Megvan, mi lett a neve a kivonuló Meki helyén induló orosz gyorsétteremláncnak
Az első 15 gyorsétterem vasárnap fogadta az első vendégeket, hétfőn pedig további félszáz étterem nyit ki újra ott, ahol korábban az „arany” M betűs cégér alatt árulták a hambikat.
A Vkuszno – i tocska (Finom - és pont) elnevezést kapta az Oroszországot elhagyó McDonald's helyén megnyíló gyorsétteremlánc - közölte Oleg Parojev, a cég vezérigazgatója a sajtóval vasárnap Moszkvában.
Az első 15 gyorsétterem vasárnap fogadta az első vendégeket, hétfőn pedig további félszáz étterem nyit ki újra ott, ahol korábban az "arany" M betűs cégér alatt árulták a kólát, a húspogácsát és az orosz piacról az ukrajnai invázió miatt eltávozott amerikai cég jellegzetes desszertjeit.
A vállalat hetente 50-100 üzlet megnyitását tervezi. Az új lánc logóját, amely zöld alapon két, hasábburgonyát jelképező sárga vonást és egy hamburgert szimbolizáló narancsszínű korongot ábrázol, csütörtökön hozták nyilvánosságra.
Parojev szerint az első időszakban az egész megszokott kínálat még nem elérhető, amit logisztikai problémák és a csomagolással kapcsolatos nehézségek számlájára írt. Elmondta, hogy az étlapról lekerült a BigMac hamburger és a McFlurry fagylalt, mert ezeket a termékeket a fogyasztó a McDonald's márkához köti.
Megígérte azonban, hogy a cég a közeljövőben "méltó" módon fogja helyettesíteni ezeket a termékeket. A vállalat az ízeket a régiókhoz fogja igazítani, de az orosz McDonald's-utód kínálatában sem szerepel az alkohol.
A vezér elmondta, hogy a lánc "megváltoztatta" árait, hogy "megfizethetően maradjon finom". Tájékoztatása szerint a cég igyekszik megőrizni a korábbi megszokott hangulatot, ugyanakkor eltávolít mindent, ami a McDonald'sra utal.
A McDonald's március 14-én függesztette fel tevékenységét Oroszországban az ukrajnai "különleges hadművelet" miatt, két nappal később pedig bejelentette, hogy elhagyja az orosz piacot és eladja az országban lévő eszközeit. Az orosz lánc tulajdonosa Alekszandr Govor üzletember, aki korábban 25 szibériai franchise-éttermet vezetett. A vállalat pénzügyi jelentése szerint a McDonald's az orosz piacról való kivonulása miatt 127 millió dollár veszteséget szenvedett.
A McDonald's első üzlete 1990 januárjában nyitott meg a Szovjetunióban, a moszkvai Puskin téren, azon a helyen mostantól egy Vkuszno - i tocska üzemel.
A Vkuszno – i tocska (Finom - és pont) elnevezést kapta az Oroszországot elhagyó McDonald's helyén megnyíló gyorsétteremlánc - közölte Oleg Parojev, a cég vezérigazgatója a sajtóval vasárnap Moszkvában.
Az első 15 gyorsétterem vasárnap fogadta az első vendégeket, hétfőn pedig további félszáz étterem nyit ki újra ott, ahol korábban az "arany" M betűs cégér alatt árulták a kólát, a húspogácsát és az orosz piacról az ukrajnai invázió miatt eltávozott amerikai cég jellegzetes desszertjeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Brüsszelben engem is megfigyeltek és lehallgattak a magyar szolgálatok
A TISZA Párt elnöke azt írta, első kézből tapasztalta, hogy miután Lázár János átvette az uniós ügyek irányítását, „szakpolitikai felkészültséggel nem rendelkező fura figurák érkeztek Brüsszelbe fedett, diplomata munkakörbe”.
A brüsszeli magyar kémügyről posztolt Magyar Péter Facebook-oldalán. A TISZA Párt elnöke arra reagált, hogy kiderült: Várhelyi Olivér tagadta az Európai Bizottság elnökének, hogy tudott volna uniós alkalmazottak beszervezéséről.
A jelenleg egészségügyi biztos – aki 2015 és 2019 között vezette a magyar állandó képviseletet Brüsszelben, és feltételezések szerint a magyar szolgálatokkal együttműködve uniós munkatársakat próbált beszervezni, hogy információkat adjanak át Magyarország brüsszeli állandó képviseletének – vasárnap személyesen találkozott Ursula von der Leyennek, akinek azt mondta: „nem volt tudomása” olyan erőfeszítésekről, amelyek az Európai Bizottság alkalmazottainak toborzására irányultak volna.
Magyar Péter a Facebook-oldalán azt írja, szerinte Várhelyi Olivér „nem bontotta ki az igazság minden részletét, amikor ezt a minap tagadta a hivatalos vizsgálat során”.
„Mivel ekkor jómagam is az uniós magyar nagykövetség diplomatájaként dolgoztam, első kézből tapasztaltam, hogy miután Lázár János átvette az uniós ügyek irányítását, szakpolitikai felkészültséggel nem rendelkező fura figurák érkeztek Brüsszelbe fedett, »diplomata« munkakörbe, akik valószínűsíthetően a magyar szolgálatoknak dolgoztak, és az lehetett a feladatuk, hogy magánéletileg és politikailag terhelő információkat gyűjtsenek magyar és külföldi diplomatákról, vezetőkről. Jómagam és a valódi magyar uniós diplomaták döntő többsége visszautasította az együttműködést a gyanús körülmények között kihelyezett új »diplomatákkal«”.
A politikus ezután Lázár Jánosnak és Várhelyi Olivérnek üzent. Mint írta, „legalább 100 ember tudja, hogy mi történt ebben az időszakban, ahogy azt is sejti, hogy mindez magyar érdeket szolgált-e, vagy hatalmi paranoiát”.
„Magyar érdeket szolgált-e, vagy egy másik ország érdekét? Én magam úgy sejtem, hogy erre a tevékenységre nem kizárólag a magyar nemzeti érdek védelmében került sor.
Megdöbbentő volt látni azt is, hogy a 2015 előtt élesen oroszellenes nézeteket valló Várhelyi Olivér hogyan lett a Lázártól és Orbántól kapott kinevezése után a legnagyobb szószólója és kiszolgálója az egyre erősödő Orbán-Putyin tengelynek. És az sem lehetett véletlen, hogy ebben az időszakban egyre inkább megerősödtek a Külügyminisztériumban a régi gárda kemény titánjai, köztük olyanok, akik a rendszerváltás előtt Moszkvában, a KGB diplomataképzőjében végeztek”.
Magyar azt is közölte:
„2018-at követően az is tudomásomra jutott, hogy a magyar szolgálatok a brüsszeli éveim alatt sokak mellett engem is megfigyeltek és lehallgattak. Hogy erre Lázár János és Várhelyi Olivér tudtával, vagy utasítására került-e sor, azt nem tudom”.
A pártelnök Orbán Viktorról és Szijjártó Péterről is írt bejegyzésében, akik szerinte „nem a sötétben árulják el a magyar érdekeket Moszkvának, hanem a reflektorfényben mosolyogva, vállveregetve - és még büszkék is rá”. Úgy fogalmazott:
„amit a leköszönő miniszterelnök tesz, az a magyar nemzeti érdek nyílt elárulása”.
Magyar Péter úgy véli, a 2026-os választás valójában népszavazás lesz Orbán Viktorról és arról, hogy Magyarország megbízható tagja maradjon-e az Európai Uniónak és a NATO-nak is.
A brüsszeli magyar kémügyről posztolt Magyar Péter Facebook-oldalán. A TISZA Párt elnöke arra reagált, hogy kiderült: Várhelyi Olivér tagadta az Európai Bizottság elnökének, hogy tudott volna uniós alkalmazottak beszervezéséről.
A jelenleg egészségügyi biztos – aki 2015 és 2019 között vezette a magyar állandó képviseletet Brüsszelben, és feltételezések szerint a magyar szolgálatokkal együttműködve uniós munkatársakat próbált beszervezni, hogy információkat adjanak át Magyarország brüsszeli állandó képviseletének – vasárnap személyesen találkozott Ursula von der Leyennek, akinek azt mondta: „nem volt tudomása” olyan erőfeszítésekről, amelyek az Európai Bizottság alkalmazottainak toborzására irányultak volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához és ahhoz, hogy a magyar családok továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb gázárait élvezhessék - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.
A tárcavezető az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt, amelyen "őrültségnek" nevezte, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé tételét célozza.
"Számunkra az energiaellátás nem politikai vagy ideológiai kérdés. Számunkra ez a valóság kérdése, és ez három elemből áll: fizika, matematika és tapasztalat"
- mondta.
Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy lehet bizonyos energiaforrásokról álmodozni, de ha nincs ehhez meg a megfelelő infrastruktúra, akkor ez csupán álom marad, míg a meglévő csővezetékek kapacitását össze kell vetni a fennálló igénnyel, hogy kiderüljön, alkalmasak-e az ország ellátására.
"Harmadszor pedig, (…) van tapasztalatuk a partnerekkel való együttműködésben. És szerintem a világ minden állama elég okos ahhoz, hogy megítélje, kik a megbízható partnerek és kik nem" - fogalmazott.
"Most Európában Brüsszel arra kényszerít minket, hogy olcsó, megbízható energiaforrásunkat drágább és kevésbé megbízható forrásokra cseréljük. Magyarország szempontjából lenne ennek értelme? Nem, nem lenne. Miért? Mert hazánk biztonságos ellátása alapvető szuverenitási kérdés. És ha kénytelenek vagyunk kockáztatni országunk energiaellátásának biztonságát, akkor kockáztatjuk szuverenitásunkat is. És mi nem vagyunk hajlandók kockáztatni a szuverenitásunkat"
- húzta alá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy "politikai nyilatkozatokkal és sajtótájékoztatókkal nem lehet házakat fűteni és gyárakat üzemeltetni", s ezért Magyarország számára az energiaellátás soha nem lesz politikai vagy ideológiai kérdés.
"Élni fogunk azon szuverén jogunkkal, hogy olyan energiamixet állítsunk össze, amely az országunknak előnyös. És soha nem fogjuk hagyni, hogy bárki is nyomást gyakoroljon ránk, hogy az ellátás biztonságát veszélyeztető döntést hozzunk"
- szögezte le.
Majd kifejtette, hogy jelenleg teljes biztonságban van az ország energiaellátása: hosszú távú szerződés van érvényben a Gazprommal, de más forrásokból is folyamatos a földgázbeszerzés, illetve hosszú távú megállapodást írtak alá nemrég a Shell-lel és az ENGIE-vel is LNG vásárlásáról.
Azonban arra figyelmeztetett, hogy ha a Török Áramlat földgázvezetéket és a Barátság kőolajvezetéket ellehetetlenítik, akkor a fennmaradó infrastruktúra nem lesz képes ellátni Magyarországot. "Ez nagyon egyszerű, nem rakétatudomány, csak fizika, matematika és tapasztalat" - vélekedett.
"Tehát az orosz, horvát, török, azeri, francia, holland és amerikai energiaforrásokkal rendben vagyunk. A kérdés az, hogy miért kellene bármelyiket is kivonnunk a nemzeti energiamixünkből. Akik azt akarják, hogy kivezessük az orosz kőolajellátást, a diverzifikációval érvelnek" - folytatta.
"Jelenleg két kőolajvezeték vezet Magyarországra, és Brüsszel azt akarja, hogy a diverzifikáció jegyében az egyiket megszüntessük. De hogy lehet diverzifikációnak nevezni az egyik vezeték megszüntetését? Hogyan lehet biztonságosabbnak tekinteni egy vezetéket, mint kettőt?" - tette fel a kérdést.
A miniszter ezt "őrültségnek, teljes logikátlanságnak" minősítette, s megjegyezte, hogy a tapasztalatok alapján Magyarország nagyra értékeli az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködést.
"Soha nem okoztak csalódást. A szállítások is mindig megérkeztek. Amikor több kellett, többet kaptunk, amikor kevesebb kellett, kevesebbet kaptunk. A szerződéseket mindig tiszteletben tartották"
- sorolta.
Továbbá kiemelte, hogy az energiaellátással kapcsolatos döntéseknél kizárólag a nemzeti érdek számít, márpedig az az ellátásbiztonság és az Európai Unió legalacsonyabb gázárainak fenntartása.
"Tehát ragaszkodunk szuverén jogunkhoz, hogy biztosítsuk Magyarország biztonságos ellátását, s hogy a magyar családok Európa legalacsonyabb gázárait élvezhessék. Ragaszkodunk ezen álláspontunkhoz, függetlenül attól, hogy milyen nyomást gyakorolnak ránk"
- összegzett.
Végül pedig üdvözölte, hogy a patrióta pártok minden támadás ellenére Európa-szerte előretörnek, és ennek nyomán a kontinens előbb-utóbb visszatérhet "a racionalitás és a józan ész útjára".
A miniszter erről a témáról beszélt szerda reggel az orosz Izvesztyija nevű lapnak is. Ebben azt is kifejtette, hogy a magyar infrastrukturális hiányosságok miatt
a Barátság kőolajvezeték nélkül az ország „fizikailag” képtelen lenne üzemanyaggal ellátni magát, ezért a vezetéken esett bármilyen kárt a magyar kormány az ország szuverenitását fenyegető veszélynek tekinti.
Az orosz-ukrán háború során a Barátság kőolajvezeték szivattyúállomásait egyébként már többször is támadás érte.
A kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához és ahhoz, hogy a magyar családok továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb gázárait élvezhessék - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.
A tárcavezető az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt, amelyen "őrültségnek" nevezte, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé tételét célozza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb személycsere történt az Agrárminisztériumban: Botos Gyöngyvér helyettes államtitkár helyére Szeiler Orsolyát nevezte ki Orbán Viktor – derült ki a Magyar Közlönyből.
A miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor az agrárminiszter előterjesztésére megállapította, hogy Botos Gyöngyvér helyettes államtitkári megbízatása szerdától megszűnik, lemondására tekintettel. Eddig a települési fejlesztések koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként.
Utódja Nagy István agrárminiszter javaslatára Szeiler Orsolya lesz, akit a miniszterelnök október 16-i hatállyal nevezett ki az agrártárca helyettes államtitkárává.
Szeiler tavaly áprilisig a kormányzati személyügyi központot irányította helyettes államtitkárként. Ekkor Orbán Viktor – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor javaslatára – indoklás nélkül, gyakorlatilag azonnali hatállyal mentette fel.
Szeiler Orsolya egyébként 1999-től csaknem mindig valamelyik minisztériumban dolgozott, és az első Orbán-kormány idején került az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.
Nem ez az első személycsere idén az agrártárcánál: áprilisban Orbán Viktor javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali hatállyal felmentette Feldman Zsoltot, aki addig a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelt. Ezután két új államtitkárt is kineveztek Hubai Imre és Viski József személyében.
Újabb személycsere történt az Agrárminisztériumban: Botos Gyöngyvér helyettes államtitkár helyére Szeiler Orsolyát nevezte ki Orbán Viktor – derült ki a Magyar Közlönyből.
A miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor az agrárminiszter előterjesztésére megállapította, hogy Botos Gyöngyvér helyettes államtitkári megbízatása szerdától megszűnik, lemondására tekintettel. Eddig a települési fejlesztések koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Schmidt Mária nekiment Dobrev Klárának: A komcsi Apró unoka megtapasztalja majd azt a törődést, amit eddig nem kellett
Azután írt fenyegető üzenetet a DK elnökének, hogy kiderült: a párt kezdeményezte, hogy a gyónási titoktartási-kötelezettség ne vonatkozzon azokra az esetekre, amikor a gyóntató pap kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről szerez tudomást.
Dobrev Klárának üzent Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy Facebook-posztban, miután kiderült: a DK kezdeményezte, hogy a gyónási titoktartási-kötelezettség ne vonatkozzon azokra az esetekre, amikor a gyóntató pap kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről szerez tudomást.
„Dobrev Klárával nem az a baj, hogy a nagyapja a magyar történelem egyik legaljasabb, legsunyibb tömeggyilkosa volt. Nem az a baj, hogy a széllel bélelt, szemkilövető, határon túli testvéreinket megtagadó Gyurcsány Ferenc volt a férje. Az a baj, hogy önként a nyomdokukba lépett és az ő gyakorlatukat folytatja” - kezdte posztjában Schmidt Mária, aki megjegyezte: egy bizonyos mértékig megértő Dobrevvel szemben, ugyanis hatalmas a médiazaj, nehéz túlharsogni, „különösen akkor, amikor ő maga és csapata is már lejárt lemeznek számít”. „Olyannal kell tehát kiállnia, ami képes átszakítani a figyelem egyre közönyösebb falát. De mindennek van határa” - fogalmaz.
„Az, hogy a katolikus egyház gyónási titkának a megszüntetését követeli, az mindenen alul van. Az még Sztálin elvtárs, sőt Dobrev nagyapja, a dicstelen és karrierjét jelentéktelenségének és végtelen szervilitásának köszönhető Apró Antal alatt van. Dobrev ma, 2025-ben arra ragadtatta magát, hogy a katolikus egyház gyónási titkának feloldását követeli kiskorúak elleni bűncselekmények feltárása ürügyén”
- írja Schmidt, aki szerint az egyház belső működése nem esik az állami szabályozás alá, és „ez több ezer éve így van, és így is marad”.
„Dobrev viszont, nem értve ezt, az Arató Gergely nevű segédjével, jobb ötlet híján ezt bírta kigondolni. Tudjuk, hogy egyikük sem keresztény. Tudjuk, hogy egyházi ügyekben teljesen fogalmatlanok. Ahogy az állami gondozással kapcsolatos kérdések sem foglalkoztatták őket soha. Pedig 12 évig az övéi voltak kormányon. Férje 2005–2009 között miniszterelnök volt. Milyen jól állt volna Dobrevnek, ha miniszterelnök-feleségként ezzel a területtel foglalkozott volna. Göncz Árpádné példáját követve” – fogalmazott.
„De nem, ő nagyapját és elvtársait akarja egyházellenességből lekörözni. Apró Antal majdnem félszáz évig töltött be vezető funkciót a kommunista rendszerben. Lett volna tehát a felmenőinek, ahogy neki is, alkalma más rendszert, más szabályozást, más szemléletet meghonosítani a gyermekvédelemben, ha ez szerinte annyira ótvar” - tette hozzá.
Schmidt szerint, amit Dobrev csinál az csak gyűlölködés és rágalmazás.
„A magyar közélet Dobrevvel szemben eddig nagyon visszafogott, sőt kíméletes volt. A sas ugyanis nem kapkod legyek után. Kivéve, ha a légy ennyire elszemtelenedik. Akkor kénytelen. Akkor Gyurcsányné, a komcsi Apró unoka megtapasztalja majd azt a törődést, amit eddig nem kellett. És akkor lesz miről magyaráznia a gyermekeinek. Lesz pár kellemetlen beszélgetése”
Dobrev Klárának üzent Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy Facebook-posztban, miután kiderült: a DK kezdeményezte, hogy a gyónási titoktartási-kötelezettség ne vonatkozzon azokra az esetekre, amikor a gyóntató pap kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről szerez tudomást.
„Dobrev Klárával nem az a baj, hogy a nagyapja a magyar történelem egyik legaljasabb, legsunyibb tömeggyilkosa volt. Nem az a baj, hogy a széllel bélelt, szemkilövető, határon túli testvéreinket megtagadó Gyurcsány Ferenc volt a férje. Az a baj, hogy önként a nyomdokukba lépett és az ő gyakorlatukat folytatja” - kezdte posztjában Schmidt Mária, aki megjegyezte: egy bizonyos mértékig megértő Dobrevvel szemben, ugyanis hatalmas a médiazaj, nehéz túlharsogni, „különösen akkor, amikor ő maga és csapata is már lejárt lemeznek számít”. „Olyannal kell tehát kiállnia, ami képes átszakítani a figyelem egyre közönyösebb falát. De mindennek van határa” - fogalmaz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
