HÍREK
A Rovatból

Moszkva kemény feltételeket szabna a békéhez, Kijev nemet mondott, a tűzszünet ügyében nem született megállapodás

Oroszország és Ukrajna újabb hadifogolycserében egyezett meg, visszaadják egymásnak 12 ezer katona holttestét is. A török elnök szerint „nagyszerű” találkozó zajlott Isztambulban.


Isztambulban tartották meg a béketárgyalások második fordulóját, ahol az orosz és az ukrán fél megegyezett arról, hogy

újabb hadifoglyokat cserélnek ki, és visszaszolgáltatják egymásnak az elesett katonák földi maradványait. Mindkét ország 6000–6000 holttestet ad vissza a másik félnek.

Ez volt az első közvetlen egyeztetésük 2022 márciusa óta. Az ukrán delegációt Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette. A találkozó nem tartott tovább egy óránál.

Az orosz fél memorandumot adott át, amiben részletesen leírta a tűzszünethez szükséges feltételeket.

Többek között azt követelik, hogy Ukrajna mondjon le négy kelet-ukrajnai régióról, köztük a 2014-ben elfoglalt Krím félszigetről is. A dokumentum szerint Kijevnek ki kellene vonnia a hadseregét ezekből a térségekből, és hivatalosan is el kellene ismernie, hogy ezek az Oroszországhoz tartoznak.

A tervezet azt is rögzíti, hogy Ukrajnának semleges országgá kellene válnia, vagyis nem csatlakozhatna a NATO-hoz. Emellett biztosítania kellene az orosz ajkú lakosság jogait, hivatalossá kellene tennie az orosz nyelvet, és törvényben kellene betiltania a nácizmus dicsőítését. Ukrajna ezekre úgy reagált, hogy a vádak alaptalanok, és elutasítja az orosz követeléseket.

Az orosz fél két tűzszüneti javaslatot is tett. Az egyik szerint Ukrajna teljesen vonja vissza csapatait Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyékből. A másik alapján Kijevnek fel kellene hagynia a katonai mozgásokkal, le kellene állítania a külföldi fegyverszállításokat, fel kellene oldania a hadiállapotot, és 100 napon belül választásokat kellene tartania.

A tárgyaláson szóba került az orosz–ukrán gyermekügy is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy

egy 400 nevet tartalmazó listát adtak át az orosz delegációnak, amelyen olyan gyerekek szerepelnek, akiket szerinte Oroszországba hurcoltak. Az orosz küldöttség csak tíz gyermek visszaadásáról volt hajlandó tárgyalni.

Az orosz fél szerint a gyerekeket a harcok elől mentették ki a biztonságosabb területekre.

Rusztem Umerov szerint Ukrajna elkészítette saját béketervét, és hamarosan reagál az orosz javaslatra is. Hozzátette: újabb egyeztetést javasolnak még június vége előtt, de szerinte érdemi előrelépést csak akkor lehet elérni, ha Zelenszkij és Putyin személyesen ülnek tárgyalóasztalhoz.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint „nagyszerű” találkozó zajlott Isztambulban. Azt mondta, szeretné, ha a jövőben Törökországban ülne le egymással Putyin és Zelenszkij, Donald Trump amerikai elnök részvételével.

A tárgyalások közben tovább fokozódtak a harcok. Májusban Oroszország a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre, és gyors előrenyomulást ért el a frontokon. Válaszul Ukrajna vasárnap bejelentette, hogy „Pókháló” fedőnevű akció keretében 117 drónt indított el. A cél az orosz stratégiai bombázók megsemmisítése volt, amelyek Szibéria északi és középső részén állomásoztak. Ezek a repülőgépek képesek nukleáris fegyverek szállítására.

A drónokat fából készült fészerben rejtették el. Műholdképek alapján a támadások komoly károkat okoztak, de a két fél eltérően nyilatkozott a pusztítás mértékéről. Nyugati elemzők szerint a támadás a háború egyik legmerészebb ukrán akciója volt. Az orosz bombázóflotta része az ország nukleáris arzenáljának, amelybe a földi és a tengeralattjáróról indított rakéták is beletartoznak.

Egy amerikai tisztviselő közölte, hogy Trumpot és a Fehér Házat nem értesítették előre az ukrán műveletről. Egy másik forrás szerint Ukrajna rendszeresen nem oszt meg ilyen információkat Washingtonnal. Egy brit kormányzati forrás is megerősítette, hogy az Egyesült Királyságot sem tájékoztatták időben.

Zelenszkij azt mondta, a támadás segített visszanyerni a nemzetközi partnerek bizalmát. „Ukrajna kijelenti, hogy nem adjuk meg magunkat, és nem fogadunk el semmilyen ultimátumot” – fogalmazott. „De nem akarunk harcolni, nem akarjuk az erőnket fitogtatni – csak azért tesszük, mert az ellenség nem akar megállni.”

Forrás: Reuters, 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről” – egyre több kozmetikus ellen indul eljárás száj- és arcfeltöltés miatt, volt, aki megvakult
Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. október 27.



Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.

Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.

„Kelések jöttek ki az államon. Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről, mint a rágógumi, fehér volt”

- mesélte a lány, aki feljelentést tett.

A budapesti rendőrség hétfőn azt közölte, kuruzslás miatt nyomoznak, összesen három sértett van, gyanúsítottat még nem hallgattak ki.

Nemrég pedig a szolnoki ügyészség emelt vádat két kozmetikus ellen. Egyikük 2023. novemberétől 2024. júniusáig Debrecenben, Budapesten és Szolnokon, míg másikuk 2024. júniusától 2025. márciusáig Szolnokon, ellenszolgáltatásért rendszeresen szépségszalonokban az orvosi gyakorlatkörbe tartozó invazív szépészeti beavatkozásokat végzett.

A közösségi média tele van olyan hirdetésekkel, melyekben ajakfeltöltést kínálnak. Pedig orvosi képesítés nélkül olyan beavatkozást végezni, amikor valaki tűvel a páciens bőrébe hatol, bűncselekmény. Ráadásul egészségkárosodást okozhat.

Varga Tamás plasztikai sebész a Híradónak azt mondta, heti szinten látnak hasonló eseteket, mint a 21 éves lányé. Pedig

az ajak, a szemkörnyék mind olyan régiói az arcnak, ahol nagyon sűrű az érpálya, és egy nem megfelelően alkalmazott kezelés akár vakságot is okozhat. Erre már példát is látott.

De nem csak csinálják, oktatják is. Laikusok laikusoknak.

Kuroli Enkő bőrgyógyász szerint mindez rémisztő. „Nagyon szomorú tendencia, hogy a felnőttképzési rendszere nem vizsgálja az engedélyek kiadásakor, hogy az adott tanfolyamon megszerzett tudást, az adott tanfolyamot elvégző egyén, használhatja-e” - fogalmazott a szakember.

Ilyen szépészeti beavatkozásokat ugyanis az orvosok közül is kizárólag plasztikai sebész, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész végezhet.

Ha valaki ellenőrizni szeretné, hogy van-e megfelelő orvosi képesítése annak, akihez esztétikai beavatkozásra megy, az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisában megteheti.

A Belügyminisztérium 3 hónapja és a Híradó adása előtt is azt közölte: „az esztétikai orvoslással kapcsolatos jogszabály-előkészítés szakmai egyeztetése folyamatban van”. Részleteket viszont nem árultak el a készülő új szabályokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele
A miniszterelnök elmondta: hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon.


„Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele, hogy visszavonja azokat” – mondta Orbán Viktor a Repubblica újságírójának hétfőn.

A miniszterelnök a vatikáni audienciáról kilépve nyilatkozott az olasz sajtónak. Elmondta, hogy hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon arról, hogyan lehetne a magyar gazdaságot fenntarthatóan kiszolgáló energetikai rendszert kiépíteni.

„Magyarország erőteljesen ráutalt az orosz kőolajra és földgázra, ezek nélkül az energiaárak az egekbe szöknek, és kimaradásokat is eredményezhet”

– fogalmazott Orbán hozzátéve, hogy „megpróbáljuk majd megtalálni ebből a kiutat, különösen Magyarország számára.”

A Trump-kormányzat nemrég szankciókkal sújtotta a két legnagyobb orosz olajipari vállalatot, a Rosznyeftet és a Lukoilt.

A Fehér Ház már korábban is lebegtette a szankciók életbe léptetésének lehetőségét, ugyanakkor nyilatkozataik alapján korábban azért halogatták a lépést, mert attól tartottak, ezzel bezárnák az ajtót a diplomáciai rendezés előtt.

Trump magyar idő szerint szerda este fogadta Mark Rutte NATO-főtitkárt a Fehér Házban, közös sajtótájékoztatójukon pedig felmerült a kérdés, hogy miért most vezetik be a büntetőintézkedéseket, amire Trump úgy válaszolt: „Úgy éreztem, most jött el az ideje”.

(via: hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump reagált Putyin rakétatesztjére: Van egy atom-tengeralattjárónk az orosz partoknál
Trump szerint az Egyesült Államoknak ezért nincs szüksége egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára.


„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.

Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.

A fegyvert 2018-ban mutatták be; állítólag korlátlan hatótávval bír, és kicselezi az ellenséges radarokat. Független források úgy tudják, eddig 13 kísérlet volt, amelyek közül legfeljebb kettő részben sikerült. Nyugati szakértők ugyanakkorkorábban megkérdőjelezték a fegyver stratégiai értékét.

Trump a teszt bejelentése után azt is közölte, hogy

az Egyesült Államoknak van egy atom-tengeralattjárója, amely „a világ legnagyobbja, közvetlenül a partjaik közelében. Tehát nincs szükségünk egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára”.

Vlagyimir Putyin azután jelentette be a rakéták tesztelését, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a két legfontosabb orosz olajvállalatra, a Rosznyeftyre és a Lukoilra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Szabó Endre
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alapítója és elnöke 94 éves volt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. október 27.



Elhunyt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alapítója és 1991-2006 között elnöke, több szakszervezet és társadalmi szervezet kezdeményezője és választott tisztségviselője - közölte a SZEF hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint

Szabó Endre életének 94. évében, október 24-én hunyt el.

A SZEF és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: