Hétfő délutánra hívta össze az egyetemi szenátust a Szegedi Tudományegyetem vezetése. A hvg.hu információi szerint a tanácskozás legfőbb kérdése az intézmény nevének megváltoztatása lesz.
A lap úgy tudja, hogy
az új név a Szent-Györgyi Tudományegyetem, Szeged (rövidítve továbbra is: SZTE) lehet, amit angolul a Szent-Györgyi University of Szeged (rövidítve: SZU) formátumban használnának.
A Szegedi Tudományegyetem 2000. január 1-jén jött létre, több szegedi és egy hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézmény összevonásával. Akkor három egység - a József Attila Tudományegyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, illetve a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem
- adta fel saját területén meghatározó, közismert személyiségének nevét.
A lap megkérdezte az intézmény különböző egységeihez tartozó egyetemi polgároktól, hogyan fogadták a névváltoztatás szándékát, de, mint írják: szinte senki sem értesült a változtatási szándékról, miközben a hvg.hu információi szerint az egyetemi vezetésnél már hónapok óta napirenden van az intézmény átnevezése.
Aki viszont hallott a tervről, az kétségeit fejezte ki: a lap által megkérdezett források szerint a már bejáratott és nemzetközileg is jegyzett név lecserélését jelenleg semmilyen ismert tényező nem indokolja.
Emellett nemzetközi színtéren több felsőoktatási intézmény is viseli Szent György hasonlóan csengő nevét. Ráadásul az SZU rövidítés a Szegedi Tudományegyetemmel összemérhetően rangsorolt Sencseni Egyetem (Shenzhen University) nevének közismert abbreviációja, illetve a pozsonyi Szlovák Orvostudományi Egyetem (Slovenská zdravotnícka univerzita v Bratislave) is használja.
Hétfő délutánra hívta össze az egyetemi szenátust a Szegedi Tudományegyetem vezetése. A hvg.hu információi szerint a tanácskozás legfőbb kérdése az intézmény nevének megváltoztatása lesz.
A lap úgy tudja, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktort most Lastovo szigetén fotózták le, mintás ingben üldögélt egy kávézóban
A miniszterelnök egy újabb horvátországi helyszínen bukkant fel. Ezúttal egy Hvar és Dubrovnik között található szigeten, amely csak hajóval érhető el.
Ahogy arról mi is hírt adtunk, Orbán Viktor idén is Horvátországban tölti a nyaralását. Augusztus 21-én az Átlátszó fotói örökítették meg, ahogy felszáll egy, Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó magángépre Kaminsky Fannival, Orbán Balázzsal és Máté Jánossal együtt.
Egy nappal később Magyar Péter képeket osztott meg egy horvátországi vitorlásról, rajta a miniszterelnökkel. Később Orbán Viktor is feltöltött egy fotót, amin a csapatával látható. Ugyanezen a napon Brač szigetén Zoran Milanovic horvát elnökkel találkozott, akivel a horvát elnöki hivatal közleménye szerint „aktuális globális kérdésekről beszéltek.”
Augusztus 25-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke posztolt képeket Vis szigetéről, az Aerodrom Gostionica nevű étteremből. A fotókon Orbán Viktor ugyanabban a virágos ingben látható, amelyet 2022-ben is viselt horvátországi vakációján. A Telex akkori cikke szerint ez egy Tommy Bahama Tortola Fuego modell, amelynek eredeti ára 128 dollár volt, leárazva 71 dollárért is elérhető volt. Ma már ez a darab nem kapható.
Az Átlátszó egyik olvasója most arról számolt be, hogy augusztus 27-én Lastovo szigetén, a Caffé Club Magicben találkozott a miniszterelnökkel, és fotót is küldött róla. A képen Orbán ismét a virágos ingben látható.
A sziget Korčulától délre található, csak hajóval érhető el, és Orbán már korábban is járt ott. 2022-ben például a Triton étteremben fotózkodott Németh Zsolttal.
A lap megjegyzi, hogy ugyanezen a napon egy 610-es lajstromjelű honvédségi szállítógép Kecskemétről Zadarba repült, majd vissza. A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint „a KC-390 típusú 610-es lajtromjelű szállítórepülőgép az éves kiképzési tervnek megfelelően kiképzési repülést hajtott végre. A gép fedélzetén utasok nem tartózkodtak.”
Ez nem az első alkalom, hogy a honvédség repülői Horvátországban jártak Orbán Viktor szabadsága idején. 2022-ben például augusztus 4-én Dallasban mondott beszédet, két nappal később pedig már egy horvát étteremben tűnt fel. Akkor a 607-es számú Falcon gép Amerikából Budapestre érkezett, majd Zadarba repült, másnap pedig újra visszatért az Adriára, onnan Portugáliába, majd ismét Horvátországba.
Az elmúlt napokban több NER-közeli luxusjacht is felbukkant az Adrián - tette hozzá az Átlátszó. A Seagull MRD Hvarnál, a Lady MRD Dubrovnikban, a Rose d’Or pedig Tivat kikötőjében áll. A Seagull MRD és a Lady MRD Szíjj Lászlóhoz köthető, a Rose d’Or pedig Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A Duna Group szóvivője azt közölte, hogy „Szíjj László idén még nem tartózkodott hajón.” Lastovo szigete, ahol Orbánt látták, Hvar és Dubrovnik között helyezkedik el.
Ahogy arról mi is hírt adtunk, Orbán Viktor idén is Horvátországban tölti a nyaralását. Augusztus 21-én az Átlátszó fotói örökítették meg, ahogy felszáll egy, Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó magángépre Kaminsky Fannival, Orbán Balázzsal és Máté Jánossal együtt.
Egy nappal később Magyar Péter képeket osztott meg egy horvátországi vitorlásról, rajta a miniszterelnökkel. Később Orbán Viktor is feltöltött egy fotót, amin a csapatával látható. Ugyanezen a napon Brač szigetén Zoran Milanovic horvát elnökkel találkozott, akivel a horvát elnöki hivatal közleménye szerint „aktuális globális kérdésekről beszéltek.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Példátlan gyakorlat” – Szalay-Bobrovniczky Kristóf kemény szócsatába keveredett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével Koppenhágában
A honvédelmi miniszter szerint Kaja Kallas „Magyarországnak a háború kitörése óta ismert békepárti álláspontját kipécézve, pellengérre állítva, nekem támadt”. Azt is elmondta, mi volt a vita oka.
Kemény szócsatába került Szalay-Bobrovniczky Kristóf Koppenhágában Kaja Kallassal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Erről maga a honvédelmi miniszter számolt be egy videóban a közösségi oldalán.
Az uniós kül- és védelmi miniszterek tanácsa Koppenhágában ült össze, ahol Magyarországot Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. A találkozóra nem sokkal azután került sor, hogy Oroszország légicsapásai megrongálták az EU kijevi delegációjának épületét. Az eseményt elítélő nyilatkozatot minden tagállam aláírta, kivéve Magyarország.
A honvédelmi miniszter videójában beszélt arról, hogy heves vita alakult ki közte és Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője között. Elmondása szerint Kallas Magyarország békepárti álláspontját kritizálta, és arra szólította fel, hogy változtassanak a hozzáállásukon Ukrajna pénzügyi támogatását illetően.
A miniszter szerint: "Példátlan gyakorlat az Unió történetében: az ukrán nagykövet jelenlétében kérdezik fel egy tagállam miniszterét Ukrajna támogatásának kérdésében!"
Úgy fogalmazott:
„Magyarországnak a háború kitörése óta ismert békepárti álláspontját kipécézve, pellengérre állítva, nekem támadt, hogy változtassuk meg az álláspontunkat Ukrajna pénzügyi támogatását illetően. Elfogadhatatlan ez a viselkedés, és az európai normáktól teljesen szokatlan. De ez alkalmat adott nekem, hogy ismét elmondjam a magyar álláspontot, és ismét rávilágítsak arra, hogy ennek a háborúnak a vége nem a harctéren lesz, nem katonai megoldás fogja azt elhozni, hanem teret kell adni Trump elnök diplomáciai kísérleteinek, teret kell adni a béke tárgyalásos úton való elérésének, és ezen az egyetlen módon lehet végre ezt a rettenetes háborút lezárni. Magyarország ebben konstruktívan a béke pártján áll.”
Kemény szócsatába került Szalay-Bobrovniczky Kristóf Koppenhágában Kaja Kallassal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Erről maga a honvédelmi miniszter számolt be egy videóban a közösségi oldalán.
Az uniós kül- és védelmi miniszterek tanácsa Koppenhágában ült össze, ahol Magyarországot Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. A találkozóra nem sokkal azután került sor, hogy Oroszország légicsapásai megrongálták az EU kijevi delegációjának épületét. Az eseményt elítélő nyilatkozatot minden tagállam aláírta, kivéve Magyarország.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szeptember 1-jén indul az Otthon Start hitelprogram, amely 3 százalékos államilag támogatott kamattal érhető el azok számára, akik megfelelnek a feltételeknek.
A programban kilenc bank vesz részt: a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank, az MBH Bank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és az UniCredit Bank
Az ajánlatok részleteiben vannak eltérések. A minimális futamidő általában 5-6 év, a MagNetnél viszont 10 évnél kezdődik, a törvény pedig legfeljebb 25 évet enged. Az igényelhető kölcsönösszeg alsó határa bankonként változik: az OTP-nél 500 ezer forinttól indul, de van olyan pénzintézet, amely nem jelölt meg minimum összeget. A törvény által meghatározott felső határ 50 millió forint.
A legtöbb banknál a hitel új és használt lakás vagy ház vásárlására, illetve építésre is felvehető. Három pénzintézetnél – a Raiffeisennél, a MagNetnél és az UniCreditnél – építésre nem igényelhető, legalábbis a program kezdetén.
A Bankmonitor összegzése szerint szeptember 1-jével szinte minden banknál elérhető lesz az Otthon Start hitel. A MagNet még nem adott pontos időpontot, de a többi banknál már indul a program. Az OTP a cikk megjelenése után közölte, hogy náluk is szeptember 1-jétől lehet igényelni a konstrukciót.
Közben elindult az Otthon Start Programiroda internetes aloldala, amely az elsőlakás-vásárlók igényeit kielégítő lakásfejlesztések beruházói számára ad fontos információkat - közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a közösségi oldalán, ahol azt is megírta, kik vehetik ezt igénybe.
Szeptember 1-jén indul az Otthon Start hitelprogram, amely 3 százalékos államilag támogatott kamattal érhető el azok számára, akik megfelelnek a feltételeknek.
A programban kilenc bank vesz részt: a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank, az MBH Bank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és az UniCredit Bank
