HÍREK
A Rovatból

„Minden sikátorban két-három embert öltek meg” – Brutális a vérfürdő Iránban: halomra lövik a tüntetőket, a holttesteket egymásra pakolják a hullaházakban

A gazdasági nehézségek miatt kirobbant tüntetéseket a rezsim szerint az USA és Izrael szítja. A jogvédők már több mint 600 halálos áldozatról tudnak.


„Saját szememmel láttam – közvetlenül a tüntetők közé lőttek, és az emberek ott estek össze, ahol álltak” – mondta remegő hangon a negyvenes éveiben járó Omid, aki egy dél-iráni kisvárosban vett részt vérfürdőbe torkollott tüntetésen. Elmondása szerint a biztonsági erők Kalasnyikovokkal nyitottak tüzet a fegyvertelen emberekre.

„Üres kézzel harcolunk egy brutális rezsim ellen”

– tette hozzá.

A BBC-hez több hasonló beszámoló is eljutott a hatóságok kegyetlen fellépéséről, miután a súlyosbodó gazdasági nehézségek miatt országszerte tiltakozások törtek ki. A kormány azóta lekapcsolta az internetet, így a külvilág csak az életüket kockáztató források bátorságának köszönhetően értesülhet a közel-keleti országban zajló eseményekről.

Az egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulás január 8-án, csütörtökön volt. Másnap Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője kijelentette, hogy „az Iszlám Köztársaság nem hátrál meg”, és a jelek szerint csak ezután kezdődött a legsúlyosabb vérontás.

Az iráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja azzal, hogy ők provokálják a zavargásokat, sőt, „terrorista cselekményekről” beszél.

Egy fiatal teheráni nő szerint a múlt csütörtök olyan volt, „mint az ítélet napja”. Azt mondta, „Teherán távoli negyedei, vagyis olyan helyek is tele voltak tüntetőkkel, amiket el sem hinne az ember.

De pénteken a biztonsági erők csak öltek és öltek és öltek. Saját szememmel látva annyira megviselt, hogy teljesen elvesztettem a lelki erőmet. A péntek véres nap volt.”

A szemtanú azt látta, hogy a gyilkosságok után az emberek már csak sikátorokból vagy az otthonaikból mertek kikiabálni.

„Háborúban mindkét félnek van fegyvere. Itt az emberek csak skandálnak, erre megölik őket. Ez egy egyoldalú háború.”

A fővárostól nyugatra fekvő Fardiszban a kormánypárti Iszlám Forradalmi Gárda félkatonai erői állítólag motorokról, egyenruhát viselve lőttek a tömegbe éles lőszerrel. A beszámolók szerint rendszám és megkülönböztető jelzés nélküli autók hajtottak be a sikátorokba, és a bennük ülő fegyveresek olyanokra is tüzet nyitottak, akik nem is vettek részt a tiltakozásokban.

„Minden sikátorban két-három embert öltek meg” – állította az egyik szemtanú.

A szintén név nélkül nyilatkozó ápolók és orvosok közölték: a kórházak sok városban megteltek, és nem tudják ellátni a súlyos fej- és szemsérülteket. Egyesek arról számoltak be, hogy a holttesteket „egymásra halmozták”, és nem adták ki őket a családoknak. A teheráni Kahrizak törvényszéki központban készült videókon kétségbeesett családok próbálják azonosítani a szeretteiket az áldozatok fotói alapján.

Mashhad egyik temetőjének dolgozója azt mondta, péntek hajnalban 180-200, súlyos fejsérülést szenvedett holttestet hoztak be, és azonnal eltemették őket. Rashtból közben arról érkezett hír, hogy a biztonsági erők „a golyók árának” megfizetését követelték, mielőtt kiadták volna a holttesteket a családoknak.

A norvégiai székhelyű Iran Human Rights szervezet szerint legalább 648 tüntetőt öltek meg, köztük kilenc 18 év alatti fiatalt. Ezzel szemben az iráni állami média arról számolt be, hogy 100 biztonsági ember vesztette életét, a „rendbontóknak” nevezett tüntetők pedig több tucat mecsetet és bankot gyújtottak fel.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt közölte, megdöbbentették a beszámolók, amelyek szerint „az iráni hatóságok erőszakot és túlzott erőszakalkalmazást tanúsítottak a tüntetőkkel szemben”. Mai Sato, az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója pedig hangsúlyozta, hogy „a halálos áldozatok számától függetlenül is aggasztó a halálos fegyverek alkalmazása a biztonsági erők részéről”.

A súlyos tiltakozási hullám a gazdasági nehézségek miatt indult, 2025. december 28-án, először a teheráni bazár környékén, majd rövid időn belül átterjedt az ország mind a 31 tartományra és mintegy 120 városra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Új korszak jön a rendőrségnél: több rendőrt az utcára és kevesebb bírságot ígér az új főkapitány
Mecser Tamás, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője egy teljesen új szemléletet ígért a parlamenti meghallgatásán. A célja egy olyan testület, ahová a fiatalok toborzás nélkül is szívesen jelentkeznek.


„Nem beszédre van szükség, hanem intézkedésekre” – ezzel a mondattal vázolta fel programját Mecser Tamás országos rendőrfőkapitány-jelölt a szerdai parlamenti meghallgatásán, ahol a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság 7 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a kinevezését, számolt be róla a Telex.

A korábbi kormánypártok képviselői egyértelműen a jelölt mellett álltak ki: Simicskó István (KDNP) szerint Mecser „egy nagyon jó választás a főkapitányi posztra”, míg Takács Árpád (Fidesz) úgy fogalmazott: „Tamás egy vérbeli zsaru”. A bizottság tiszás tagjai sem ellenezték a kinevezést, egyedül Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője tartózkodott a szavazáson.

Mecser Tamás egy emberközpontú, a modern világhoz alkalmazkodó és decentralizáltan működő rendőrség képét vázolta fel. Kiemelte a helyi kapitányságok szerepének megerősítését, mivel szerinte „a legtöbb állampolgár a kapitányságokkal találkozik”.

Vidéki tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy az aprófalvakban és a városokban is nagyobb rendőri jelenlétre van igény.

Mecser szerint a vezetésnek közelebb kell kerülnie az állományhoz, és véget kell vetni annak a korszaknak, amikor az Országos Rendőr-főkapitányság egyfajta „távoli galaxis volt”.

A konkrét tervei között szerepel a rendőrségi járművek állapotának javítása, egy új képzési rendszer kialakítása, valamint a tömeges bírságolás gyakorlatának felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„Számomra mindig volt egy furcsa üzenete annak, hogy mennyit bírságoltunk”.

A főkapitány kitért a Terrorelhárítási Központ jövőjére is, elmondva, hogy már voltak egyeztetések a szervezet átalakításáról, és a maga részéről nagyra becsüli a TEK-esek képességeit, akikre valamilyen formában szükség van. A határvédelemmel kapcsolatban jelezte, több határvadászt szeretne a rendőrök között látni.

„Ha valami igazán fájt a munka során, ha hatalmi gőggel találkoztam vezető részéről” – mondta a vezetői kultúráról.

Mecser Tamás az állomány helyzetével kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, a humánerőforrás-kérdés sokáig nem volt előtérben, ami oda vezetett, hogy „kiöregedett, megöregedett a csapat”, az átlagéletkor pedig megközelítette az ötven évet.

A bűnözéssel szembeni fellépésről pedig kijelentette: „Odacsapni, ahova oda kell”,

amit nemcsak fokozott rendőri jelenléttel, hanem a jogszabályok módosításával is el kell érni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor elárulta, mikor megy a foci-vb-re, és azt is, hogy meddig marad az Egyesült Államokban
A Fidesz elnöke hat napot marad az Egyesült Államokban a tervei szerint. Ez alatt a három legfontosabb meccset tekinti meg a labdarúgó-világbajnokságon.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 17.



Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott szerdán Brüsszelben Orbán Viktor. A Fidesz elnöke először állt külföldi újságírók elé az április választási vereség óta. A politikai témákat követően a 24.hu arról kérdezte, hogy mikor utazik az Egyesült Államokba, ahol már lassan egy hete tart a labdarúgó-világbajnokság.

„Van jegyem, igen. Megyek” – felelte a volt miniszterelnök. Azt is elárulta, hogy a két elődöntőre és a döntőre van belépője.

Ez azt jelenti, hogy július 14-én Dallasban, majd másnap Atlantában nézi meg az elődöntőt. A döntőt július 19-én rendezik New Yorkban.

Amikor az újságíró arról kérdezte Orbánt, hogy a meccsek után marad-e még pihenni az Egyesült Államokban, azt mondta, hogy „hat nap alatt megjárom”.

„Mind a két kezem tele van munkával”

-– zárta a témát Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Europion: Csak minden második fideszes hiszi el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva távozik
A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók mindössze 49 százaléka hiszi el, hogy Orbán Viktor egy év múlva valóban átadja a párt vezetését. A teljes népességen belül még nagyobb a szkepticizmus.


A Fidesz-szavazók kevesebb mint fele hiszi csak el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva valóban átadja a párt vezetését, és a többség a beígért megújulás jeleit sem látja – derül ki az Europion kedden felvett reprezentatív felméréséből. A HVG számára készült kutatás szerint a párt hétvégi kongresszusa nem győzte meg az embereket arról, hogy a Fidesz valóban a változás útjára lépett.

A megkérdezettek 42 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás útjára lépnie, és további 15 százalék szerint is inkább kudarc volt a próbálkozás.

A pártpreferenciák alapján mély a szakadék: míg a Tisza Párt áprilisi szavazóinak 78 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás, addig a Fidesz akkori támogatóinak csupán 6 százaléka vélekedik így. Ugyanakkor a fideszeseknek is mindössze 16 százaléka érzi úgy, hogy a párt teljes mértékben elindult a változás felé.

A kongresszuson Orbán Viktor egy évre kért és kapott elnöki felhatalmazást, amit azzal indokolt, hogy jövőre átadná a vezetést a fiatalabb generációnak. A teljes népesség 49 százaléka azonban nem számít arra, hogy ez valóban megtörténik, és csupán 27 százalék hisz az ígéretben. A Fidesz-szavazók körében is alig magasabb, 49 százalékos azok aránya, akik elhiszik neki, hogy egy év múlva hátrébb lép a fiatalok javára.

„Nem ezek az első olyan ügyek a választások óta, amikor azt lehet látni, hogy az áprilisban még a Fideszre szavazók sokkal kritikusabban állnak a volt kormánypárthoz, mint azt a választást megelőző időszakban tapasztalni lehetett” – kommentálta az adatokat Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

A kongresszus alaphangját Magyar Péter adta meg, aki szombaton dokumentumokat mutatott be arról, hogy az Orbán-kormány Vitnyéd közelében tervezett menekülttábort létrehozni, noha ezt a nyilvánosság előtt következetesen tagadta. A felmérés szerint a válaszadók 47 százaléka tartja jelentősnek az ügyet, míg Orbánék magyarázatát, miszerint ez csak egy trükk volt az Európai Unió megtévesztésére, a társadalom relatív többsége (48 százalék) nem tartja hihetőnek. A Fidesz-szavazók 56 százaléka tartja hihetőnek a magyarázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Húsz forinttal a védett ár alatt adja az üzemanyagot az Auchan
Az Auchan mind a 19 magyarországi töltőállomásán csökkentette az üzemanyagok árát a magyar rendszámú autók számára. A cég a kedvező világpiaci helyzettel és az alacsonyabb beszerzési árakkal indokolta az árcsökkentést.


Az Auchan mind a 19 töltőállomásán 20 forinttal a védett ár alatt adja az üzemanyagot a magyar rendszámú autókba. Az áruházlánc közleménye szerint

a 95-ös benzin literenkénti ára az 595 forintos védett ár helyett 575 forint, míg a dízelért 615 forint helyett 595 forintot kell fizetni.

A cég a kedvezően alakuló világpiaci helyzettel és az alacsonyabb beszerzési árakkal indokolta az árcsökkentést.

„Az alacsonyabb beszerzési árakból fakadó megtakarítást a vállalat közvetlenül a fogyasztói árakban érvényesíti töltőállomásain. Így kedvezőbb áron, ugyanazt a kiváló minőségű, rendszeresen ellenőrzött üzemanyagot lehet beszerezni az Auchan-töltőállomásokon, mint eddig” – közölte a cég.

Az Orbán-kormány márciusban vezette be a védett ár rendszerét, amelynek célja indoklásuk szerint az infláció fékezése és a lakosság terheinek csökkentése volt. Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a kabinet a stratégiai készletek egy részét is piacra engedte.

Az intézkedés ugyanakkor komoly piaci torzulásokat okozott. A független benzinkutak közül sokan a csökkenő árrés és a készletellátási nehézségek miatt korlátozásokat vezettek be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk