Az Eduline közzétette a szövegértési feladatsor nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását, az érveléses feladat lehetséges megoldását, a gyakorlati szövegalkotás megoldásait és a műelemzések megoldásait is.
IDE KATTINTVA nézheted meg a szövegértési feladatsor megoldását.
IDE KATTINTVA az érveléses feladat lehetséges megoldását találod.
IDE KATTINTVA láthatod a gyakorlati szövegalkotás megoldását.
IDE KATTINTVA nézheted meg az összehasonlító elemzés megoldását.
IDE KATTINTVA pedig a műelemző feladat megoldási javaslatát.
Hétfőn országszerte a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatótnak az idei érettségik. A diákok emelt és középszinten atnak számot tudásukról.
Az érettségi vizsgákat május 3. és június 28. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, azok lebonyolításában 3149 vizsgabizottság működik közre. Az írásbeliket május 3. és 24., az emelt szintű szóbeliket június 5. és 13., a középszintű szóbeliket pedig június 17. és 28. között tartják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A kormányzás mellett most nincs időm legyőzni Magyar Pétert
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán reagált a Political Capital elemzésére, amely többek között azt írta, hogy „Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele”.
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált a Political Capital friss elemzésre, amiben az intézet arról írt, hogy a kormányfő mindent leuraló jelenléte, túlmozgásos kommunikációja és elkerülhetetlen hibái kockázatot jelentenek. Olyan megállapítások szerepelnek benne, mint:
„Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele”, és a kormánynak „nem az ellenzéke vitte be az első jelentősebb ütést, hanem saját maga”.
Itt arra utaltak, hogy a miniszterelnök a balul elsült államfő-jelöléssel saját magát manőverezte kényes szituációba.
A miniszterelnök egy rövid, ironikus bejegyzést tett közzé erre reagálva.
„Az elemzők ma megszakértették a helyzetet, és megállapították, hogy a miniszterelnököt csak Magyar Péter győzheti le. Szeretném jelezni, hogy a kormányzás mellett erre most nincs időm ui.: a zöld az új kék.
Egyébként a nap folyamán egyszer már reagált az elemzésre, akkor arra a részére, amely szerint könnyen elkoptathatja magát a politikai színtéren a túlzott szerepléssel.
„Van miből kopjon, a csiszolódás nem céltalan kopás”
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált a Political Capital friss elemzésre, amiben az intézet arról írt, hogy a kormányfő mindent leuraló jelenléte, túlmozgásos kommunikációja és elkerülhetetlen hibái kockázatot jelentenek. Olyan megállapítások szerepelnek benne, mint:
„Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele”, és a kormánynak „nem az ellenzéke vitte be az első jelentősebb ütést, hanem saját maga”.
Itt arra utaltak, hogy a miniszterelnök a balul elsült államfő-jelöléssel saját magát manőverezte kényes szituációba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter már 18 órát beszélt a parlamentben, Lázár János csak a szavazások 19 százalékán vett részt - Új weboldalon követheted a parlamenti statisztikákat
A K-Monitor összesítése szerint a fideszes politikus a legpasszívabb képviselő a szavazásokon való részvétel alapján. A kimutatás a ciklus első két és fél hónapjának adatait dolgozza fel.
A K-Monitor nevű civil szervezet összegezte az új Országgyűlés statisztikáit: Az Országgyűlés az alakuló ülése óta eltelt két és fél hónapban 21 napot ülésezett és 29 törvényről szavazott.
Egyéni szinten is összeszámolták az adatokat, ebből az derül ki, hogy a felszólalási csúcsot egyelőre
Magyar Péter miniszterelnök tartja, aki 133 felszólalása során összesen 18 óra 35 percet beszélt a képviselők előtt.
A legtöbbet beszélő ellenzéki képviselők: Rétvári Bence (Fidesz-KDNP), Toroczkai László (Mi Hazánk) és Apáti István (Mi Hazánk) voltak, mindannyian több mint 4 óránál, és 40-nél is több felszólalásnál járnak.
A 199 képviselők közül 182-en már legalább egyszer szót kértek a ciklus kezdete óta.
A K-Monitor összesítése szerint a legkevesebbszer Lázár János nyomott gombot, aki a szavazásoknak kevesebb, mint 19 százalékán vett részt.
Az adatokból az a meglepő információ is látszik, hogy a törvényalkotási tempó elmarad a 2010-estől, akkor ugyanebben az időszakban több mint 50 törvényt fogadott el a parlament.
A kimutatások a szervezet kísérleti Parlamonitor nevű új alkalmazásából származnak, amely a parlament.hu adatait dolgozza fel, és teszi kereshetővé a képviselői felszólalásokat, akár videófelvételekkel együtt.
A K-Monitor nevű civil szervezet összegezte az új Országgyűlés statisztikáit: Az Országgyűlés az alakuló ülése óta eltelt két és fél hónapban 21 napot ülésezett és 29 törvényről szavazott.
Egyéni szinten is összeszámolták az adatokat, ebből az derül ki, hogy a felszólalási csúcsot egyelőre
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felmérés: Orbán tusványosi jóslatát még a saját szavazói sem hiszik el - Kiderült, hogy látták beszédet a magyarok
Az Europion a HVG megbízásából mérte fel Orbán Viktor tusványosi beszédének fogadtatását a társadalomban. A kutatás szerint még a Fidesz szavazóinak is kevesebb mint fele bízik a volt kormányfő jóslatában a Tisza gyors bukásáról.
Már a Fidesz szavazóinak többsége sem hisz abban, hogy Orbán Viktor jóslata beválik a Tisza Párt gyors hanyatlásáról – ez derül ki abból a friss, reprezentatív felmérésből, amelyet az Europion készített a volt miniszterelnök múlt hétvégi tusványosi beszéde után. A kutatás szerint a magyarok többsége továbbra is a Tisza Párt tartós vezető szerepére számít, és Orbán mondandóját sem tartják már annyira fontosnak, mint korábban - írja a hvg.hu.
A felmérés adatai szerint a lakosságot megosztja a volt kormányfő szavai iránti érdeklődés: a megkérdezettek 20 százaléka hallgatta meg a beszédet, a fele olvasott róla összefoglalót, 30 százalékot pedig egyáltalán nem érdekelt, mit mondott a Fidesz elnöke.
Bár a Fidesz szavazóinak 39 százaléka követte élőben az előadást, még az ő körükben is csak 30 százalék tartotta azt „nagyon fontosnak”. A teljes lakosság körében ez az arány mindössze 11 százalék. A társadalom 35 százaléka szerint a beszédnek egyáltalán nincs már jelentősége.
Kiderült továbbá, hogy még a Fidesz számára áprilisi szavazóiknak is kevesebb mint a fele bízik abban, hogy Orbánnak igaza lesz, 27 százalékuk pedig úgy véli, a Tiszától esetleg lemorzsolódó szavazók sem a Fideszhez térnek majd vissza.
Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy már ősszel, a választás utáni 134. napon ki fog derülni, hogy a Tisza Párt rendszere fenntarthatatlan, és akkor „meglesz a többség a szabadság és a demokrácia helyreállítása mellett”.
Ezt a jövőképet azonban a megkérdezettek csupán 15 százaléka osztja. A relatív többség, 36 százalék arra számít, hogy bár a Tisza támogatottsága idővel csökkenhet, a párt még sokáig megőrzi vezető pozícióját.
Az iránymutatás érthetőségét firtató kérdésre a teljes lakosság fele azt válaszolta, hogy Orbán egyáltalán nem vagy inkább nem adott világos útmutatást, 17 százalék teljesen világosnak tartja. A Fidesz-szavazók esetében épp fordított az arány
A volt miniszterelnök tizenhat év után először, már ellenzéki politikusként tartotta meg hagyományos tusnádfürdői beszédét múlt szombaton. Az eseményen a Tisza Párt kormányzását önkénynek nevezte, Magyarországot pedig egyenesen Venezuelához hasonlította. A Fidesz feladatát abban jelölte meg, hogy a pártnak most nem a hatalmi kérdésekkel kell foglalkoznia, hanem egyfajta „faiskolaként” kell működnie, amely az ellenállás megszervezését segíti.
A beszédre a politikai szereplők is gyorsan reagáltak. Magyar Péter miniszterelnök rövid üzenetben reagált: „Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges.”
Az elemzők is szkeptikusak voltak, Virág Andrea, a Republikon Intézet munkatársa szerint Orbán a beszédével egyenesen hülyének nézi a fiatalokat. Török Gábor azt mondta, kevés újdonság volt benne, ezért talán nem is érdemes elemezni.
Már a Fidesz szavazóinak többsége sem hisz abban, hogy Orbán Viktor jóslata beválik a Tisza Párt gyors hanyatlásáról – ez derül ki abból a friss, reprezentatív felmérésből, amelyet az Europion készített a volt miniszterelnök múlt hétvégi tusványosi beszéde után. A kutatás szerint a magyarok többsége továbbra is a Tisza Párt tartós vezető szerepére számít, és Orbán mondandóját sem tartják már annyira fontosnak, mint korábban - írja a hvg.hu.
A felmérés adatai szerint a lakosságot megosztja a volt kormányfő szavai iránti érdeklődés: a megkérdezettek 20 százaléka hallgatta meg a beszédet, a fele olvasott róla összefoglalót, 30 százalékot pedig egyáltalán nem érdekelt, mit mondott a Fidesz elnöke.
Bár a Fidesz szavazóinak 39 százaléka követte élőben az előadást, még az ő körükben is csak 30 százalék tartotta azt „nagyon fontosnak”. A teljes lakosság körében ez az arány mindössze 11 százalék. A társadalom 35 százaléka szerint a beszédnek egyáltalán nincs már jelentősége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállítják a paksi atomerőmű 3-as blokkját a Duna rekordalacsony vízállása miatt
A Paksi Atomerőmű szerdán 15 órától megkezdte a 3-as blokk leállítását. Ezt a Paksnál mért, soha nem látott mínusz 118 centiméteres vízszint tette szükségessé.
Az elmúlt napok drámai vízszintcsökkenése miatt délután 3 órától megkezdték a Paksi Atomerőmű 3. blokkjának leállítását – közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.. Erre azért volt szükség, mert a Duna vízállása Paksnál elérte a soha nem mért mínusz 118 centiméteres szintet.
Az atomerőmű Kommunikációs Igazgatósága szerint a mostani leállítás már a korábbi teljesítménycsökkentéseken felüli lépés.
A cég szakemberei folyamatosan figyelik a Duna vízhozamát és hőmérsékletét, és ezek alapján hozzák meg a szükséges döntéseket.
Az atomerőmű közleménye szerint a cél „a létesítmény biztonságos működésének fenntartása és a környezetvédelmi előírások betartása”.
Az elmúlt napokban az aszály miatt az erőműnek többször is teljesítménycsökkentés mellett kellett dönteni.
A Duna apadása hétfőn érte el azt a kritikus szintet, amikor a Paksnál mért mínusz 106 centiméteres vízállás miatt az 1-es blokk teljesítményét 254 megawattal kellett csökkenteni.
A helyzet kedden tovább romlott, a mínusz 112 centis szint elérésekor már a - most leálló - 3-as blokk teljesítményét is visszafogták.
Egyébként a paksi erőmű számára a problémák már a nyár elején, a rendkívüli hőség idején elkezdődtek. Akkor még nem a víz mennyisége, hanem a magas hőmérséklete okozott gondot, ami miatt a környezetvédelmi előírások betartása érdekében csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az ellátásbiztonságra hivatkozva ideiglenes felmentést adott a további visszaterhelés alól.
A Paksi Atomerőmű a Dunából nyeri a reaktorok hűtéséhez szükséges vizet. Rendkívül alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetén a környezetvédelmi szabályok szigorúan korlátozzák, hogy mennyi és milyen hőmérsékletű vizet lehet visszaengedni a folyóba, hogy annak élővilága ne sérüljön.
Az elmúlt napok drámai vízszintcsökkenése miatt délután 3 órától megkezdték a Paksi Atomerőmű 3. blokkjának leállítását – közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.. Erre azért volt szükség, mert a Duna vízállása Paksnál elérte a soha nem mért mínusz 118 centiméteres szintet.
Az atomerőmű Kommunikációs Igazgatósága szerint a mostani leállítás már a korábbi teljesítménycsökkentéseken felüli lépés.
A cég szakemberei folyamatosan figyelik a Duna vízhozamát és hőmérsékletét, és ezek alapján hozzák meg a szükséges döntéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
