SZEMPONT
A Rovatból

Mennyire kell félnünk az ukrán atomerőművek elleni támadásoktól?

Egyértelmű, hogy nagyon veszélyes volt az, ami Zaporizzsjában történt. A Zaporizzsja erőmű sokkal biztonságosabb, mint a csernobili volt. A fejlettebb technológia azonban nem véd meg a célzott tüzérségi támadásoktól.

Link másolása

A reggel, de az egész eddigi ukrajnai háború egyik legdermesztőbb híre volt, hogy az orosz hadsereg támadást intézett a zaporizzsjai atomerőmű ellen, minek következtében egy épület ki is gyulladt. A támadások közben sokáig nem lehetett egyértelműen tudni, hogy maga az erőmű megsérült-e.

Az első jelentés az erőmű egyik alkalmazottjától érkezett, aki a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők tüzet nyitottak a létesítményre, és „reális nukleáris veszély áll fenn Európa legnagyobb atomerőművében".

Az ukrán külügyminiszter hajnali 3:30-kor erősítette meg a jelentéseket, és a Twitteren azt írta, hogy az orosz hadsereg „minden oldalról támadja a Zaporizzsja Atomerőművet, Európa legnagyobb atomerőművét. Egy épület már kigyulladt." Azonnali tűzszünetre szólított fel, hogy a tűzoltók megfékezhessék a lángokat.

Nem sokkal később az ukrán állami sürgősségi szolgálat arról számolt be, hogy az üzemben a sugárzás „a normál határokon belül" volt, és az üzemben a tűz körülményei „normálisak" voltak. A tűz az erőmű előtti épületben keletkezett.

Később arról számoltak be, hogy az erőmű harmadik reaktorát hajnali 3:26-kor kontrolláltan leválasztották, így az erőmű hat egysége közül csak egyetlen, a negyedik, ami még mindig működik.

Az erőműben történt incidensről szóló jelentések hatására az ázsiai pénzügyi piacokat zuhanással reagáltak, és az olajárak tovább emelkedtek.

Végül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette, hogy a lángok nem üzemi épületben csaptak fel.

Eddig a hátborzongató krónika. Biztos  vagyok benne, hogy nem volt ma reggel olyan hírolvasó ember Európában, akit nem az foglalkoztatott volna, mennyire vagyunk veszélyben, ha rendszeresen lövöldöznek az ukrajnai atomerőművekben.

Az általam felkutatott források szerint egyértelmű, hogy nagyon veszélyes volt az, ami Zaporizzsjában történt. A szerencsétlenségnek számtalan forgatókönyve van, ráadásul maga a szituáció önmagában is nagyon kockázatos. Ezeket az atomerőműveket ugyanis nem háborús körülményekre tervezték. Még a hidegháború legsötétebb éveiben Oroszországban építettek föld alá atomreaktorokat, melyeket fizikailag roppant nehéz szétlőni, de igazság szerint, amikor a biztonsági kockázatokat mérlegelték, maximum a terrortámadás volt az, amit reálisan számításba vettek. Volt is ilyen támadás,

1982-ben, a malville-i atomerőmű egyik épülő reaktorába csapódott be négy páncéltörő rakéta. A támadást egy környezetvédő szervezet követte el, célja az atomerőmű építésének megakadályozása volt.

De ha egy ilyen rakéta működő blokkba csapódott volna bele, annak a következményei beláthatatlanok is lehettek volna.

Hogy is működik egy ilyen erőmű? Az atomreaktorok olyan szerkezetek, amelyekben a nukleáris láncreakció kontrollált módon tartható fenn. Ennek során neutronok ütköznek a hasadóanyag atomjaival, amelynek hatására szétbomlanak az atommagok, több neutront szabaddá bocsátva. Ez energiafelszabadítással járó folyamat. Azaz a fűtőelemek radioaktív bomlása során nagy mennyiségű hő szabadul fel. Mit jelent, hogy kontrollált módon tartható fenn a nukleáris reakció?

Azt, hogy az atombombával ellentétben, a láncreakciót radioaktivitást elnyelő anyagokkal szabályozzák.

A reaktorokban levő fűtőelemek ugyanis, kontroll nélkül olyan szinten túlmelegedhetnének, hogy az egész reaktormag a nagy hő hatására megolvadhat, ami egy sor megállíthatatlan folyamatot indíthat el. Például, ha a hőcserélésre szolgáló vízkör megsérül, radioaktív gőz juthat a levegőbe. De persze a reaktor akár fel is robbanhat, ahogy Csernobilban megtörtént. A láncreakció le is állítható, a megfelelő szabályozó eszközökkel (az orosz reaktorokban jellemzően grafitrudakkal),

azonban hosszú időbe telik, amíg egy működő erőművet a passzív biztonság olyan szakaszába hozunk, amely nem igényel további emberi beavatkozást. Ugyanis amikor egy reaktor leáll, a radioaktivitás maradék hője exponenciálisan csökken, mégis nagyon meleg marad, és öt évig hűtést igényel, mielőtt száraz beton tárolóedényekbe lehetne tölteni, ahol a tartályon kívüli levegő természetes keringése már elegendő a további hűtéshez. A reaktor leállítása idővel fokozatosan csökkentheti a kockázatokat, de nem oldja meg az azonnali problémát.

Bár maguk a reaktorok alapos mechanikai védelemmel rendelkeznek, tehát az épületet rendkívül ellenálló, vastag betonfal veszi körül, de természetesen ez a védelem elsősorban a reaktor robbanása elleni védelemként szolgál, tüzérségi támadás ellenire nem. Persze az extrém falazatot nem könnyű átütni, lerombolni, de sajnos egy több napos ostromban már erre is lehetne esély. Ami aggasztó, azok a másodlagos veszélyforrások. Ezeket a Greenapeace minap kiadott közleménye alapján sorolom fel:

  1. A Zaporizzsja erőmű, mint minden reaktor, forró, erősen radioaktív üzemanyaggal, állandó elektromos energiát igényel a hűtéshez, még akkor is, ha leáll. Amikor a villamosenergia-hálózat meghibásodik, vannak tartalék dízelgenerátorok és akkumulátorok, a hűtési energia biztosítására, de hosszabb ideig tartó megbízhatóságuk nem garantálható. A zaporizzsjai vészhelyzeti dízelgenerátorok becsült üzemanyag-készlete csak hét napra elegendő. Tehát egy katonai támadás során bekövetkező áramszünet esetén, egy hét után a már leállított reaktor is túlmelegedhet, és akár egy csernobilihez hasonló katasztrófa így is bekövetkezhet idővel.
  2. A 2017-es hivatalos adatok szerint Zaporizzsjában 2204 tonna fűtőelem van, melyek közül 855 tonna a rendkívül sérülékeny, kiégett fűtőelemek részére épített medencékben volt. Aktív hűtés nélkül fennáll a veszélye annak, hogy túlmelegednek, és elpárologtatják a vizet, majd olyan pontra hevülhetnek, ahol az üzemanyag fém burkolata elolvadhat. így a szabad levegőre kerülhet a radioaktív sugárzás.
  3. A Zaporizzsja, mint minden működő atomerőmű, komplex támogató rendszert igényel, beleértve a képzett személyzet állandó jelenlétét, az energiát, a hűtővízhez, a pótalkatrészekhez és a berendezésekhez való hozzáférést. Az ilyen támogató rendszerek súlyosan veszélybe kerülnek egy háború alatt.
  4. A legrosszabb esetben, ha a reaktor védőburkolatát robbanások pusztítanák el és a hűtőrendszer meghibásodna, mind a reaktor, mind az üzemanyag-medence radioaktivitása szabadon kiszabadulhat a légkörbe. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az egész üzem megközelíthetetlenné válhat a magas sugárzási szint miatt, ami a felügyelet nélkül hagyott többi reaktor és üzemanyag-medence felmelegedéséhez és az eltalált reaktorhoz hasonló események sorozatához vezethet. Ezen sorozatos katasztrófák mindegyike nagy mennyiségű radioaktivitást terjeszthet különböző szélirányokba több hét alatt. Európa nagy részét, beleértve Oroszországot is, legalább évtizedekig és több száz kilométeres távolságra lakhatatlanná teheti. Ez egy valódi rémálom-forgatókönyv, potenciálisan sokkal rosszabb, mint a 2011-es Fukushima Daiichi katasztrófa, de még az 1986-os csernobili katasztrófánál is nagyságrendekkel halálosabb. Nyilván erről az opcióról írta Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba pedig azt írta péntek hajnalban a Twitteren, hogy „ha ez az erőmű felrobban, az tízszer nagyobb lesz, mint a csernobili volt."
  5. Azt tudni kell, minden szakember egyetért abban, hogy a Zaporizzsja erőmű sokkal biztonságosabb, mint a csernobili volt. A fejlettebb technológia azonban nem véd meg a célzott tüzérségi támadásoktól.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mindenesetre naponta ad ki közleményeket és tart sajtótájékoztatókat, hogy tájékoztasson a kialakult helyzetről. Ma délelőtti sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy mind a hat reaktor biztonsági rendszere sértetlen, és radioaktív anyag nem került ki a levegőbe. A személyzet végzi a munkáját, ahogy azt Rafael Grossi főigazgató megfogalmazta, az „abnormálisan normális" körülmények között.

Ukrajnában a lezárt csernobilin kívül jelenleg négy működő atomerőmű van: a dél-ukrajnai atomerőmű Juzsnoukrajinszk város közelében, a hmelnickiji atomerőmű és a a Sztir folyó partján működő rivnei atomerőmű észak-nyugaton, illetve a most elfoglalt, dél-keleti országrészben, a Dnyeper folyó víztározójának partján található zaporizzsjai atomerőmű. Csernobil nem üzemel, de azt is elfoglalták az oroszok.

Atomerőművek Ukrajnában

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Református Egyház Zsinata Balog Zoltán „személye elleni méltatlan támadásokat” az egyházzal szembeni támadásnak tekinti
Steinbach József dunántúli püspököt választották meg Balog Zoltán utódjaként, de több református szerint Balog ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.

Link másolása

Steinbach József dunántúli püspököt választották meg Balog Zoltán utódjaként a Zsinat lelkészi elnökének szerdán a reformátusok éves tavaszi zsinatán Balatonszárszón. Az egybegyűltek emellett határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán lemondását, valamint ismerték el az egyházért végzett szolgálatát.

A határozatban többek között azt írják, hogy

„a Magyarországi Református Egyház Zsinata kifejezi köszönetét és hálát ad a Mindenható Istennek mindazért, melyet a XV. zsinati ciklus első három évében Balog Zoltán püspök hűséges egyházépítő szolgálata eredményezett”.

„Egyházunkért és nemzetünkért végzett jószándéka közéleti szerepvállalásában minden ponton felismerhető. Szerteágazó szolgálatában közéleti szerepvállalása során hibázott, melyet a társadalom egy része, a média elfogult munkatársai és egyházunk igazságot kereső tagjai közül egyesek súlyos kritika alá vettek.”

A határozatában leszögezik, hogy az eltérő véleményeket tiszteletben tartják, és hogy a hibáért és annak következményeiért Balog Zoltán püspök különböző fórumokon, és a zsinat közösségében is, „bűnbánó szívvel bocsánatot kért”.

Balog Zoltánt arra kérték, maradjon meg „református egyházunk munkájának végzésében, és Istentől kapott tehetségét, tudását, tapasztalatát továbbra is fordítsa egyházunk javára”.

„Alázattal elfogadjuk a Balog Zoltán püspök személyét ért méltányos kritikát, de az utóbbi hónapokban személye elleni méltatlan támadásokat egyházunk nevében a Zsinat az egyházzal szembeni támadásnak tekinti.

Ezért a Magyarországi Református Egyház határozottan visszautasít minden kívülről vagy belülről jövő olyan beavatkozást, amely az egyházunk belső autonómiáját sérti. Visszautasítjuk azt a törekvést is, mely az egyháztagság részéről jogszerűen felmerülő kritikát a média által felerősítve pártpolitikai célokra kívánja felhasználni” - írják a határozatban.

Az egyház honlapján hétfőn megjelent nyilatkozat szerint az egyház négy püspöke egyetértett abban, hogy Balog Zoltán lemondása után támogatják, hogy Pásztor Dániel tiszáninneni püspök legyen a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József dunántúli püspök pedig a Zsinat lelkészi alelnöke.

A Szemléleken ugyancsak hétfőn megjelent, tíz elkötelezett református által aláírt nyílt levélben arról írtak,

mindez azért történik, hogy „Fekete Károly, a legnagyobb és legtekintélyesebb, a Tiszántúli püspökség vezetője ne juthasson pozícióhoz, hiszen kritizálta Balog püspököt. A rémült zsinati tagok pedig a partvonalról figyelik, hogyan szabják meg fejük felett előre, miként kell szavazni”.

Azt is hozzátették, hogy Balog egy látszólagos taktikai visszalépés után ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: