A legutóbbi esetben Noel Vidaurre ellenzéki vezetőt - a Polgárok a Szabadságért nevű szövetség egyik elnökjelöltjét - gyanúsították meg árulással, ezért otthonában házi őrizetbe helyezték.
A többi hat kihívót május óta folyamatosan, egyesével vették őrizetbe. De letartóztattak újságírókat és ellenzéki aktivistákat is.
Valamennyiüket árulással, "állampolgári hűtlenséggel" gyanúsítják, és tartózkodási helyükről sem a családjuk, sem az ügyvédeik nem tudnak.
Ortega a november 7-i elnökválasztáson a negyedik elnöki ciklusát szeretné elnyerni.
A hetedik lehetséges ellenzéki elnökjelöltet is őrizetbe vették szombaton Nicaraguában. Ezzel
a jelenlegi államfő, Daniel Ortega szinte valamennyi választási ellenfele rendőri őrizetbe került
A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.
Kívánom, hogy legyen igazuk azoknak, akik ettől azt várják, hogy végre eltűnik a Fidesz-propaganda – és ne az történjen, hogy kamu „civil” fedőszervezeteken keresztül ugyanúgy hirdetnek tovább, miközben a Városháza hivatalos csatornáin és az én oldalamon már nem mutathatjuk meg, mi történik a városban”
– írta bejegyzésében a főpolgármester.
Szerinte ők nem keresnek kiskapukat, hanem alkalmazkodnak – ezért arra kér mindenkit, hogy csatlakozzanak a Messenger-csatornájához, ahol közvetlenül tőle lehet értesülni Budapest ügyeiről. „Nem lesz spam, nem lesz propaganda. Csak Budapest” – ígéri Karácsony.
A Meta már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.
A tiltás előtt a magyar politikai szereplők látványosan megemelték a költéseiket a Meta felületein. A Political Capital adatai szerint
Magyarországon arányosan és összességében is több pénz ment el politikai reklámokra, mint bármely más uniós országban.
A Meta hirdetéstárának adatai alapján július 3. és szeptember 30. között összesen mintegy 2,2 milliárd forintot fordítottak politikai hirdetésekre Magyarországon. Ebből szeptemberben 1,3 milliárd, az utolsó héten pedig 350 millió forintot költöttek el. A legtöbb pénzt a Fideszhez és kormányközeli szereplőkhöz köthető oldalak hirdetéseire fordították. A legtöbbet Orbán Viktor oldalának reklámozására szánták: 426 millió forintot, ami a teljes magyarországi költés körülbelül ötöde.
A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Az Orbán-kormány volt utazó nagykövetével erősítene a Tisza Párt
Orbán Anita neve külügyi és energiabiztonsági ügyekben került szóba. A Tisza Párt szerint szakértőként konzultáltak vele, de párttagságról vagy pozícióról nincs szó.
A HVG információi szerint együttműködés körvonalazódik a Tisza Párt és Orbán Anita között, aki külügyi és energetikai kérdésekben számít elismert szakembernek nemzetközi szinten is.
A párt kérdésre válaszolva megerősítette, hogy valóban egyeztetéseket folytatnak. Mint írták: „Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország programjának és csapatának összeállítása során kikéri számtalan, nemzetközi területen is elismert magyar szakember véleményét. Így Orbán Anitával is egyeztetett külügyi és energiabiztonsági területen.”
A lehetséges közös munka részleteiről egyelőre nem közöltek bővebb információt. A párt azt is hangsúlyozta:
„Orbán Anita nem tagja a pártnak, és formális kapcsolata sincs a Tiszával, mivel jelenleg a Vodafone Global kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője.”
Orbán Anita jelenleg Londonban él és dolgozik. A Vodafone Group globális igazgatójaként a köz- és kormányzati kapcsolatokért, a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntartható fejlődésért felel. Emellett a cseh Draslovka vegyipari vállalat igazgatótanácsi tagja is – írja a lap.
Nevét sokan ismerhetik, hiszen immár öt éve szerepel a Forbes magazin legbefolyásosabb magyar üzleti szereplőit bemutató listán. Korábban a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese volt, 2021-ben csatlakozott a vállalathoz. Később akkor került ki Londonba, amikor a magyar állam és a 4iG felvásárolta a céget, amely ma már One néven működik.
2008-ban jelent meg könyve az USA-ban Hatalom, energia és az új orosz imperializmus címmel, amelyben kritikus szemmel vizsgálta Vlagyimir Putyin politikáját.
Orbán Anitának korábban is volt kapcsolata a közélettel. 2010-ben a Fidesz színeiben indult volna képviselőjelöltként Újbudán, de végül egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett.
Ezután a Külügyminisztériumban dolgozott, ahol Magyarország energiabiztonságáért felelős utazó nagykövetként tevékenykedett három külügyminiszter ideje alatt is.
Később újra a nemzetközi üzleti világ felé fordult, és a Tellurian LNG londoni irodájában vállalt szerepet. Ott a közép- és dél-európai piacok kiépítésével és a vállalati kapcsolatokkal foglalkozott. Innen tért haza 2021-ben, hogy a Vodafone-nál vállaljon vezetői pozíciót.
A HVG információi szerint együttműködés körvonalazódik a Tisza Párt és Orbán Anita között, aki külügyi és energetikai kérdésekben számít elismert szakembernek nemzetközi szinten is.
A párt kérdésre válaszolva megerősítette, hogy valóban egyeztetéseket folytatnak. Mint írták: „Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország programjának és csapatának összeállítása során kikéri számtalan, nemzetközi területen is elismert magyar szakember véleményét. Így Orbán Anitával is egyeztetett külügyi és energiabiztonsági területen.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai KutatóintézetFacebook-oldalán most arra figyelmeztetnek:
a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat, a 70 cm alatti érték pedig nem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve.
Mint írják, a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik. Emlékeztetnek, hogy „70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott”.
Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója és Boros Gergely tudományos főmunkatárs szerint érthető és természetes, hogy a horgászok, a fürdőzők, a vitorlázók és a turisztikai szereplők azt szeretnék, hogy a Balatonban minél több víz legyen. Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre.
„A tó nádasai, sekély parti élőhelyei és halállománya számára egy bizonyos mértékű vízszint-ingadozás természetes és egyben szükséges is. Ha a vízszint tartósan magas, akkor a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti.”
A kutatók megnyugtatnak: az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. Mint írják, „előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat. Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.”
A kutatóintézet szerint tehát nincs ok aggodalomra – de van ok az odafigyelésre.
„A klímánk változik; a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, például a tartós hőhullámok mellett évről évre egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás is. Ezekre a jelenségekre kifejezetten érzékenyen reagálnak az olyan sekély vizes ökoszisztémák, mint amilyen a Balaton is.”
Ahogy a posztban is írják, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja.
Leszögezik:
„a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.
Ugyanakkor elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére” – hívják fel a figyelmet a kutatók.
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
Megsemmisítette a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék – erről a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó EMLA Egyesület számolt be a Facebook-oldalán. Ez azt jelenti, hogy a gyárban nem végezhetnek olyan tevékenységet, amihez ez az engedély szükséges – így akkumulátorokat sem gyárthatnak, miután átvették az ítéletet – számol be a Telex.
A magyar jogszabályok szerint a nagyobb ipari üzemeknek környezethasználati engedély kell a működéshez. A Samsung gödi üzeme 2023 végén kapta meg ezt, de a Göd-ÉRT Egyesület bíróságon támadta meg a döntést. Szerintük a gyár működése nem felelt meg az előírásoknak.
A bíróság 2023 tavaszán felfüggesztette az engedélyt, és a civileknek adott igazat. Az EMLA Egyesület jogásza, Kiss Csaba akkor úgy fogalmazott:
„a Samsungnak le kellene állítania az engedélyköteles tevékenységeit, így az akkumulátorok gyártását és a hőtermelést”.
A kormányhivatal viszont úgy értelmezte a döntést, hogy nem kell teljesen leállítani a gyártást, elég csak a nem engedélyköteles szintre visszafogni. A Samsung végül nem állította le az üzemet, és ősszel másodfokon vissza is kapta az engedélyt.
Az ügy azonban folytatódott, és most jogerősen is megsemmisítették az engedélyt. A törvényszék ismét a civileknek adott igazat.
Kiss Csaba szerint ez a döntés „a tavalyi döntésnél is egyértelműbben” jelenti azt, hogy a gyárnak most le kell állítania az akkumulátorgyártást, amíg nem szerez új engedélyt.
A mostani ítélet két dologban különbözik a korábbitól: egyrészt nem lehet már fellebbezni, csak a Kúriához fordulhat a Samsung vagy a Kormányhivatal, de az csak akkor változtathat, ha a bíróság súlyos hibát követett el. Másrészt 2024 szeptembere óta szigorúbb szabályok vonatkoznak az akkumulátorgyártásra – már kis mennyiségű termeléshez is engedély kell. Így a kormányhivatal tavalyi magyarázata most már nem állja meg a helyét.
Kiss Csaba szerint most a Samsungon múlik, hogy betartja-e az ítéletet. Ha nem, akkor a Pest Vármegyei Kormányhivatal feladata lenne, hogy érvényt szerezzen neki.
Megsemmisítette a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék – erről a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó EMLA Egyesület számolt be a Facebook-oldalán. Ez azt jelenti, hogy a gyárban nem végezhetnek olyan tevékenységet, amihez ez az engedély szükséges – így akkumulátorokat sem gyárthatnak, miután átvették az ítéletet – számol be a Telex.
A magyar jogszabályok szerint a nagyobb ipari üzemeknek környezethasználati engedély kell a működéshez. A Samsung gödi üzeme 2023 végén kapta meg ezt, de a Göd-ÉRT Egyesület bíróságon támadta meg a döntést. Szerintük a gyár működése nem felelt meg az előírásoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
