HÍREK
A Rovatból

Moszkva kemény feltételeket szabna a békéhez, Kijev nemet mondott, a tűzszünet ügyében nem született megállapodás

Oroszország és Ukrajna újabb hadifogolycserében egyezett meg, visszaadják egymásnak 12 ezer katona holttestét is. A török elnök szerint „nagyszerű” találkozó zajlott Isztambulban.


Isztambulban tartották meg a béketárgyalások második fordulóját, ahol az orosz és az ukrán fél megegyezett arról, hogy

újabb hadifoglyokat cserélnek ki, és visszaszolgáltatják egymásnak az elesett katonák földi maradványait. Mindkét ország 6000–6000 holttestet ad vissza a másik félnek.

Ez volt az első közvetlen egyeztetésük 2022 márciusa óta. Az ukrán delegációt Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette. A találkozó nem tartott tovább egy óránál.

Az orosz fél memorandumot adott át, amiben részletesen leírta a tűzszünethez szükséges feltételeket.

Többek között azt követelik, hogy Ukrajna mondjon le négy kelet-ukrajnai régióról, köztük a 2014-ben elfoglalt Krím félszigetről is. A dokumentum szerint Kijevnek ki kellene vonnia a hadseregét ezekből a térségekből, és hivatalosan is el kellene ismernie, hogy ezek az Oroszországhoz tartoznak.

A tervezet azt is rögzíti, hogy Ukrajnának semleges országgá kellene válnia, vagyis nem csatlakozhatna a NATO-hoz. Emellett biztosítania kellene az orosz ajkú lakosság jogait, hivatalossá kellene tennie az orosz nyelvet, és törvényben kellene betiltania a nácizmus dicsőítését. Ukrajna ezekre úgy reagált, hogy a vádak alaptalanok, és elutasítja az orosz követeléseket.

Az orosz fél két tűzszüneti javaslatot is tett. Az egyik szerint Ukrajna teljesen vonja vissza csapatait Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyékből. A másik alapján Kijevnek fel kellene hagynia a katonai mozgásokkal, le kellene állítania a külföldi fegyverszállításokat, fel kellene oldania a hadiállapotot, és 100 napon belül választásokat kellene tartania.

A tárgyaláson szóba került az orosz–ukrán gyermekügy is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy

egy 400 nevet tartalmazó listát adtak át az orosz delegációnak, amelyen olyan gyerekek szerepelnek, akiket szerinte Oroszországba hurcoltak. Az orosz küldöttség csak tíz gyermek visszaadásáról volt hajlandó tárgyalni.

Az orosz fél szerint a gyerekeket a harcok elől mentették ki a biztonságosabb területekre.

Rusztem Umerov szerint Ukrajna elkészítette saját béketervét, és hamarosan reagál az orosz javaslatra is. Hozzátette: újabb egyeztetést javasolnak még június vége előtt, de szerinte érdemi előrelépést csak akkor lehet elérni, ha Zelenszkij és Putyin személyesen ülnek tárgyalóasztalhoz.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint „nagyszerű” találkozó zajlott Isztambulban. Azt mondta, szeretné, ha a jövőben Törökországban ülne le egymással Putyin és Zelenszkij, Donald Trump amerikai elnök részvételével.

A tárgyalások közben tovább fokozódtak a harcok. Májusban Oroszország a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre, és gyors előrenyomulást ért el a frontokon. Válaszul Ukrajna vasárnap bejelentette, hogy „Pókháló” fedőnevű akció keretében 117 drónt indított el. A cél az orosz stratégiai bombázók megsemmisítése volt, amelyek Szibéria északi és középső részén állomásoztak. Ezek a repülőgépek képesek nukleáris fegyverek szállítására.

A drónokat fából készült fészerben rejtették el. Műholdképek alapján a támadások komoly károkat okoztak, de a két fél eltérően nyilatkozott a pusztítás mértékéről. Nyugati elemzők szerint a támadás a háború egyik legmerészebb ukrán akciója volt. Az orosz bombázóflotta része az ország nukleáris arzenáljának, amelybe a földi és a tengeralattjáróról indított rakéták is beletartoznak.

Egy amerikai tisztviselő közölte, hogy Trumpot és a Fehér Házat nem értesítették előre az ukrán műveletről. Egy másik forrás szerint Ukrajna rendszeresen nem oszt meg ilyen információkat Washingtonnal. Egy brit kormányzati forrás is megerősítette, hogy az Egyesült Királyságot sem tájékoztatták időben.

Zelenszkij azt mondta, a támadás segített visszanyerni a nemzetközi partnerek bizalmát. „Ukrajna kijelenti, hogy nem adjuk meg magunkat, és nem fogadunk el semmilyen ultimátumot” – fogalmazott. „De nem akarunk harcolni, nem akarjuk az erőnket fitogtatni – csak azért tesszük, mert az ellenség nem akar megállni.”

Forrás: Reuters, 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – Kammerer polgármester kajakozós fotója kiverte a biztosítékot Gödön
Göd polgármestere egy hétvégi kajakozásról posztolt, miközben a helyi Samsung-gyárban talált szennyezés miatt nyomoz a rendőrség. A bejegyzés alatt a kommentelők a felelősségét firtatják.


Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.

„A mai hóeséshez képest szinte hihetetlen, de két napja olyan szép tavaszias időnk volt, hogy idén először vízre szálltam én is”

– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.

A legtöbb kommentelő azt nehezményezte, hogy a polgármester miért nem a gödi Samsung-gyár ügyével foglalkozik. „Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – írta egyikük, míg egy másik hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Szinte el is feledkeztünk már a Samsung környezetszennyezéséről”.

A heves reakciók oka, hogy a Telex február elején megírta: a gödi akkugyár egyik, elvileg a többi területtől hermetikusan elzárt részlegének levegőjében a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban találtak rákkeltő anyagokat. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított.

A Samsung állítja, hogy minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, a kormányhivatal pedig azt közölte, hogy a gyár nem veszélyeztette a környezetet.

Kammerer Zoltán egy hete szólalt meg az ügyben. Akkor azt állította, hogy a város által megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyi határérték-túllépést, de azt szerinte a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter „kampánykamunak és rémhírterjesztésnek” nevezte az ügyet, és tagadta a titkosszolgálati érintettséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Vona Gábor feljelentése nyomán derült ki, hogy a rendőrségen már folyamatban van nyomozás. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kormányzati felelősséget és lemondást sürgetett. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig anonim segélyvonalat indított a gödi Samsung-dolgozóknak.

A kormány korábban 34,5 milliárd forint közpénzt költött a gyár víziközmű-fejlesztésére. Az évek során a céget több hatósági bírsággal is sújtották, összesen mintegy 378 millió forint értékben. Göd önkormányzata 2023 óta saját finanszírozásban végeztet célzott, akkreditált levegőminőségi méréseket, többek között a gyártás során használt, potenciálisan veszélyes NMP-oldószer koncentrációjára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: legalább félmillióval több támogatónk van, mint a Fidesznek, Hajdú-Biharban Ruszin-Szendi Romulusz fog nyerni
Magyar Péter országjárásán beszélt a gödi Samsung-gyárról és a bizonyítékokról: „Ez a NER állatorvosi lova: a közpénzek elherdálása, a magyar emberek egészségének veszélyeztetése, a vizeink, földjeink és a levegőnk szennyezése, emellett Ázsiából behozott vendégmunkások tömkelege.”


„Nincs olyan választókerület ma Magyarországon, ahol a Fidesz három százaléknál többel vezetne” – jelentette ki Magyar Péter február 17-én, kedden, országjárásának második napján Hajdúszoboszlón. A Tisza Párt elnöke szerint 54 nappal a választás előtt „a győzelem kapujában állnak”, pártjának pedig állítása szerint már körülbelül hárommillió támogatója van, legalább félmillióval több, mint a Fidesznek.

Magyar egy konkrét, korábban a Fidesz számára kifejezetten biztosnak számító körzetet is megnevezett: Hajdú-Bihar megye 5-ös számú választókerületét, ahol a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz lesz a jelöltjük. A 2022-es választáson itt a fideszes képviselő még 30 százalékpont körüli előnnyel nyert – írta a Telex. Ehhez képest Magyar most azt mondta: „Most nem fog, ennek a körzetnek a képviselőjét úgy fogják hívni, hogy dr. Ruszin-Szendi Romulusz”.

A kampányeseményen Magyar Péter arról is beszélt, hogy nem sokkal korábban egy videót osztott meg a Facebook-oldalán a gödi Samsung-gyárban történt 2018-as robbanásról. A közzétételt azzal indokolta:

„Azért raktam ki ezt a videót, mert a miniszterelnök elvtárs tegnap egy budai kocsmában, egy vesztes ultiparti után azt mondta, hogy ez egy kamu.”

Hozzátette, állítása szerint egy hete folyamatosan keresik őket a gyárban dolgozó munkások, vezetők és környezetvédelmi szakemberek, hogy beszámoljanak a szabálytalanságokról.

„Rengeteg fotót, videót és beszámolót kaptunk, ebből egyet tettünk most ki […] A gödi példa a NER állatorvosi lova: a közpénzek elherdálása, a magyar emberek egészségének veszélyeztetése, a vizeink, földjeink és a levegőnk szennyezése, emellett Ázsiából behozott vendégmunkások tömkelege”

– mondta.

Orbán Viktor a gödi gyárral kapcsolatos botrányt „kamu ügy”-nek nevezte. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig bejelentette, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz Magyar Péter ellen, és az állításokat „szemenszedett hazugságoknak” minősítette. A kormányzati álláspont szerint a gyár jogszerűen működik, a Kúria döntése alapján a környezeti engedélye is érvényes.

Magyar Hajdúszoboszló után Nyíregyházán folytatta az országjárását, ahol a párt környezetvédelmi programját is vázolták. Gajdos László, a Tisza Párt helyi jelöltje arról beszélt, hogy ma Magyarországon mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz és ivóvízhez.

„Akkumulátorgyárakkal szórjuk tele az országot, már körülbelül negyvennél tartunk. És tudjátok, hogy mi az érdekes? Az akkumulátorgyártás egy olyan iparág, amihez nekünk semmink nincsen. Mindent külföldről kell hozni, és amink van, az úgy néz ki, hogy tönkre fog menni: a vizünk és a földünk” – mondta.

Gajdos ígérete szerint a Tisza Párt önálló környezetvédelmi minisztériumot hozna létre, amely nem kerékkötője, „hanem az élő lelkiismerete” lenne az iparnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Órákon belül minden megváltozik, eső és hó között billeg az ország
Bár szerdán még többnyire napos, de szeles időre készülhetünk, már egy mediterrán ciklon közelít, ami sokfelé hoz csapadékot. Az előrejelzést ugyanakkor extrém bizonytalanság nehezíti, különösen abban a kérdésben, hogy eső vagy hó esik-e majd.


Nap közben gomolyfelhős, napos idő várható, de a keleti, északkeleti tájakon a felhők időnként összeállhatnak, és egy-egy zápor vagy hózápor is kialakulhat - írja a HungaroMet.

Az északnyugati szél a Sopron–Szeged vonal mentén sokfelé megélénkül, néhol meg is erősödik. Késő délutántól aztán a szél déliesre fordul és veszít erejéből. A hőmérséklet csúcsértéke 5 és 10 fok között alakul, késő estére viszont -3 és +2 fok közé hűl le a levegő.

Estétől délnyugat, nyugat felől aztán egyre több és vastagabb felhő érkezik. Az északkeleti megyékben már este lehet zápor, hózápor, hajnalra pedig a Dunántúlon is megnő a csapadék esélye.

HungaroMet előrejelzése nyomán az éjszaka folyamán a szél délire, délkeletire fordul és többnyire mérsékelt marad, a hőmérséklet pedig -8 és +1 fok közé süllyed.

Az előrejelzést az teszi különösen nehézzé, hogy a meteorológiai modellek között jelentős, akár 450 kilométeres eltérés is van a ciklon várható útvonalában. Ezen múlik pedig, hogy az ország egyes részein végül eső, havas eső vagy hó esik majd. A helyzetet érdemes komolyan venni, a legutóbbi, január eleji mediterrán ciklon miatt is országszerte adtak ki figyelmeztetéseket. Ez is mutatja, hogy az ilyen időjárási helyzetekben a csapadék- és szélviszonyok rendkívül gyorsan változhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
444: Tiborcz-közeli cég kapott milliárdokat az államtól a DÁP-os arfelismerőért
A FaceKom Kft. egy nemzetbiztonsági mentességgel titkosított szerződés keretében fejleszti a DÁP arcfelismerőjét. A megbízás egyszeri 2,75 milliárd forintot és évi 1,56 milliárdos üzemeltetési díjat is tartalmaz.


Milliárdos állami megbízás, titkosított szerződés és egy, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég állhat a Digitális Állampolgár Program (DÁP) arcfelismerő rendszerének hátterében.

Az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) még 2024 nyarán szerződött a FaceKom Kft.-vel a DÁP arcképes azonosításának fejlesztésére és üzemeltetésére. A beszerzés az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának döntése értelmében mentesült a közbeszerzési szabályok alól, így részletei egészen eddig nem voltak nyilvánosak – írta a 444.hu.

  • A lap által megismert szerződés szerint a fejlesztési és integrációs feladatokért, valamint a hardverek leszállításáért és telepítéséért nettó 2.750.635.122 forintot kap a cég.
  • Az üzemeltetésért évente nettó 1.560.000.000 forint jár,
  • a technológiai, szoftver- és hardverkövetési feladatokért pedig évente és felhasználónként nettó 1860 forintot számlázhatnak ötmillió főig. Jelenleg kb. kétmillió DÁP-felhasználó van, a lap számításai szerint ez 3,6 milliárd forintot jelent az idei évre. A díj minden egyes DÁP-felhasználó után jár, függetlenül attól, hogy az illető él-e az arcképes azonosítás lehetőségével.

A FaceKomot még 2011-ben alapította Bodnár Zsigmond, akkor StarDust néven. A cég 2016 óta fejlesztett távoli digitális ügyfélazonosító szoftvert, amelyet többek között az OTP, a Raiffeisen és az UniCredit is használt. 2021-ben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Central European Opportunity Magántőkealap 80 százalékos részesedést szerzett a vállalkozásban. Bodnár Zsigmond tavaly májusban a maradék 20 százalékos tulajdonrészét is eladta a magántőkealapnak, amely így százszázalékos tulajdonossá vált. Az alapító az eladásról csupán annyit közölt:

„A társaság növekedését 2021 óta támogatja befektetőként az Equilor Alapkezelő által kezelt Central European Opportunity Magántőkealap, eleinte társtulajdonosként, majd 2024 tavaszától 100 százalékos tulajdonosként.”

A Digitális Állampolgárság Programot egy 2023. júliusi kormányrendelet hívta életre. A fejlesztéssel az állami Idomsoftot bízták meg, a távoli azonosításért felelős bizalmi szolgáltató pedig a szintén állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató lett. A FaceKom által fejlesztett arcfelismerő rendszer 2024 szeptemberére készült el, az éles indulás pedig tavaly áprilisban történt meg. Ekkor került be a DÁP adatkezelési tájékoztatójába is, hogy „a NISZ Zrt. adatfeldolgozója a FaceKom Kft.”.

A cég korábban is nyert már állami megbízásokat: a Transparency International Magyarország egy korábbi nyomozása 303 millió forintnyi nyilvános pályázatot számolt össze Tiborczék beszállása óta.

Tavaly decemberben a Jászai Gellért vezette 4iG bejelentette, hogy megvásárolja a FaceKomot. „A felvásárlást a 4iG IT stratégiai befektetésnek tekinti, mert a digitális ügyfél-azonosítás és a távoli ügyintézés kulcsszerepet játszik a vállalatok és a közszféra digitális átalakulásában” – közölte akkor a cég. Az ügyletre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is reagált: „Úgy tudom, Tiborcz 5 milliárdért vette, és most 8-ért adja el Jászainak.”

A szintént a miniszterelnök vejéhez köthető Equilor Alapkezelő a lap megkeresésére hangsúlyozta, hogy pénzügyi befektetőként voltak jelen a cégben, és nem vettek részt az operatív működésben.

„A FaceKom Kft. üzleti döntéseit, együttműködéseit és szerződéses kapcsolatait a társaság független menedzsmentje határozta meg”

– tették hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk