A Rovatból

Müller Cecília: Nincs kizárva, hogy át kell állni teljes digitális oktatásra

Az országos tisztifőorvos az operatív törzs tájékoztatóján beszélt az oltásokról és a romló koronavírus-adatokról is.


Hétfőn Müller Cecília a koronavírus-adatok ismertetésével kezdte sajtótájékoztatóját az operatív törzs ülése után. A világstatisztikákból kiemelte: összesen 113 millió ember fertőződött már meg a vírussal, 64 millióan meggyógyultak, 2,6 millió ember pedig elhunyt a betegségben.

Az országos tisztifőorvos is kiemelte, hogy nagyon nehéz hetek várnak ránk. „Európában is számos ország a teljesítőképességének a határához érkezett az egészségügyi ellátórendszerüket tekintve. Nincsenek szabad ágyak, segítséget kérnek más országoktól” - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a második hullám lefele menő szakasza nem tudott az indulási szintre jutni, hanem elindult a harmadik hullám. Magyarországon 4326 fővel emelkedett az elmúlt napon az igazolt fertőzöttek száma, 84 beteg meghalt.

Müller szerint ezek az adatok egy nagyon intenzív, erőteljes, exponenciális növekedést mutatnak, és félő, hogy az egészségügyi ellátórendszert megterhelik. (Korábban Merkely Béla azt mondta, az egészségügy bírni fogja a terhelést.) Hozzátette azt is, hogy a szennyvízben szinte mindenhol emelkedik a koronavírus koncentrációja.

A főorvos azt is bejelentette, hogy

„az eddigi 6,5 millió Pfizer-vakcina helyett már 10 millió 870 ezer adagot kötöttünk le ebből az oltóanyagból.”

Megemlítette azt is, hogy ma hajnalban 280 ezer Szputnyik V vakcina indult el Budapestre, 100 ezer ebből második komponensű, és további 180 ezer első adag.

Közölte, hogy Magyarországon 6,94 százalék az átoltottak aránya, amivel Málta és Dánia után a harmadik helyen állunk az Európai Unióban. Mint mondta, változik az oltási terv, de ez senkinek nem fenyegeti a másik adag oltását.

A teljes digitális oktatásra lehetséges átállásról a tisztifőorvos azt mondta, nem zárja ki a lehetőségét ennek sem.

„Folyamatosan figyeljük az európai tendenciákkal összevetve is az adatokat. Nem zárhatjuk ki, hogy szükség lesz újabb járványügyi intézkedések bevezetésére”

- mondta Müller Cecília.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.


„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.

- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”

- „Gatya?”

- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.

A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.

A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.

„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”

– mondta egy lány.

Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.

A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.

„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.

Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:

„Mert ballada volt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.


Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.

Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.

„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”

– írja.

Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:

„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”

Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.

A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére

ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.

A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”

Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyarérettségi: Arany János versét elemezhették a vizsgázók
A középszintű magyarérettségi második részében Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették a diákok. A másik választható feladat a létösszegző versek témaköre volt, három költő műve alapján.


Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.

A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.

A vizsga után jelenhetnek meg az első szaktanári értékelések és nem hivatalos megoldási javaslatok, amelyekből kiderülhet, a szakértők hogyan látták a feladatokat.

Az első részben Jókai Mór életét összefoglaló szöveget kellett értelmezni, majd kitölteni egy irodalmi kérdéssort.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Pétert a TEK helyett a Készenléti Rendőrség fogja védeni
Lecseréli az Orbán Viktor védelmére is létrehozott fegyveres szervezetet az új miniszterelnök. Helyettük a rendőrségre bízza biztonságát.


Magyar Péter hétfőn tájékoztatta Hajdu János tábornokot a TEK főigazgatóját, hogy, hogy május 9-től a miniszterelnök személyi védelmét a Készenléti Rendőrség látja el - erről a politikus számolt be a közösségi oldalán.

A rendszerváltás óta a miniszterelnökök személyi védelmét különböző fegyveres szervezetek látták el. Az Orbán-kormányok idején a Terrorelhárítási Központ ügyelt Orbán Viktor biztonságára bel- és külföldi eseményein.

A szervezetet viszont Orbán Viktor hozta létre, ezért Magyar Péter valószínűleg nem bízik TEK-esekben, és/vagy nem akar az elődje embereivel mutatkozni.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő korábban azt mondta, hogy a TEK-nek már akkor védenie kellett volna Magyart, amikor miniszterelnök-jelöltté vált. Azonban a központ megalakulása óta csak Orbán Viktort védte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk