Szombat reggel a Bükk-fennsíkon található egyik töbörben döbbenetes érték született, mínusz 35,5 fokig hűlt a levegő - írja a Met Hír a Facebookon.
Ha a mérés pontos, ez a Magyarországon eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet.
Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (mínusz 35 fok) Miskolc-Görömbölytapolcán mérték 1940. február 16-án.
A bejegyzésben megjegyzik: ez nem egy hivatalos, OMSZ által kalibrált mérőműszer, illetve minden bizonnyal korábban volt már ennél is hidegebb Magyarország területén, de ebben a különleges mikroklímájú töbörben csak 2009 óta folyik mérés.
Egyébként a napi leghidegebb hőmérséklet rekordja is kis híján megdőlt:
Szombat reggel a Bükk-fennsíkon található egyik töbörben döbbenetes érték született, mínusz 35,5 fokig hűlt a levegő - írja a Met Hír a Facebookon.
Ha a mérés pontos, ez a Magyarországon eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet.
Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (mínusz 35 fok) Miskolc-Görömbölytapolcán mérték 1940. február 16-án.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagycsaládos gázkedvezmény: egy háromgyerekes apa döbbent rá, miért csak a sokat fogyasztók járnak jól vele
Egy édesapa hiába igényelte a támogatást, mert családja éves gázfogyasztása nem éri el az 1729 köbméteres alapkeretet. Így a nagycsaládosoknak járó plusz 600 köbméteres kedvezményes sávot egyáltalán nem tudják kihasználni.
Megdöbbent egy háromgyerekes édesapa, amikor fél évvel azután, hogy nagycsaládossá váltak és beköltöztek új otthonukba, azt tapasztalta, hogy a gázszámlájuk egy fikarcnyit sem csökkent. Pedig beadta a nagycsaládos gázárkedvezményre vonatkozó igényét, amit a Magyar Államkincstár jóvá is hagyott. Csalódnia kellett azonban, a valóság nem igazolta a várakozásait – írta a 24.hu. A határozatban egyértelműen szerepelt:
„A gyermekekre tekintettel adható kedvezmény felső határa naptári évenként 3 gyermekre tekintettel 85 731 megajoule”. A megérkezett számlák alapján mégsem fizetnek kevesebbet.
A rejtély kulcsa a kedvezmény elszámolásának módjában rejlik. Minden lakossági ügyfélnek alanyi jogon jár évi 63 645 megajoule kedvezményes árú gáz. Ez átlagos fűtőértékkel számolva körülbelül 1729 köbméternek felel meg. A kedvezményes mennyiséget az úgynevezett rezsiévre, azaz az adott év augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra kell érteni. A nagycsaládosokat ezen felül illeti meg a többletkedvezmény: három gyermek esetén további 22 086 megajoule, amivel a teljes kedvezményes keretük 85 731 megajoule-ra (nagyjából 2329 köbméterre) emelkedik. Minden további gyermek után plusz 11 043 megajoule kedvezményes mennyiség jár.
Az MVM a számlázás során ugyanis először mindig az alanyi jogon járó, 63 645 megajoule-os keretet érvényesíti időarányosan.
A nagycsaládos kedvezményt csak akkor alkalmazzák – akár a részszámlákban, akár az éves elszámoláskor –, ha a fogyasztás ezt az alapkeretet meghaladja.
A cikkben szereplő családnál azonban éppen ez a feltétel nem teljesült. Fél év adatai alapján az éves fogyasztásukat 1500 köbméterre becsülik, ami jócskán az alanyi jogon járó 1729 köbméteres kedvezményes határ alatt van. Mivel a fogyasztásuk nem éri el azt a szintet, ahol a többletkedvezmény életbe lépne, számukra a nagycsaládos státusz nem hoz kézzelfogható anyagi előnyt a gázszámlán.
A kedvezményt akkor tudnák érvényesíteni, ha 1729 és 2329 köbméter közötti mennyiséget használnának fel évente. Ebben az esetben annyit nyernének, hogy az alapkeret feletti részért sem a rezsicsökkentett díj több mint hétszeresébe kerülő piaci árat kellene fizetniük. Ennél olcsóbb azonban a gáz számukra semmiképpen nem lehet.
„Mindez azt jelenti, hogy akik kis házban laknak, azoknak jó eséllyel nem nyújt plusz támogatást a nagycsaládos kedvezmény, míg akiknek nagyobb házuk van és/vagy nem 20–22 fokot tartanak télen, hanem ennél melegebbet – azaz az átlagnál többet fogyasztanak –, csak ők nyerhetnek a családi kedvezménnyel”
Megdöbbent egy háromgyerekes édesapa, amikor fél évvel azután, hogy nagycsaládossá váltak és beköltöztek új otthonukba, azt tapasztalta, hogy a gázszámlájuk egy fikarcnyit sem csökkent. Pedig beadta a nagycsaládos gázárkedvezményre vonatkozó igényét, amit a Magyar Államkincstár jóvá is hagyott. Csalódnia kellett azonban, a valóság nem igazolta a várakozásait – írta a 24.hu. A határozatban egyértelműen szerepelt:
„A gyermekekre tekintettel adható kedvezmény felső határa naptári évenként 3 gyermekre tekintettel 85 731 megajoule”. A megérkezett számlák alapján mégsem fizetnek kevesebbet.
A rejtély kulcsa a kedvezmény elszámolásának módjában rejlik. Minden lakossági ügyfélnek alanyi jogon jár évi 63 645 megajoule kedvezményes árú gáz. Ez átlagos fűtőértékkel számolva körülbelül 1729 köbméternek felel meg. A kedvezményes mennyiséget az úgynevezett rezsiévre, azaz az adott év augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra kell érteni. A nagycsaládosokat ezen felül illeti meg a többletkedvezmény: három gyermek esetén további 22 086 megajoule, amivel a teljes kedvezményes keretük 85 731 megajoule-ra (nagyjából 2329 köbméterre) emelkedik. Minden további gyermek után plusz 11 043 megajoule kedvezményes mennyiség jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktor szándékosan késve és csak félmegoldást jelentett be a rendkívüli hidegben
A TISZA Párt vezetője szerint a magyar emberek joggal várják el, hogy a felmerült többletköltséget az állam helyett a sok százmilliárdos hasznot termelő és a rendszerhasználati díjat zsebre tevő cégek fizessék ki.
Orbán Viktor rezsistoppot hirdetett szerdán. A miniszterelnök a kormányülés után jelentette be, hogy az extrém hidegre való tekintettel: "januári rezsistopot vezetünk be. Ez azt jelenti, hogy a januári fűtésnél jelentkező többletfogyasztás költségét a családoktól a kormány átvállalja."
A hírre Magyar Péter a közösségi oldalán reagált. A TISZA Párt vezetője azt írta:
"Orbán Viktor szándékosan késve és csak félmegoldást jelentett be a rendkívüli hidegben."
A politikus szerint a kormányzati bejelentés egy félmegoldás, és erre is heteket kellett várni. Ugyanakkor: "rengeteg magyar családnak semmilyen segítséget nem jelent a brutálisan megemelkedett fűtési költségeknél". Úgy vélte, hogy ez a javaslat "a több százezer legszegényebb családot ismét semmibe veszi".
A TISZA Párt elnöke közölte, hogy korményra kerüléseük esetén milyen intézkedéseket terveznek:
"A most bejelentett intézkedésen túl:
A TISZA-kormány bevezeti az áramnál és gáznál is a rezsicsökkentett áron elfogyasztható mennyiség automatikus megemelését extrém hideg időjárásban.
A TISZA-kormány radikálisan csökkenti a rendszerhasználati díjat.
A TISZA-kormány duplájára fogja emelni a szociális tűzifakeretet.
A TISZA-kormány a tűzifa áfáját 27%-ról 5%-ra csökkenti.
A TISZA-kormány a rezsicsökkentést ki fogja terjeszteni a tűzifára is" - áll a bejegyzésében.
Magyar azt írta, hogy a miniszterelnök szerdai bejelentése "csak egy sebtapasz, egy extrán rövidtávú segítség a magyar emberek egy része számára: nem oldja meg annak a sok százezer családnak a problémáját, akik rosszul szigetelt, elavult fűtési rendszerekkel rendelkező épületben laknak".
Majd kitért a tűzifa-problémára is. Közölte, hogy Magyarországon 1,5 millióan részben vagy egészben tűzifával fűtenek. "A tűzifa ára 2010 óta a háromszorosára nőtt. Orbánék 2019 óta nem emelték a szociális tűzifakeret összegét. Orbán Viktor hazugságával szemben sok településen problémás a tűzifa ellátás és rengeteg honfitársunk jéghideg lakásokban és házakban próbálja túlélni az óriási fagyokat" - tette hozzá.
A többletköltség átvállalásról pedig úgy vélekedett: "Orbán arról is hazudik, hogy a kormány vállalja át a januári többletköltséget. Talán a miniszterek dobják össze ennek a költségét? Á, dehogy."
Szerinte
"a magyar emberek viszont joggal várják el, hogy a felmerült többletköltséget az állam helyett a sok százmilliárdos hasznot termelő és a rendszerhasználati díjat zsebre tevő cégek fizessék ki. Kezdjük Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktorral! Fáradjanak a kasszához!"
- zárta bejegyzését Magyar Péter.
Orbán Viktor rezsistoppot hirdetett szerdán. A miniszterelnök a kormányülés után jelentette be, hogy az extrém hidegre való tekintettel: "januári rezsistopot vezetünk be. Ez azt jelenti, hogy a januári fűtésnél jelentkező többletfogyasztás költségét a családoktól a kormány átvállalja."
Súlyos balesetet szenvedett a volt miniszterelnök az otthonában: azonnal operálni kellett a 83 éves Medgyessy Pétert
Medgyessy Péter otthona kertjében szenvedett bokatörést, miután elcsúszott a jégen. A volt kormányfőre az orvosok szerint hathetes, fájdalmas gyógyulási időszak vár.
Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.
Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.
A volt kormányfő a kórházi ágyáról arról beszélt, hogy
a baleset szinte banális volt: rosszul lépett, a jégen pedig kifordult a lába. A felépülés várhatóan hosszú lesz. „Hosszadalmas lesz a felépülés, hat hetet mondanak az orvosok”
– mondta, majd hozzátette: „Egyelőre nem kellemes a gyógyulás, fáj is a sérülés, de azért bízom benne, ha letelik a hosszú lábadozási idő, akkor újra rendben lesz minden.” A rögzítésről azt mondta: „Úgy néz ki, gipszet kapok, mindenféle kütyükkel is rögzítik majd a csontot.”
A most 83 éves Medgyessy Pétert nem először operálták, 2021-ben a térdét kellett megműteni. „Egy térdműtétről van szó, egy sebészeti beavatkozásról, amelyet nem lehetett tovább halasztani” – nyilatkozta akkor, szintén a kórházi ágyáról. A mindig is sportos életmódot élő politikus – aki rendszeresen futott, úszott és teniszezett – akkor azt mondta, a sporttal összefüggésben alakult ki nála az ízületi kopás.
Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.
Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország kimarad a 90 milliárd eurós ukrán hitelből – Orbán és Magyar Péter is nemet nyomott Brüsszelben
Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta a hitelkeretet, amelyet a Fidesz és a Tisza Párt is elutasított. A pénzügyi csomaghoz még a tagállamok egyhangú döntése is szükséges lesz.
Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.
A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.
Végül kompromisszumként a 27 uniós vezető közül 25 rögzítette, hogy fenntartják a jogot az orosz vagyon későbbi felhasználására, és a kölcsönt addig nem kell visszafizetni, amíg Oroszország nem fizet jóvátételt.
A javaslatot a magyar képviselők közül egyedül a DK politikusai támogatták. „A magyar jobboldal – kormányon és ellenzékben egyaránt – elárulta Ukrajnát” – jelentette ki egy Facebook-posztban Dobrev Klára. A DK elnöke szerint a hitelnek „nem az európai adófizetők pénze a fedezete, hanem a lefoglalt orosz vagyon. Vagyis Oroszországnak kellene fizetnie a háború rombolásáért – magyaroknak egy fillérbe sem kerül, mégis ezt akadályozták meg.” Ezzel szemben a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői is ellenezték a javaslatot. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban azzal indokolta pártja álláspontját, hogy „nem támogatjuk Európa és hazánk további eladósítását.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig a decemberi csúcs után úgy fogalmazott: „A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk.”
A szerdai parlamenti szavazás fontos lépés volt, de a folyamat ezzel nem ért véget. A kölcsön folyósításához még módosítani kell a közös költségvetési rendeletet is, amihez a tagállami kormányok egyhangú döntése szükséges. A Bizottság tervei szerint a kifizetések a második negyedévtől indulhatnak el Ukrajna felé.
Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.
A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
