HÍREK
A Rovatból

Minden lépését százak védik az Izraelbe érkezett Joe Bidennek – rendkívüli biztonsági intézkedések vannak érvényben

Az amerikai elnök a keddi kórházi bombázásról úgy fogalmazott, „most úgy tűnik, hogy a másik csapat tette”. Kijelentette azt is, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Izraelt a Hamász elleni harcban.


Izraelbe érkezett szerda délelőtt Joe Biden amerikai elnök, hogy kifejezze szolidaritását az Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i terrortámadása után.

Joe Biden amerikai elnököt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jichák Hercog államelnök fogadta a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren. Az elnöki konvoj egy tel-avivi szállodába szállította az amerikai elnököt és kíséretét.

„Üdvözöljük, elnök úr! Isten áldja meg, hogy megvédi Izrael népét!”

– jelentette Jichák Hercog államelnök hivatala közleménye szerint az amerikai elnöknek repülőgépe landolása után.

Az amerikai elnök fekete öltönyben, kék-fehér nyakkendőben szállt ki az elnöki gépből, s megölelte mind az izraeli kormányfőt, mind az államfőt.

Hivatalos megbeszélésein túl a 12-es kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint Biden találkozni fog a Gázai övezetbe hurcolt amerikai állampolgárságú túszok családtagjaival, akiket a Hamász terrorszervezet október 7-én elrabolt és azóta is fogva tart.

Az elnök munkatársai találkozót kértek Rachel Ederivel, azzal az Ofakim városban élő nővel, akit túszul ejtett október hetedikén a Hamász öt terroristája, s aki tizenkilenc órán át etette őket, és beszélgetett velük, amíg az izraeli túszmentő kommandósok kiszabadították.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megköszönte az amerikai elnöknek „példátlan” támogatását, Biden pedig kifejezte, hogy ez folytatódni fog, és felhívta a figyelmet az ártatlan palesztinok védelmére a médiának adott első nyilatkozatában szerdán Izraelben.

Netanjahu megköszönte Biden támogatását a Gázai övezetet uraló Hamász elleni háborúban, amely az október 7-i terrortámadás után indult, amelyben legkevesebb 1400 izraelit megöltek, többnyire civileket.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Izraelt a Hamász ellen, elítélte a palesztin terrorszervezetet, és elfogadta, hogy a gázai kórházat kedden nem Izraeli csapás találta el, miközben hangsúlyozta az ártatlan palesztinok védelmének fontosságát.

A keddi kórház bombázásról Biden úgy fogalmazott:

„Most úgy tűnik, a másik csapat tette.”

Ezzel arra utalt, hogy Izrael korábban bizonyítékokat mutatott be arról, hogy a többszáz ember halálával járó detonációt a gázai keresztény kórházban az Iszlám Dzsihád egyik eltévedt rakétája okozta. Igaz, azt is hozzátette, hogy ebben sokan kételkednek. Az amerikai elnök hozzátette, hogy mélyen elszomorította és felháborította az eset.

Az ABCNews elemzése szerint annak ellenére, hogy egy rendkívül konfliktusos zónába érkezett, kicsi annak az esélye, hogy támadás érje az amerikai elnököt. Mint emlékeztetnek, nem ritka, hogy az USA regnáló vezetője háborús országba érkezzen, igaz, ezek a látogatások általában titokban szoktak történni, előre nem bejelentett módon.

A találkozó létrejöttéhez az amerikai titkosszolgálatnak együtt kellett működnie a Fehér Ház stábjával, a Diplomáciai Biztonsági Szolgálat ügynökeivel, az Egyesült Államok Nagykövetségével és az izraeli belbiztonsági szolgálattal (Sin Bét), Biden minden lépését percről percre leegyeztetve. Az ilyen egyeztetések általában a látogatás előtt öt nappal kezdődnek meg.

Egyeztetni kellett továbbá az amerikai hadseregnek a helyi erőkkel, különösen az Air Force One (az elnök különgépe) és a Marine Helicopter Squadron One (az elnöki magánhelikopter) útjának tekintetében, ami ilyen háborús konfliktus esetén külön kiemelt figyelmet kap. Külön tervet kellett készíteni ezen kívül arra az esetre, ha Joe Bident evakuálni kellene a területről.

A rakétafenyegetettség miatt a légvédelem fokozott ellenőrzésére is kifejezetten szükség van. A Speciális Műveleti Osztály légtérbiztonsági részlegének feladata, hogy az izraeli és az amerikai katonai erőkkel együttműködve biztosítsa, hogy légtérbiztonsági „buborék” kerüljön az elnöki látogatások helyszínei fölé, és hogy az olyan légvédelmi rendszereket, mint a híres izraeli Vaskupola az elnök közelébe irányítsák, ha szükséges, amerikai erőforrásokkal megtámogatva.

A lap szerint azonban miközben az amerikai elnök biztonságára vigyáznak, az izraeli titkosszolgálat ügynökeinek egy percre sem szabad megfeledkezniük arról, hogy ők is potenciális célpontjai lehetnek lehetséges terrortámadásoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Brüsszelben már azt javasolják a Tiszának, hogy mondjanak le 3,9 milliárd eurónyi uniós pénzről
A Politico és a Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja a leendő magyar vezetésnek, hogy ne is próbálja meg lehívni a teljes helyreállítási alapot. A testület szerint a 3,9 milliárd eurós hitelkeret megszerzéséhez szükséges jogállami feltételek teljesítésére már nincs elég idő a nyári határidőig.


Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.

Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,

az Európai Bizottság azt javasolja a leendő kormánynak, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra összpontosítson, a 3,9 milliárd eurós hitelkeretet pedig engedje el, mert már nem maradt elég idő a teljes csomag lehívásához szükséges jogállami reformok végrehajtására.

A Népszava szerint Magyar Péterék a tárgyalásokon egy, a teljes keretet meghaladó projektlistával készülnek, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap alatt a lehető legnagyobb összeget tudják felhasználni. A párt stratégiájának középpontjában a hosszú távú beruházások állnak.

„A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek” – mondta a lapnak egy pártbeli forrás.

Másodlagos stratégiaként felmerült, hogy már megvalósult projekteket számoljanak el az alap terhére. Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékben már tervben is van korábbi energiahatékonysági beruházások átcímkézése.

Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívását. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem teljesítette kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket, az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, amelyek a kifizetések előfeltételei. Bár korábban születtek elvi megegyezések a pénzek egy részéről, az Európai Parlament képviselői többször is jelezték, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek.

A Tisza Párt a választások óta intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Magyar Péter több konkrét jogállamisági vállalást is tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítását.

A technikai szintű egyeztetések most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi tartható, és milyen új célokat tud teljesíteni az új kabinet.

Az informálisan már jóváhagyott módosításokat várhatóan május végén mutatja be az új kormány, a tervet pedig a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Vannak olyan nagyszabású projektek, mint a HÉV-vonalak felújítása, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet néhány hónap alatt végrehajtani. Ezekre a feladatokra egy külön szervezet jöhet létre, amely az augusztusi határidő után vezényelné le a munkát, erre a megoldásra Magyar Péter is utalt korábban.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint ha az uniós források megérkeznek, 2027-re lendületet vehet a gazdaság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Megnéztük mit épít Balásy Gyula Máriaremetén – Akkora luxusvillát találtunk, amihez még a hegyet is el kellett hordani
Megtekintettük, hogy milyen ingatlan épül pontosan Máriaremetén, amiről Balásy Gyula elcsukló hangon állította, hogy az egy többgenerációs családi ház. A munkások egy idő után megtiltották a videózást, és a helyszínen köröző autókból is érdeklődtek, miért vagyunk ott.


Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,

„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.

Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.

Balásy Gyula a Kontrollnak azt mondta, hogy „Igen, egy többgenerációs házat szerettünk volna építeni magunknak”, majd elcsukló hangon hozzátette, hogy nem tudja, hogy ez valaha megvalósul-e.

A helyszínen viszont úgy láttuk, hogy a beruházás léptéke messze meghaladja egy átlagos házét.

Az építkezéshez szemmel láthatóan el kellett hordani a hegy egy részét.

A forgatásunkat nem nézték jó szemmel a helyszínen. A  munkások egy idő után megtiltották a videózást. Emellett riporterünk mellett több autó is megállt, hogy megkérdezzék, mi járatban van.

@szeretlekmagyarorszag.hu #balásygyula #ner #luxizás #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Máris a vagyonon vitatkozik feleségével a válófélben lévő Matolcsy György
Kilenc év után ér véget a volt jegybankelnök és Vajda Zita házassága, a bontópert szerdán tartották. A nő korábban Matolcsy titkára volt, bruttó 1,7 milliós fizetéssel.
DP - szmo.hu
2026. május 07.



Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.

Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.

Vajda az esküvő után lemondott az MNB alapítványánál betöltött tisztségéről.

A kapcsolatuk kezdetén Vajda Zita bruttó 1,7 milliós fizetése és a Matolcsyval közös külföldi útjai is a sajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. Amikor 2016-ban a Figyelő a viszonyukról kérdezte, Vajda Zita annyit mondott: „Nem bujkálunk, felvállaljuk”.

A válás híre abban az időszakban érkezett, amikor Matolcsy György és családja az MNB-alapítványok körüli ügyek miatt került a figyelem középpontjába. Hadházy Ákos független képviselő az elmúlt hónapokban több fotót is közzétett a jegybank luxusfelújításáról, bemutatva többek között Matolcsy szerinte 30 millió forintos mosdóját is.

Később a Legfőbb Ügyészség hatáskörbe vonta a nyomozást. Matolcsy György egy közleményben visszautasította a vádakat, szerinte a 270 milliárdos „veszteség” csupán értékelési módszertani kérdés.

Az ügy a legmagasabb politikai szinteket is elérte. Hajdú Péter egy interjúban azt a kérdést szegezte Orbán Viktornak: „Matolcsyék hogyhogy nincsenek még börtönben?”.

Magyar Péter pedig egy nagykanizsai fórumon üzent a volt jegybankelnöknek. Annyit mondott: "Bilincs, bilincs, rács, rács."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Giorgia Meloni lenyűgöző palotában fogadta Magyar Pétert és Orbán Anitát
A leendő miniszterelnök Rómában járt, ahol találkozott az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival. A fogadtatás Magyar szerint „ünnepélyes és szívélyes” volt.


Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.

Magyar a találkozóról megosztott videómontázshoz annyit írt: „Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás Rómában.”

Korábban egyébként azt is elárulta, hogy miről egyeztettek az Európai Unió egyik vezető gazdaságának első emberével. Magyar szerint Melonival folytatott találkozója „sikeres és előremutató” volt. Megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.

Emellett meghívta Melonit Magyarországra.

Giorgia Meloni egyébként Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. A jobboldali kormányfő 3 és fél éve van hivatalban, ami kifejezetten hosszú időnek számít az instabil kormánykoalícióiról híres Olaszországban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: