Böröndi Gábor vezérezredes egy interjúban beszélt a miniszterelnök fiának szerepéről a sokat vitatott afrikai katonai műveletben. Elismerte, hogy Orbán Gáspár részt vett a kormányzati tervezőcsoportban, de szerinte erőteljes túlzás, hogy ő vezette volna.
Olyan politikai térbe került a honvédség, ahol semmi keresnivalója – mondta a HVG-nek adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, aki szerint a honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát. A csaknem három éve hivatalban lévő vezérezredes most először adott nagyinterjút független sajtóorgánumnak.
Böröndi Gábor eddigi hallgatását szakmai és emberi okokkal magyarázta. Álláspontja szerint egy vezérkari főnöknek nem önmagát, hanem a mögötte álló szervezetet kell megjelenítenie. Az interjú időzítését azzal indokolta, hogy a választási kampány lezárultával úgy tud megszólalni, hogy az kevésbé kerül politikai megítélés alá. Szerinte a Magyar Honvédség egy nemzeti intézmény, amely minden magyart szolgál.
„Aki az elmúlt időszakban kiállt a nyilvánosság elé, az óhatatlanul olyan politikai térbe került, ahol a katonának és a hadseregnek semmi keresnivalója” – jelentette ki.
Arra a felvetésre, hogy a kormány a kampány alatt belevitte a honvédelmet a politikai térbe, úgy reagált, hogy több szereplő kapcsán került a haderő a politikai térbe, ami hátrányosan befolyásolta a haderő megítélését és a szervezeten belüli kohéziót is. Orbán Viktor azon politikai feladatszabásával kapcsolatban, hogy a pártpolitikát ki kell vinni a hadseregből, azt mondta, erről a minisztert kell kérdezni.
„A honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát, de látható, hogy az bizonyos szegmensekbe behatolt” – ismerte el.
Böröndi Gábor hozzátette, hogy emiatt tévesen politikai szerepet tulajdonítottak a honvédségnek. Állítása szerint a szakmai érdekeket akkor is képviselte, ha az nem volt népszerű.
A jövőjét firtató kérdésre, különösen arra, hogy elődje, Ruszin-Szendi Romulusz kerülhet a tárca élére, azt mondta, a munkáját a tevékenysége alapján kell megítélni. Az ő beosztásáról pedig a mindenkori politikai vezetés dönt. „Ebből a szempontból az ember nem ura a saját sorsának” – tette hozzá.
Egy korábbi, kiszivárgott beszédében elhangzott mondatára – „A legkorszerűbb eszközeink vannak, de fejben nem vagyunk még ott” – reflektálva elmondta, hogy a parancsnokoknak döntési jogköröket kellett adni, hogy mindenki merjen döntést hozni és felelősséget vállalni. Szerinte a rendszer sikeresen vizsgázott, de elismerte:
elindultunk egy úton, de az elején tartunk nagyon, ez a honvédség még nincs kész”.
A katonák leszerelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a hivatás a külső körülmények miatt sosem lesz teljesen kiszámítható, de a képzéseket és a pihenőidőt tervezhetővé kell tenni. Cáfolta, hogy az új rendszer juttatásokat venne el; szerinte a korábbi pótlékok beépültek a fizetésbe, és új juttatások, például a rugalmas illetmény is megjelentek. A túlóra kivezetése állítása szerint nem jelentette a katonák korlátlan dolgoztatását.
A leszerelési kérelmekről elmondta, a veszélyhelyzet miatt csak közös megegyezéssel lehet távozni.
„Tízes nagyságrendben vannak olyanok, akik annak ellenére vannak rendszerben, hogy lejárt a szerződésük”
– közölte.
Hozzátette, hogy a leszerelni vágyók 99 százalékát elengedte, mert „semmi értelme olyan embert bent tartani, aki nem akar velünk együtt szolgálni”. Ugyanakkor a drága pénzen kiképzett, piacképes tudással rendelkező katonákat nem engedik el könnyen a rendszerből.
A csádi misszióról elmondta, hogy már a beosztásba kerülése előtt vizsgálták egy afrikai szerepvállalás lehetőségét, amelynek volt egy „katonai lába”. A körülmények és a biztonsági környezet azonban megváltoztak a francia és amerikai csapatok kivonulásával.
Azt is tagadta, hogy a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár tervezte és vezette volna a missziót.
„Orbán Gáspár százados úr egy ideig részt vett kormányzati tervezőcsoportban nagykövetekkel, szakemberekkel és tisztekkel. De hogy ő vezette volna, az erőteljes túlzás” – mondta.
Böröndi Gábor hozzátette, hogy a katonai tervezőcsoportot a helyettese, Kajári Ferenc altábornagy vezette.
(Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely még a legutolsó kormányinfón is csak annyit válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen szerepe volt Orbán Gáspárnak a csádi misszió előkészítésében, hogy „Semmilyen”. Igaz, korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a 2024-es parlamenti meghallgatásán is arról beszélt, hogy Orbán Gáspár a miniszteri kabinetbe vezényelve részt vesz a misszió tervezésében.)
Böröndi szerint a csádi küldetés elmaradása mellett is adódnak lehetőségek tapasztalatot gyűjteni a jelenlegi missziókban és gyakorlatokon. Úgy fogalmazott: „Inkább van szó gyakorlásról: áttelepülésről, vezetési rendszerekről, kiképzésről, felkészítésről, együttműködésről.”
A védelmi kiadások irányairól azt állítja, katonaként nem a költségvetés felől közelít, hanem képességekben gondolkodik. Úgy fogalmazott, sok új eszköz érkezett, „de a nagy hatótávolságú légvédelem még hiányzik a rendszerből.” Állítása szerint az orosz–ukrán háború azt is mutatja, hogy folytatni kell „a logisztika megújítását és a kiber- és információs műveleti képesség kiépítését”. A katonai infrastruktúrára – mondta – a GDP 1,5 százalékának kellene jutnia, és most „azokra a létesítményekre helyeződött a hangsúly – Győr, Tata, Kecskemét, Hódmezővásárhely és Szolnok –, ahol megjelent az új technika és ahol nagyobb létszám vonul be.”
Elismerte, hogy „vannak olyan körletek, például a volt laktanyám, a debreceni, amelyekre ráférne a javítás”, de szerinte „az utóbbi nyolc évben sokat léptünk előre.”
A beszerzésekről szólva kijelentette: „A HIMARS rakétatüzérségi rendszer ügyében már történt elkötelezettség”, a nagy hatótávolságú légvédelemnél pedig „meglehetősen szűk a piac, az amerikai és az európai típus közül lehet választani.” A kisebb drónokkal szerinte „már jól ellátott a honvédség, sőt, épül a képesség több alakulatnál is.”
A drónháború fő tanulságaként azt emelte ki, hogy
„óriási saját dróngyártó-kapacitásra van szükség. Mert ami nincs ott nálad a harctéren, azt nem biztos, hogy megkapod máshonnan.”
A hamarosan felálló új kormány védelmi irányairól azt hangsúlyozta, hogy a honvédség átalakulóban van, „a változások alapját a Zrínyi programmal raktuk le.” Mint mondta,
„NATO-követelményekből fakadóan indult meg a Magyar Honvédség átalakítása.”
Azt tartja elsődlegesnek, hogy „ez a folyamat ne törjön meg”, teljesüljenek a NATO-vállalások, folytatódjanak a katonák életminőségét javító programok és az infrastrukturális fejlesztések. Szerinte „felelősségvállalás, a parancsnokok számára biztosított önállóság fenntartása szintén elsődleges”, nem az a lényeg, „hogy hibázik-e egy vezető, hanem hogy mit tanul belőle”, és „nem az a fontos, hogy mekkora egy gyakorlat, inkább azt kell nézni, hogy mit adnak a fejlődéshez – a tapasztalatokat pedig rakjuk vissza a rendszerbe.” Úgy fogalmazott: „De a legfontosabb, hogy a gondolkodásmód átformálása ne álljon meg.”
A teljes interjút a HVG oldalán lehet elolvasni.