Megtiltotta az Alkotmánybíróság a népszavazást a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról
Indoklásuk szerint a két népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe tartozik, így a Kúria döntése mindkét esetben alaptörvény-ellenes, ezeket az Ab megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság honlapján szerdán délelőtt közzétett közlemény szerint a testület alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését:
a Fudan egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.
A Nemzeti Választási Bizottság tavaly augusztusban két ügyben hitelesítette a magánszemély által benyújtott kérdéseket, amelyeket a Kúria tavaly decemberben jóváhagyott. A két kérdés:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?
A Kúria döntései ellen az Alkotmánybírósághoz fordultak alkotmányjogi panasszal.
A Fudan egyetem ügyében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza. A nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése azonban az alaptörvény alapján nem tartozik népszavazási útra.
Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozik, így a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amely azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt.
A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Karácsony Gergely főpolgármester tavaly júliusban jelentette be, hogy öt kérdésben népszavazást kezdeményez. Ezek közül hitelesített kettőt augusztus végén a Nemzeti Választási Bizottság, a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szólót.
Az Alkotmánybíróság honlapján szerdán délelőtt közzétett közlemény szerint a testület alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését:
a Fudan egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.
A Nemzeti Választási Bizottság tavaly augusztusban két ügyben hitelesítette a magánszemély által benyújtott kérdéseket, amelyeket a Kúria tavaly decemberben jóváhagyott. A két kérdés:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt van Amerika új szankciós csomagja az oroszok ellen - Trump tényleg lemondta találkozóját Putyinnal
A két legnagyobb orosz olajvállalat került célkeresztbe, miután Moszkva elutasította az ukrajnai tűzszünetet. Trump lefújta a Putyinnal tervezett budapesti találkozót.
Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalatával, a Rosznyefttel és a Lukoillal szemben. Az intézkedést szerda este jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium, miután Scott Bessent pénzügyminiszter előzetesen tájékoztatta a nyilvánosságot a döntésről.
a szankciók oka az, hogy „Oroszország nem kötelezte el magát komolyan az ukrajnai háborút lezáró békefolyamat mellett”.
A közlemény szerint
„a mai intézkedések fokozzák az orosz energiaágazatra nehezedő nyomást, és rontják a Kreml azon képességét, hogy bevételt szerezzen háborús gépezetéhez és támogassa meggyengült gazdaságát”.
A döntés értelmében blokkolni kell minden olyan szervezetet, amely a Rosznyeft vagy a Lukoil legalább 50 százalékos közvetett vagy közvetlen tulajdonában van. Az Egyesült Államokban található vagy amerikai ellenőrzés alatt álló vagyonelemeket zárolják, és ezeket jelenteni kell a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalnak (OFAC). Az amerikai jogszabályok alapján a blokkolt személyekkel kapcsolatos tranzakciókat az OFAC engedélye nélkül tilos végrehajtani.
A szankciók megsértése polgári vagy büntetőjogi következményekkel járhat. Külföldi pénzügyi intézményekre másodlagos szankciókat is kivethetnek, ha kapcsolatba kerülnek a zárolással érintett szervezetekkel vagy személyekkel.
Scott Bessent pénzügyminiszter úgy fogalmazott:
„Itt az ideje, hogy leállítsuk a gyilkolást és azonnali tűzszünetet kössünk”.
Azt is jelezte, hogy a minisztérium kész további lépéseket tenni, ha szükséges.
A döntést az E.O. 14024 számú amerikai elnöki rendelet alapján hozták meg, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy szankciókat alkalmazzon a Oroszországi Föderáció káros külföldi tevékenységeihez köthető szervezetekkel és személyekkel szemben.
Donald Trump amerikai elnök is megszólalt az ügyben. A NATO főtitkárával, Mark Rutte-tal folytatott találkozóján azt mondta: „Úgy éreztem, itt az ideje”. Hozzátette: „Egyszerűen nem tűnt helyesnek számomra. Nem éreztem úgy, hogy eljutnánk oda, ahová el kell jutnunk, ezért lemondtam” – utalva a Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozóra.
A budapesti csúcstalálkozót eredetileg Donald Trump és Vlagyimir Putyin között rendezték volna meg, azonban a Fehér Ház kedd este közölte, hogy elhalasztják az eseményt. A Bloomberg információi szerint ennek hátterében az áll, hogy a két ország külügyminisztereinek telefonbeszélgetésén kiderült: Moszkva nem hajlandó tűzszünetet kötni.
A Rosznyeft állami tulajdonban van, vezetője Igor Szecsin, aki Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. A Lukoil magántulajdonban működik.
A két vállalat az év első felében együtt az orosz nyersolajexport közel felét biztosította,
napi mintegy 2,2 millió hordóval. Az olaj- és gázipari bevételek az orosz szövetségi költségvetés körülbelül egynegyedét teszik ki.
A szankciók mellett szerda este az is kiderült, hogy az Európai Unió tagállamai jóváhagyták a 19. Oroszország elleni szankciós csomagot is, amely az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának tilalmát is tartalmazza. Az intézkedéseket várhatóan csütörtök reggel fogadják el.
Az amerikai pénzügyminisztérium kiemelte, hogy
„a szankciók végső célja nem a büntetés, hanem a magatartás pozitív megváltoztatása”.
Emellett azt is közölték, hogy a listán szereplő szervezetek további exportkorlátozások alá is kerülhetnek, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala kezel.
Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalatával, a Rosznyefttel és a Lukoillal szemben. Az intézkedést szerda este jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium, miután Scott Bessent pénzügyminiszter előzetesen tájékoztatta a nyilvánosságot a döntésről.
Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban arról beszélt, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandó támogatni az Oroszország elleni 19. szankciós csomagot.
Szlovákia az energetikai és autógyártási szektorra vonatkozó engedményeket kért.
Fico elmondása szerint, ha ezeket elfogadják, támogatni fogják a javaslatot.
A szankciókról október 23-án döntenek a tagállamok kormányfői Brüsszelben. Az elfogadáshoz egyhangú támogatás szükséges, Magyarország azonban korábban jelezte, hogy vétózni fog.
Orbán Viktor az október 23-i nemzeti ünnep miatt nem tud részt venni a csúcstalálkozó elején, ezért Robert Ficót kérte fel a helyettesítésre.
A szlovák miniszterelnök közölte, hogy
Orbán Viktor arra kérte: a zárónyilatkozatot ne egyhangúlag, hanem csak a többi 26 tagállam nevében fogadják el, Magyarország nevének feltüntetése nélkül.
A szankciós csomagról ugyanakkor még nem ezen a találkozón szavaznak. A döntést az Európai Unió Tanácsában hozzák meg később, miniszteri szinten, ezért a magyar vétónak most jelképes jelentősége van.
Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban arról beszélt, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandó támogatni az Oroszország elleni 19. szankciós csomagot.
Szlovákia az energetikai és autógyártási szektorra vonatkozó engedményeket kért.
Fico elmondása szerint, ha ezeket elfogadják, támogatni fogják a javaslatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ki az a Zsolti bácsi?” – ez a felirat fogadja a Békemenetre érkezőket október 23-án reggel az Elvis Presley téren. A Momentum Mozgalom aktivistái magasnyomású mosóval rajzolták fel az üzenetet a járdára, éppen arra a helyszínre, ahonnan a rendezvény elindul.
Az akcióról Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője osztott meg videót a Facebookon. Bejegyzésében úgy fogalmazott:
„Gondolkozzon el mindenki, hogy hogyan jutott ide a gyermekvédelem? Hogyan kapott kegyelmet egy pedofil-segítő? Miért léptette elő az állampárt azt, akiről tudták, hogy 10 éve nyomozás folyik ellene?
Számtalan megválaszolatlan kérdés és ugyanennyi áldozat. Az ország és a gyermekvédelem is romokban, erről pedig a Fidesz tehet.”
A kormánypártok szimpatizánsai reggel 9 órakor gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan a Békemenet elindul a Kossuth Lajos térre.
A szervezők közlése szerint a menet célja az, hogy kifejezzék a nemzeti szuverenitás, a keresztény-nemzeti értékek és a konzervatív eszmék iránti elköteleződést.
A „Zsolti bácsi” név először szeptemberben kezdett el terjedni az interneten. Az elnevezés a Szőlő utcai gyermekvédelmi intézethez köthető ügy kapcsán jelent meg, amelyben a gyanú szerint az intézményből gyermekeket adtak ki valakinek, akit így emlegettek. A nyomozás egyik gyanúsítottja az intézet volt igazgatója, akit emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsítanak.
Az ellenzéki politikusok azt követelik, derüljön ki, ki az a „Zsolti bácsi”, akinek a nevét a szóbeszéd emlegeti. Korábban a brit titkosszolgálat, az MI6 neve is előkerült az ügy iratai között, az ellenzék pedig kormányzati érintettségre tett célzást. A jelenlegi információk szerint politikusok és kiskorúak nem szerepelnek a nyomozás érintettjei között. A „Zsolti bácsi” név viszont azóta is kering a közbeszédben, miközben továbbra sem világos, létezik-e ilyen személy egyáltalán.
„Ki az a Zsolti bácsi?” – ez a felirat fogadja a Békemenetre érkezőket október 23-án reggel az Elvis Presley téren. A Momentum Mozgalom aktivistái magasnyomású mosóval rajzolták fel az üzenetet a járdára, éppen arra a helyszínre, ahonnan a rendezvény elindul.
Az akcióról Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője osztott meg videót a Facebookon. Bejegyzésében úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Judit röviden üzent a Békemenet résztvevőinek. A korábbi igazságügyi miniszter a Facebookon mindössze annyit írt: Veletek vagyok!
A kegyelmi ügy miatt lemondott korábbi politikus hosszú hónapok után jelentkezett újra a közösségi oldalán.
Magyar Péter volt felesége utoljára még június közepén tett közzé bejegyzést, akkor az asztalos munkájáról számolt be követőinek. Most viszont ismét politikai tartalmú üzenetet küldött, egy korábbi Békemenet fotója mellé.
Varga Judit röviden üzent a Békemenet résztvevőinek. A korábbi igazságügyi miniszter a Facebookon mindössze annyit írt: Veletek vagyok!
A kegyelmi ügy miatt lemondott korábbi politikus hosszú hónapok után jelentkezett újra a közösségi oldalán.
Magyar Péter volt felesége utoljára még június közepén tett közzé bejegyzést, akkor az asztalos munkájáról számolt be követőinek. Most viszont ismét politikai tartalmú üzenetet küldött, egy korábbi Békemenet fotója mellé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
