korhatár sincs: 60–70 éves nagymamák is jogosultak lehetnek. Sokan majd a homlokukra csapnak, hogy „tényleg, nekem jár?”. A feltételekről kevés szó esik, pedig ezt hangsúlyozni kellene.

– Tehát ha 12 évig fennállt a családi pótlékra való jogosultság, de valamilyen okból nem az anya vette fel, hanem a házastársa, akkor is jár az adómentesség? Mindegy, kinek folyósították?

– Pontosan így van, ahogy a családi kedvezménynél is: a házastársak mindegyike jogosult lehet a családi pótlékra. Ha elválnak, onnantól az jogosult, akinél a gyermek marad.

– Ha valakinek volt elhalt gyermeke, attól még háromgyermekesnek számít? A halott gyermek után nincs családi pótlék, tehát ez nem tolható ki tizenkét évig.

– Itt félreértés van. Az egyik feltétel a 12 év jogosultság. Emellett van egy kivétel: ha csak néhány napig állt fenn a jogosultság, de a gyermek meghalt, ez vis maiornak tekintendő, és akkor is járhat a kedvezmény. Tehát párhuzamos feltételek vannak. Ha valakinek több koraszülött gyermeke született és korán elhunytak, akkor is háromgyermekesnek számít, ilyenkor nem a 12 év a döntő. Sokan ezt nem is tudják.

Probléma az is, ha a szülők különváltan, de közösen nevelnek, és megosztják a családi pótlékot: az anya egyszer csak nagy kedvezményt kap, miközben minden más kedvezmény megosztott marad. Így az egyik szülő lényegesen magasabb összegből neveli a gyermeket, akár élethosszig.

Ez társadalmi feszültséget okozhat. Igazságtalan az is, ha válás után a 13 éves gyermek az apához kerül: az apa neveli, mégis az anya jogosult a kedvezményre. Már a 25 év alattiak kedvezménye is okozott munkahelyi feszültséget. Vagy például, ha egy nyugdíjas nagymama, amikor elmegy dolgozni: a nyugdíja eleve járulékmentes, és ha szja-mentességet is kap, nettóban kapja meg a bérét. Ha ez a kör bővül, egy életkori korlát, mondjuk 40 év, enyhíthetne ezen a feszültségen, mint ahogy a kétgyermekeseknél tervezik: amíg kicsik a gyerekek, sok pénzbe kerülnek, később önállóak lesznek. De az életkori határ, ami még létezik, csak átmeneti. A 40 év alatti kétgyermekes anyáknál ez most így lesz, de folyamat végén a tervek szerint mindenki, aki szült, megkapná az életfogytig járó kedvezményt.

– Amikor egy cégnél esedékes a béremelés, nem mondhatja-e a munkáltató, hogy neked kevesebbet emelek, mert úgyis magasabb a nettód? Nem próbálják lenyelni a kedvezményt? Például a nyugdíjast eleve kisebb nettóval veszik fel?

– Ez létező gyakorlat. A 25 év alattiak kedvezményénél is figyelembe vették a korhatárhoz kötött automatikus kedvezményt. Sok háromgyermekes is emiatt nem kéri az adóelőleg megállapítását, mert akkor a munkáltató figyelembe veheti. Ha csak a bevallásban érvényesíti, arról a munkáltató nem tudja. Ezért nem biztos, hogy jó, ha szól a munkáltatónak:

lehet, hogy jobban jár, ha csendben marad, és ezzel elősegíti a januári béremelését.

Gondoljunk arra, hogy egy háromgyermekes családban a gyerek júniusban befejezi a középiskolát, júliustól már nem jár a családi pótlék, csak két gyermekes után. Most október 1-jétől viszont újra háromgyermekesnek minősül az anya, és korlátlan ideig kapja a kedvezményt. Ez valóban bérfeszültséget okoz. Ugyanis az adórendszerben kellenek korlátok: összeg- és életkorkorlátok. Például a három- és négygyermekes anyák kedvezményénél nincs összegkorlát: ha valaki havi 5 milliót keres, a teljes összege szja-mentes. Pedig aki havi 5 milliót keres, nem biztos, hogy pusztán a szülés miatt támogatandó. Szerintem ennek nincs meg a pénzügyi fedezete sem. Ezt onnan gondolom, amit a miniszterelnök mondott évekkel ezelőtt: egy ilyen kedvezményt csak akkor lehet bevezetni, ha egyszer Varga Mihály „félrenéz”. Akkor sem volt meg a feltétel, a jelenlegi gazdasági körülmények között pedig még kevésbé. A kétgyermekesekre kiterjesztve meg végképp nincs. Jó lenne korlátot beépíteni: például a három-, két- és négygyermekesek kedvezménye mondjuk havi 2 millió forintos jövedelemig járjon. Ez nem okozna nagy politikai felzúdulást: aki 2 millió fölött keres, annak miért járjon?

– Abban az esetben, ha egy édesanya jogosult az szja-mentességre, de jogosult lenne a családi adókedvezményre is, mi történik? Elvész az utóbbi?

– Nem vész el. Ha valaki például havi egymilliót keres, a teljes jövedelme szja-mentes lesz. A családi kedvezményt pedig a járulékok terhére lehet érvényesíteni. A házastársak között meg is osztható. Ezt 14 éve vezették be, mert családi adókedvezmény olyan nagyvonalú volt, hogy az alacsony keresetűek nem tudták teljesen kihasználni. Ennek feloldására vezették be a járulékkedvezményt. Lehetett volna szigorú felső korlátot tenni, de nem ezt tették. Valójában Magyarországon egyetlen percig sem volt egykulcsos adó, mert az adóalap-kedvezmények nulla százalékos sávokat jelentenek; efölött van a 15%-os szja.

A családi járulékkedvezmény „negatív adót” jelent, mivel az szja után a járulék terhére is érvényesíthető.

Így gyakorlatilag háromsávos a rendszer: 0%, 15% és egy „negatív” sáv, amit a TB-kassza finanszíroz.

– Mi az ára ezeknek a bőkezű kedvezményeknek?

– A kommunikációban az jelenik meg, kik részesülnek a kedvezményekben: kétgyermekesek, háromgyermekesek, 25 év alattiak, hosszú felsorolni teljesen. Nyilvánvaló, hogy ennek nincs meg a pénzügyi fedezete. Arról nem esik szó, hogy honnan vonjanak el. Ha kimondanák, hogy a háromgyermekes anyák szja-mentessége miatt kevesebb jut egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra, más lenne a mérleg. Az emberek örülnek a kedvezménynek, de amikor az egészségügyben hosszú várakozás van, vagy sokat kell utazni szülni, nem hozzák összefüggésbe ezzel. A költségvetés beterjesztésekor, az egyes fejezeti előirányzatokat nézve derülhet majd ki a negatív hatás. Ha le akarjuk szorítani a hiányt, valahonnan fedezni kell. Meg fog jelenni, mennyibe kerül a háromgyermekes anyák kedvezménye (jövőre már teljes év), a családi kedvezmény újabb 50%-os emelése, a kétgyermekes anyák kedvezménye, a 30 év alatti egy gyerekes kedvezmény korhatár nélküli kiterjesztése.

– A 2002-es osztogatáshoz képest ez a mostani hol áll? Mekkora árat fizetünk érte április után?

– Legalább akkorát, mint akkor. Ha nagy a költségvetési hiány, ezt el is lehet inflálni: nagyobb bérek mellett az inflációval „korrigálnak”. Tehát fennáll az erőteljesebb infláció veszélye. Nem véletlen, hogy a jegybankelnök folyamatosan hangsúlyozza: nem múlt el az inflációs kockázat. Jövőre 3,8%-os inflációt jósolnak. Ez 4% alatti januári nyugdíjemelést is jelenthet, ami nem biztos, hogy jó.

– Ezek a hatások nem egyszeriek, hanem folyamatosak: az adókedvezmények jövőre és utána is fennmaradnak, tartósan terhelik a költségvetést.

– Én borítékolom, hogy a választás után, teljesen mindegy, melyik kormány lesz, nagy, átfogó adó- és jogi reformra lesz szükség. Politikailag könnyű lesz kommunikálni, hogy az egykulcsos adó bevált, teljesítette a feladatát, ideje áttérni a progresszív adózásra. Biztos vagyok benne, hogy ezek a kedvezmények meg fognak jelenni jövő év első felében, de utána szükség lesz reformra.

Sem a Tisza-ígéret (megtartás és bővítés), sem a Fidesz javaslatai nem lesznek hosszú életűek.

A költségvetési kényszer, az inflációs problémák, a magas kamatok mellett a gazdaság nem tud beindulni. Vissza kell térni az egyszerűsítéshez. 2010-ben söralátét méretű bevallást ígértek, most már asztalterítő lett. Közelíteni kellene a söralátét-nagyságú bevalláshoz, ami nem lehetetlen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből
A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.
F. O. - szmo.hu
2025. szeptember 30.



Pottyondy Edina a YouTube-csatornáján mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Rogán Antal miniszter egy beszélgetésben azt mondta Pottyondyról: nagy betűkkel írná fel, hogy ő a rossz influenszer. A humorista a maga stílusában reagált erre.

„Hová írnád fel, Tóni? Óriásplakátra? Szuverenitásvédelmi listára? Vagy augusztus 20-án az égre drónokkal, 3 milliárdért? És közben Nagy Feró énekelné Jackótól a Badet?” Ez olyan mintha én azt mondanám rá, hogy rossz politikus. Ha engem kérdeznének, azt mondanám Rogánról, hogy mini Sztálin vagy maffiózó.

És mit csinál egy rossz influenszer? Megállapítja, hogy a Fidesz úgy tanult a tavalyi kegyelmi ügyből, mint kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből: professzionalizálódott”

– fogalmazott Pottyondy, aki ezek után beszélt még Semjén Zsolt parlamenti felszólalásáról, Kocsis Máté tevékenységéről, de szóba került Lázár János és a tragikus hirtelenséggel elhunyt vásárhelyi rendőrkapitány ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Márk: Nem a Magyar Honvédség, hanem cigicsempészek drónjai repülhettek be Ukrajnába
Kémkedésnek ugyanis csapnivaló lett volna egy ilyen akció. A katonai elemző a készülő drónfalat szükségesnek tartja, szerinte a kórházakat, reptereket, kormányzati vezetési pontokat is védeni kell, mert jelenleg egy tömeges dróntámadás ellen védtelenek vagyunk.


Több ezer ember töltötte kempingágyakon a csütörtök éjszakát Münchenben, miután ismeretlen eredetű drónokat láttak a reptér környékén. Korábban egy dán repteret is le kellett hasonló okokból zárni, és drónok repültek át a legnagyobb dán katonai reptér felett is. A dán miniszterelnök nem zárta ki, hogy az oroszok állnak az akció mögött, a védelmi miniszter pedig hibrid támadásról beszélt. Az európai vezetők drónfal felállítását sürgetik, hogy megakadályozzák a keleti határ felől érkező drónok bejutását.

A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, Orbán Viktor pedig azt mondta, „ha jön egy drón, ami nem a tiéd, akkor lődd le.” Csakhogy épp Magyarország volt az, ami fölött 2022-ben háborítatlanul átrepült egy bombát szállító drón, ami később Zágrább mellett zuhant le. Közben Ukrajna azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy felderítő drónokat indított az ő területükre. Orbán Viktor szerint ez „kamu”. De azt is hozzátette: „tegyük fel, hogy néhány méterre berepült oda, és akkor mi van? Ukrajna nem egy független ország.” Tényleg hibrid hadviselést folytat európai országok ellen Oroszország? Képes megvédeni magát a NATO? És mi állhat az ukrán-magyar drónvita mögött? Erről beszélgettünk Takács Márk katonai elemzővel.

— Zelenszkij elnök szerint magyar felderítő drónok hatoltak be Kárpátaljára, a magyar fél ezt tagadja. Mi történhetett?

— Szerintem ezek nem a Magyar Honvédség vagy a magyar állam drónjai voltak.

Kilencven százalék esélyt adok rá, hogy csempészdrónok: cigarettát, kábítószert vagy mást vittek, ami azon a határszakaszon régi „népszokás”. Ha kémkedésről lenne szó, ez a lebukás legbiztosabb módja.

Sokkal kulturáltabban is meg lehet oldani, például Ukrajnába becsempészett drónokkal, fedett akcióként álcázva. Volt már rá példa a háború alatt is, hogy ukrán kisrepülőgép, cigarettacsempészek, átrepültek magyar légtérbe, és Hajdú-Biharban találták meg a gépet. Akkor nem volt hiszti. Most az ukránok verik a tamtamot, ennek nyilván valamilyen kétoldalú politikai oka lehet.

— Európában közben egyre másra bukkannak fel ismeretlen eredetű drónok, ami sok európai vezető szerint orosz provokáció, ami ellen drónfallal kell védezezni. Mennyire felkészült jelenleg Európa vagy a NATO a dróntámadásokra?

— Röviden: semmennyire. Ha kézből indítható FPV-drónokról, oktokopterekről beszélünk, ezek általában nem nagyobbak egy laptopnál vagy egy nagyobb bőröndnél. Ellenük jelenleg nincs érdemi képesség, és nem azért, mert ne lenne mivel lőni rájuk. Ha egy ilyen berepül például a koppenhágai repülőtérre, be lehet vetni betanított madarakat, például vándorsólymokat, sörétes puskát vagy más eszközt. Csakhogy ezeket nem egyesével alkalmazzák, hanem tömegesen, ez a lényegük.

A védelmi rendszerek túlterhelésére akár több ezret is bevetnek, amelyek emberi irányítás nélkül is együttműködhetnek. Jelenleg nincs ellenük hatékony védelem,

és egyik ország hadiipara sem áll ott, sem az amerikai, sem a kínai, sem az európai, hogy ezek ellen megfelelő védelmet adjon. Új fejlesztésekre van szükség.

— Hogyan lehet ezeket egyáltalán felderíteni és megsemmisíteni? A radarokkal a repülőket látjuk, de ezeket a drónokat akár egészen közelről is indíthatják, a célország területéről, láthattuk ezt a Pókháló-hadműveletnél és a Izrael iráni akciójánál is. Olyan mértékben kell kiterjeszteni a megfigyelést, amiről eddig szó sem volt.

— Alapvetően radarral is fel lehet deríteni őket, de nem olyan radarokkal, mint a repülőgépeknél: más hullámhosszon, kisebb távolságra optimalizált rendszerek kellenek. Emellett optikai eszközökkel is működik a felderítés, a látható vagy más fénytartományban érzékelő rendszerek képeit AI szoftverek elemzik. A gond a mennyiség. A megsemmisítésre több opció van: lelövés légvédelmi tüzérséggel (ez jellemzően a végső, közeli megoldás), nagy energiájú fegyverek, például lézerek, amelyekből már létezik hadihajóra vagy kamionra telepíthető verzió. Idő és pénz kérdése a kisebb rendszerek elterjedése. A leghatásosabb az irányított energiájú fegyver: szűk sávban irányított rádióhullámmal „megsüti” a drón elektromos rendszerét. Van még a zavarás: ha az adott tartományban megvalósítható, megbénítja az irányítást. Ez utóbbi azonban csak a távolról, ember által irányított drónok ellen jó. Ha autonóm, algoritmus vezérelte gépekről van szó, a zavarás nem hatékony.

— Ráadásul nem elég a határok mentén kifelé figyelni, mert bárhol, bármikor felbukkanhatnak ezek az eszközök. Ekkora lefedettséget elérni óriási feladatnak tűnik.

— Igen, és ezért jó, hogy Magyarország csatlakozott a drónfalhoz, mert ezt csak a világ egyik leggazdagabb régiója, az Európai Unió tudja finanszírozni. Muszáj is, ha a saját biztonságunkat akarjuk garantálni,

akár Oroszország, mint ellenérdekelt nagyhatalom, de egy ma még ismeretlen terrorszervezet is használhat ilyen eszközöket ellenünk.

Elsősorban az orosz határra érdemes telepíteni, de a kritikus infrastruktúra köré is. Ilyenek például a repülőterek, kórházak, kormányzati vezetési pontok.

— Amikor az 1950-es években felmerült a veszély, hogy nukleáris eszközöket csempészhetnek az Egyesült Államok területére, megkérdezték Oppenheimert, hogyan lehet védekezni. Ő azt mondta: csavarhúzóval. Minden beérkező hajón a konténereket szét kell szedni. Itt is hasonló szigorításra számíthatunk? Meg kell szigorítani az EU-ba érkező áruforgalon ellenőrzését?

— Ez komplex védekezés. Például a franciák nemrég bejelentették, hogy francia felségvizek közelében lefoglaltak egy, szerintük az orosz „árnyékflottához” tartozó hajót, amely drón-anyahajó lehet. Bizonyítékot még nem tettek közzé, meglátjuk, de minden lehetőség adott rá.

— Tehát jelenleg semmilyen képességünk nincs dróntámadás visszaverésére?

— Helyesbítek: csak az ilyen tömeges, kisméretű drónok ellen állunk rosszul. A Sahedeket ma le tudnánk lövöldözni.

— Egy hasonló drónt 2022-ben sem sikerült lelőni, az egy Tupoljev 141-es volt.

— Egy eltévedt ukrán drónról volt szó. A képesség megvolt, csak a döntéshozók addig tötyörögtek, amíg elrepült.

— Az oroszoknak mi az érdekük az ilyen akciókban a zavarkeltésen túl? Lehet konkrét katonai akció is, vagy inkább csak a folyamatos feszültség- és bizonytalanságkeltés, a nyugati közvélemény nyomás alá helyezése a cél?

— Egyértelműen az utóbbi. Az orosz hibrid háborús doktrína része, hogy a náluk erősebb ellenfelet, például az EU-t vagy a NATO európai tagállamait, folyamatos bizonytalanságban tartsák, és ezzel a lakosságot elfárasszák. Egy komoly katonai támadás casus belli lenne, ami nem érdekük, mert nem nyerhetnének egy háborúban.

— Tehát a lakosság kifárasztásával olyan közhangulatot teremtenének, amely segíti az általuk favorizált „békepárti” erők hatalomra kerülését, hogy ezek belülről segítsék az orosz politikát?

— Pontosan.

— Mikorra állhat fel egy védővonal?

— Ez elsősorban pénz és technológia kérdése. Fél éven belül nagy előrelépések érhetők el a pontszerű, kritikus infrastruktúra, például az erőművek, repterek védelmében.

A teljes, „totális” légvédelmi kerítés nagyjából öt év.

Ez nem azt jelenti, hogy addig semmi nincsen: öt év múlva kész, de négy év múlva sem lesz rossz, egy–két év múlva pedig már érezhető javulás lesz. Ez folyamatos fejlődés. És ha kiépítünk egy rendszert, akkor sem lehet hátradőlni: az ellenfél a védelmünkhöz igazítja a támadóképességeit, nekünk pedig ehhez kell igazítani újra a védelmet.

— A keleti szárny országai ültek össze a drónfal ügyében, de nyugat- és észak-európai országoknál is észleltek támadásokat. Miközben ez kiépül, várható, hogy az EU összes tagállamára kiterjed a program?

— Célszerű lenne. Ezt csak együtt lehet csinálni. Ezeket a drónokat könnyű mozgatni, akár egy sztenderd konténerben is.

A pontszerű és a körkörös védelem egyszerre kell.

Minden légvédelmi rendszer lényege, hogy egymást átfedő, együttműködő elemek összessége legyen.

— Ukrajnának kialakult gyakorlata van már ebben. Érdemes tőlük tanulni, velük együttműködni? Van olyan innováció, amit most ők tudnak a legjobban?

— Feltétlenül. Az oroszokkal fej fej mellett haladva náluk van a legmodernebb tudás harctéri és hátországi védekezésben, támadó fejlesztésekben egyaránt. Ezért volt számomra szomorú, hogy Robert Brovdit kitiltották Magyarországról. Remélem, ez csak múló politikai szeszély.

— Ő inkább a támadó oldal szakértője.

— De a támadó tudja, mivel védekeznek ellene, és hogyan lehet azt megkerülni. Ha a másik oldal logikájával gondolkodunk, a tudása a védelemben is hasznos.

— Van terv arra, hogy Ukrajnát bevonjuk az együttműködésbe?

— Úgy tudom, hivatalosan nincs. A lengyelek viszont már elkezdtek együttműködni az ukránokkal. Tagállami szinten kétoldalú megállapodások indulhatnak. Hivatalosan még nincs bevonva Ukrajna ebbe a kezdeményezésbe, de erősen meglepődnék, ha nem használnánk fel a tapasztalataikat.

— A magyar miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy ha egy drón berepül az unió légterébe, azt le kell lőni. Hol a határ a hidegháború és a forró háború között?

— Hál’ istennek nem a magyar miniszterelnök dönti el, hanem egységesített szabályok rögzítik, ki mit, mikor, milyen eszközzel és miért lőhet le a saját légterében. Viszont alapvetően igaza van: az azonosítatlan és felszólításnak nem engedelmeskedő légi eszközöket, akár ember vezette járműről is van szó, végső esetben le kell lőni. A kérdés második felére: a hidegháború addig tart nemzetközi jog szerint, amíg a felek nem üzennek hadat egymásnak. Valószínűleg ez nem fog megtörténni, így

hidegháborúról beszélünk mindaddig, amíg a két fő érintett fél nem csap össze nyílt fegyveres konfliktusban.

— Sokan nem éltek az első hidegháború alatt. De azt gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy annak első évtizedei legalább ennyire „forrók” voltak, mint a mostani események...

— A koreai háborúban kevésen múlt, hogy az amerikaiak atomfegyvert vessenek be. A kubai rakétaválság sokkal forróbb volt, mint bármi most. Attól hál’ istennek messze vagyunk. Abban az időben sokkal közelebb állt annak lehetősége, hogy a felek egymásnak essenek, mert az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagyjából pariban volt.

Ma a Nyugat sokkal erősebb Oroszországnál,

Kína pedig Európában nem hidegháborús szereplő katonai értelemben, az ő terepe a Csendes-óceán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk