Szijjártó Péter szerint közel a megállapodás: a Mol lehet a szerb olajcég többségi tulajdonosa

Bár Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette a Fehér Házban tartott hétfő esti rendezvényen, hogy az Egyesült Államok célja az iráni rezsim megbuktatása, a kemény külpolitikai üzenetek szinte másodlagossá váltak egy látványos részlet mellett:

Több felvételen is jól kivehető a kiterjedt, piros elszíneződés, amely Trump gallérja fölé is felnyúlt. Az amerikai médiában megindult találgatások miatt a Fehér Háznak közleményt kellett kiadnia. Ebben Sean Barbabella orvos azt írta:

A hivatalos közlemény azonban nem tért ki arra, pontosan milyen okból van szükség a kezelésre. Barbabella nem részletezte a diagnózist, és a Fehér Ház sem válaszolt a krémmel vagy az esetleges alapbetegséggel kapcsolatos további kérdésekre.

A német Bildnek nyilatkozó New York-i érsebész

„Nagyon fájdalmasnak tűnik” – mondta a szakértő.

Videó a rejtélyes foltról:

Nem ez az első alkalom, hogy Trump egészségi állapota a figyelem középpontjába kerül. Korábban véraláfutást láttak a jobb kezén, duzzanatot a bokáján, a davosi Világgazdasági Fórumon pedig egy feltűnő folt jelent meg a bal kézfején. Az elnök akkor azt állította, hogy a zúzódások a gyakori kézfogások és az aszpirin szedésének következményei. Júniusban a Fehér Ház krónikus vénás elégtelenségről is beszámolt, amely gyakran jár lábdagadással, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Trump „kiváló egészségi állapotban” van.

A Politico korábban arról is írt, hogy Robert Fico aggódik trump mentális egészsége miatt. A szlovák miniszterelnök a brüsszeli lap hazugságának nevezte az egészet.

Kis, iráni zászlóba burkolt koporsók körül gyászolnak tömegek a dél-iráni Minab városában. Azt a legalább 168 gyermeket és 14 tanárt búcsúztatják, akik az állami média szerint egy lányiskolát ért amerikai–izraeli támadásban haltak meg múlt szombaton, miután Izrael és az Egyesült Államok összehangolt támadást indított Irán ellen – írja a CNN.

Bár az iráni csapások áldozatairól kevés részlet derült ki, az Iráni Vörös Félhold szerint országszerte legalább 780 ember vesztette életét 153 megyében.

The mass funeral for the more than 180 schoolgirls killed in Minab by an Israeli airstrike is beginning. pic.twitter.com/pLLnmNPPKs

— Séamus Malekafzali (@Seamus_Malek) March 3, 2026

Hétfőn Irán külügyminisztere, Abbasz Araghcsi az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta a gyerekek megölésével egy X-en közzétett bejegyzésben, amelyhez frissen ásott sírokról készült képet is mellékelt (a cikk tetején látható).

– írta Araghcsi.

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nem célozna szándékosan iskolát”. Hozzátette: „A Hadügyminisztérium [korábbi Védelmi Minisztérium - a szerk.] kivizsgálná ezt, ha az a mi csapásunk volt, és a kérdését hozzájuk irányítanám.”

Idén már több tízezren haltak meg Iránban. Januárban még azért kellett tömeges temetéseket tartani az országban, mert a rezsim, köztük annak ökle, a Forradalmi Gárda válogatás nélkül mészárolta a rendszer ellen tüntető honfitársaikat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az olasz Corriere della Serának adott interjút,

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szóba került, akiről Zelenszkij azt mondta, „akkor válik fontossá, ha fontos politikai erők támogatják, egyébként kevés jelentősége van”, mivel Magyarországnak nincs katonai súlya. Úgy véli, azért nem beszélnek egymással, mert Orbán nem akarja, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnökkel van kapcsolata.

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy Orbán követelésére újraindítja-e a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, Zelenszkij élesen vágott vissza:

Orbán Viktor hétfőn olyan műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerinte bizonyítják, hogy nincs technikai akadálya az újraindításnak. Zelenszkij erre úgy reagált, a felvételek a felszíni tartályokat mutatják, nem a föld alatti csővezetéket.

- írja már az MTI.

Az interjú további részében az ukrán elnök egyébként arról beszélt, hogy szerinte Európának fel kell pörgetnie a fegyvergyártást, hogy idővel kiválthassa az amerikai katonai segítséget, cserébe Ukrajna megosztja a fronton szerzett harctéri tapasztalatait. „Azok, akik befektetnek a dróniparunkba, megkapják a területen szerzett tudásunkat és tapasztalatunkat” – jelentette ki. Hozzátette, nem akarja bevonni az európaiakat a háborúba, de olyan védelmi vonalakon gondolkodik, amelyek drónokból álló falakkal képesek megelőzni az orosz támadásokat Európában.

Az interjúban Zelenszkij kitért arra is, hogy az amerikai és izraeli hadsereg iráni beavatkozása lelassíthatja az ukrajnai fegyverszállításokat. „Ez most még nem történt meg, de félek, hogy megtörténhet.”

A március 5–6-ra tervezett orosz–ukrán–amerikai béketárgyalásokat egyelőre nem napolták el, de a helyszín valószínűleg nem Abu-Dzabi lesz.

A tárgyalások a területi kérdéseknél rekedtek meg: az oroszok ragaszkodnak a Donbász-régióhoz, az amerikaiak területcserét javasoltak, de Zelenszkij ismét elutasította, hogy ukrán területeket adjon fel.

Miért is tenném ezt? Mert Putyin ezt szabja a béke feltételeként? És ha azonnal új követeléseket fog támasztani? Nem, ezt nem fogadom el. Ráadásul a legjobb védelmi erődítményeink itt vannak; ha visszavonulunk, az oroszok szabad utat kapnak az ország középső része felé”

– szögezte le.

Zelenszkij szerint Ukrajna a dróngyártásra és a technikai erőforrások bővítésére helyezi a hangsúlyt, hogy pótolja a katonák hiányát, miközben az oroszok is hatalmas veszteségeket szenvednek. „A komoly tárgyalások akkor kezdődnek majd, amikor Putyin serege elkezd zsugorodni” – zárta gondolatait az ukrán elnök.

Az egyre súlyosbodó közel-keleti helyzetről, az ukrajnai háborúról és orosz fogságba esett magyarokról is beszélt telefonon Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor kedden.

A hírt a HVG vette észre a Kreml hivatalos honlapján. Az orosz elnöki hivatal szerint

A megbeszélésen szóba került „az Irán és a közel-keleti régió körül hirtelen élesedő helyzetről” és annak lehetséges energiaipari hatásairól is. A téma azért is égető, mert a térségben az elmúlt napokban az amerikai-izraeli műveletek és az iráni válaszcsapások miatt rendkívül feszültté vált a helyzet, ami komolyan veszélyezteti az olajpiacokat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a Kreml közleménye úgy fogalmaz, hogy Vlagyimir Putyin kiemelte a magyar vezetés elvi álláspontját a konfliktus politikai-diplomáciai rendezésének támogatásában, valamint általában véve a kiegyensúlyozott és szuverén politika követésének szándékát a nemzetközi ügyekben.