Milliárdokból építettek díszletet Rákay Philip Most vagy soha! filmjéhez, így néz ki most a terület

Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.

A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.

A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.

Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.

A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.

Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.

„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.

Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.

A politikus a Riviera International Film Festival keddi nyitóeseményén vett részt, ahol bemutatták a politikai felemelkedését feldolgozó Tavaszi szél – Az ébredés című dokumentumfilmet. A nemzetközi közönség előtt Magyar párhuzamot vont az olasz maffiaellenes küzdelem és a magyarországi helyzet között.

A kampány során is rendszeresen hivatkozott a két olasz ügyészre, aminek céljáról most Olaszországban beszélt. „Az volt a célom, hogy megértessem a magyarokkal, mit jelentett az ő küzdelmük. Ez a két ember az életét adta, harcuk gyümölcseit pedig ma is élvezhetjük Olaszországban és az egész világon” – fogalmazott az ANSA olasz hírügynökség tudósítása szerint. A filmet, amelynek ez volt az első magyar határokon túli vetítése, Topolánszky Tamás Yvan és Sümeghy Claudia készítette.

Az olaszországi eseményen fokozott biztonsági intézkedések mellett, a vörös szőnyegen vonult be a Cinema Aristonba a fiával érkező Magyar Péter. A helyszíni beszámolók szerint a vetítés előtt a leendő miniszterelnök az olasz–magyar barátságot hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy megoszthatja a filmet az olasz közönséggel.

Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.

A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.

Nicușor Dan államfő még aznap este bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, hanem a pártokkal való egyeztetés után keres új kormányfőjelöltet. A Bolojan-kabinet az új kormány beiktatásáig ügyvivőként hivatalban marad.

A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a gazdaság lerombolására, a lakosság elszegényítésére és az állami vagyon kiárusítására törekszik. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek csökkentése mellett sem sikerült érdemben javítani a költségvetés helyzetén.

Ilie Bolojan miniszterelnök a vádakra úgy reagált, hogy a bizalmatlansági indítvány valódi célja az állami vállalatok feletti politikai befolyás megőrzése volt.

A kormánykoalícióban szintén részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség bírálta a lépést. Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szerint világos alternatíva felkínálása nélkül felelőtlenség megbuktatni egy kormányt.

A kormánybuktatás után a politikai erővonalak is egyértelművé váltak. A szociáldemokraták és az AUR közösen léptek fel, bár céljaik eltérőek: míg George Simion, az AUR elnöke előrehozott választásokat sürgetett, addig a szociáldemokraták egy új parlamenti többség kialakításában érdekeltek.

Ezzel szemben az Európa-párti oldalon az államfő egyértelművé tette, hogy a tárgyalások végén új, Nyugat-barát kormányt szeretne látni.

Az eseményeknek több magyar vonatkozása is van. Az RMDSZ kormányzati szerepe a kabinet bukásával ügyvivői szakaszba került, a szövetség pedig nem támogatta a bizalmatlansági indítványt. A kormányt megbuktató AUR korábban magyar szimbólumokat érintő, provokatív akcióval is szerepelt.

A megbuktatott miniszterelnök, Ilie Bolojan, aki jelenleg ügyvivőként vezeti a kormányt, nemrégiben még a magyar-román kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Magyar Péterrel, akit hivatalos bukaresti látogatásra is meghívott.

Bolojan egyébként a román politika tapasztalt szereplője, egy korábbi belpolitikai válság idején, szenátusi elnökként ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátta.

A következő hetekben az államfő konzultációkat folytat a parlamenti pártokkal, hogy miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, akinek kormányalakítási programját és kabinetjének névsorát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai bizonytalanság ellenére az államfő hangsúlyozta, hogy az ország működőképes, és az Európa-párti erők között konszenzus van az olyan fontos kérdésekben, mint Románia OECD-csatlakozása vagy az uniós helyreállítási terv végrehajtása.

Via Infostart

„Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha” – többek között ezekkel a gondolatokkal nyert el ötmillió forintos alkotói támogatást Pataky Attila a Nemzeti Kulturális Alaptól. A 444.hu által megszerzett pályázati anyagok most először adnak betekintést abba, milyen tartalmi vállalásokkal jutottak hozzá kormányközeli zenészek a közpénzmilliókhoz.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter múlt pénteken az ATV-ben azzal védekezett, hogy a botrányos pénzosztásnál a tartalmi kérdéseket kell vizsgálni.

A most nyilvánosságra került pályázatok alapján azonban nehéz lesz számon kérni a konkrét kulturális teljesítményt.

„Dolgomnak érzem korunk zűrzavaros, káosz felé tántorgó világának, utat mutatni a fény és a szabadság felé. Hitet adni, hogy élni érdemes, és mindezeket az emberi léptékű természeti törvények mezsgyéjén. Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha." - írta az EDDA frontembere.

Pataky Attila mellett a fia, Pataky Gergő is ötmillió forintot kapott. Az ő pályázata olyan fordulatokat tartalmaz, mint a „hús-vér emberi buktatók hiányosságának »vanságát«” való vállalás, és nagybetűkkel szedett, terápiás nyelvezetet idéző kijelentésekkel zárul: „AZ ÉLET ÉRTELME MAGA AZ ÉLET!!! ÁLMOT ÁLMODNI TANULOK!!”

Hankó Balázs az ATV-nek elmondta, hogy azokat a pályázatokat részesítették előnyben, melyekben megjelenik a „hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok".

A harmadik, szintén ötmillió forinttal támogatott zenész, a DENIZ néven ismert Rizner Dénes rapper csupán egyetlen mondatban foglalta össze a célját: „Rizner Dénes »DENIZ« új dalszövegeinek és zenéinek megírása a 2026-os évben.”

Mindhárman az NKA kollégiumának 17 milliárd forintos, a sajtóban „feketekasszaként” emlegetett keretéből kapták a pénzt.

Egyébként Pataky Attila nemcsak egyéni alkotóként volt sikeres: a cége, a P. Management 150 millió forintot kapott az EDDA 2026-os Aréna-koncertjének megszervezésére.

Az énekes az utóbbi időben aktívan politizált a Fidesz oldalán: idén márciusban Kossuth-díjat kapott, rendszeres résztvevője a Békemeneteknek, és Menczer Tamással közösen alapította meg a Budakörnyéke Digitális Polgári Kört. Magyar Péter egy nyilvánosságra hozott szerződésre hivatkozva azt állította, hogy egy DPK-s fellépésért másfél millió forintot kapott közpénzből.

A lap szerint feltűnő az aránytalanság is: míg a zeneművészeti kollégiumnál komoly szakmai felkészültséget igénylő, komplex művek megírására adnak néhány százezer forintot, addig a könnyűzenei alkotók szinte kivétel nélkül ötmillió forintot kaptak. Jó példa erre Tóth Gabi esete, akinek új dalaira 5 millió, a dalszövegekre további 5 millió, a videóklipjére pedig a cégén keresztül 9 millió forint jutott.

Az ügyben megszólalt Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója is, aki védekező álláspontot vett fel. Szerinte a szervezetnek nincs kompetenciája megítélni a támogatások szakmai minőségét.

A botrány kirobbanása óta több feljelentés is született hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista indította el, amikor nagy nyilvánosság előtt mutatott rá, hogy a 17 milliárdos keretből olyan hírességek is részesültek, mint Tóth Gabi, Gáspár Győző és Pataky Attila.