Megszólalt a jogász, aki rábukkant K. Endre kegyelmére
A vidéki kisvárosban élő jogász régi szokása volt, hogy minden reggel átolvassa a jogtárban a Kúria friss döntéseit, így tett február 1-jén is. Nem gondolta, hogy elsöpri majd a köztársasági elnököt és a volt igazságügyminisztert.
Nem hitt a szemének, amikor megnyitotta a BH.2024.3 számú határozatot, ami a Kúriai Döntések nevű folyóiratban jelent meg. Az állt benne, hogy a II. rendű terhelt elnöki kegyelmet kapott, elengedték a büntetéséből hátralévő időt, és még büntetett előéletű sem lesz. Egy gyors Google-keresés után már biztos volt benne, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatójának falazó K. Endre kapott kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnöktől - írja a Telex.
"Nem egy nagy szellemi teljesítmény, amire büszkének kéne lennem. Tulajdonképpen a Kúria hozta nyilvánosságra K. Endre elnöki kegyelmét, még ha anonimizált formában is, én csupán felhívtam rá a független sajtó figyelmét, a kegyelem miatti felháborodásom miatt"
- mondta az ügyvéd, aki szeretett volna anonim maradni. A botrányt kirobbantó emailt azért kinyomtatta és elrakta magának emlékbe.
Elmondása szerint még a közvetlen környezetében sem tudják, hogy ő küldte körbe a sajtónak a botrányt kirobbantó kúriai határozatot, ami először a 444-en jelent meg, majd kirobbantotta a Fidesz tizennégy évének legnagyobb politikai botrányát, amibe nagyjából egy héttel később lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és a református egyházat vezető Balog Zoltán is. Utóbbinak kulcsszerepe volt a K. Endrének adott elnöki kegyelemben.
A hírt beküldő ügyvéd úgy volt vele, hogy talán valahol lehozzák a hírt, de eszébe sem jutott, hogy ilyen következményei lesznek az ügynek. Szerinte végül azért nem lépett át a magyar társadalom az ügyön, mert ez szembe megy mindennel, amit a Fidesz eddig nagy erőkkel kommunikált a gyerekek és családok védelméről, ráadásul egyelőre még nem érkezett válasz, hogy Novák Katalin miért adott kegyelmet K. Endrének.
Véleménye szerint számíthattak volna rá, hogy nyoma lesz a döntésnek. A Kúriai Döntésekbe egyébként azok a kúriai határozatok kerülnek be, amelyeket a Kúria elvi jelentőségük miatt különösen fontosnak ítél. Azért is érthetetlen, miért kapott kegyelmet K. Endre, mert néhány hónap múlva feltételesen amúgy is szabadulhatott volna. Ráadásul már egy ideje nem is börtönben volt, hanem úgynevezett reintegrációs őrizetben, az otthonában, a családja körében.
Nem hitt a szemének, amikor megnyitotta a BH.2024.3 számú határozatot, ami a Kúriai Döntések nevű folyóiratban jelent meg. Az állt benne, hogy a II. rendű terhelt elnöki kegyelmet kapott, elengedték a büntetéséből hátralévő időt, és még büntetett előéletű sem lesz. Egy gyors Google-keresés után már biztos volt benne, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatójának falazó K. Endre kapott kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnöktől - írja a Telex.
"Nem egy nagy szellemi teljesítmény, amire büszkének kéne lennem. Tulajdonképpen a Kúria hozta nyilvánosságra K. Endre elnöki kegyelmét, még ha anonimizált formában is, én csupán felhívtam rá a független sajtó figyelmét, a kegyelem miatti felháborodásom miatt"
- mondta az ügyvéd, aki szeretett volna anonim maradni. A botrányt kirobbantó emailt azért kinyomtatta és elrakta magának emlékbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely megegyezett Magyar Péterrel: áttette a bulit, közös vonulás lesz a Kossuth térre
A főpolgármester az eredetileg péntekre tervezett rendszerzáró koncertjét szombat délutánra helyezte át. Erre azután került sor, hogy a Tisza Párt elnöke udvariatlannak és károsnak nevezte, hogy Karácsony rászervez az ő ünnepükre.
Karácsony Gergely a Tisza Párttal dűlőre jutva szombatra, május 9-én 13 órára tette át a „Hála nektek!” rendszerzáró rendezvényt a rakpartra, hogy onnan közösen vonulhassanak tovább a Kossuth térre a miniszterelnöki eskütételre.
A főpolgármester hétfő reggeli bejelentése szerint a Lánchíd környékén tartott esemény után a résztvevők csatlakozhatnak a Tisza Párt által szervezett rendezvényhez.
„Találkozzunk a Lánchídnál a Rakparton és utána menjünk közösen a Kossuth térre!”
Az időpontváltás előzménye egy rövid, de látványos vita volt, ami vasárnap robbant ki, miután Karácsony eredetileg péntek estére hirdette meg a rendszerzáró örömkoncertet. Erre reagálva Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke udvariatlannak és károsnak nevezte, hogy a főpolgármester rászervez az ő szombati rendszerváltó népünnepélyükre.
A Főpolgármesteri Hivatal ezután közölte, hogy „a felvetéseket megfontolva keressük a mindenkinek megfelelő megoldást” – írta a Telex.
Karácsony Gergely szerint a „Hála nektek!” rendezvény célja, hogy köszönetet mondjanak mindazoknak, akik az elmúlt 16 évben kiálltak a közös ügyekért.
„és akiknek ezért üldöztetést, megaláztatást, lejáratást, vegzálást, propagandahazugságokat kellett eltűrniük a most véget ért rendszertől” – fogalmazott a főpolgármester.
A szombati nap így sűrű programot ígér Budapest belvárosában: 13 órakor kezdődik a rendszerzáró esemény a rakparton, ahonnan a résztvevők később átvonulnak a Kossuth térre, hogy csatlakozzanak a Tisza Párt rendezvényéhez és meghallgassák a miniszterelnöki eskütételt.
Karácsony Gergely a Tisza Párttal dűlőre jutva szombatra, május 9-én 13 órára tette át a „Hála nektek!” rendszerzáró rendezvényt a rakpartra, hogy onnan közösen vonulhassanak tovább a Kossuth térre a miniszterelnöki eskütételre.
A főpolgármester hétfő reggeli bejelentése szerint a Lánchíd környékén tartott esemény után a résztvevők csatlakozhatnak a Tisza Párt által szervezett rendezvényhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tiszának nem maradt embere a fővárosi pozíciókra, mert túl nagyot nyert
Két fővárosi képviselője, Bujdosó Andrea és Porcher Áron is a parlamentbe távozik a Tisza Párttól az összeférhetetlenségi szabályok miatt. A pótlásuk nehézkes, mert a párt rövid listáján már csak két EP-képviselő maradt tartalékként.
A Tisza Párt országos kétharmados győzelme után fővárosi frakció több tagja a parlamentbe távozik, a pótlásuk pedig a párt rövid, két évvel ezelőtti listája miatt nehézkes.
A Fővárosi Közgyűlésből ketten is az Országgyűlésbe igazolnak, Bujdosó Andrea és Porcher Áron ugyanis egyéni mandátumot nyert a parlamenti választásokon, az összeférhetetlenségi szabályok miatt pedig lemondtak fővárosi pozíciójukról. A helyzetüket nehezíti, hogy a Tisza Párt 14 fős fővárosi listáján már csak két tartalékos maradt, Kulja András és Lakos Eszter, ők azonban mindketten európai parlamenti képviselők - vette észre a Népszava.
A két tisztség jogilag nem összeférhetetlen, de a gyakorlatban nehezen összeegyeztethető.
Erre példa, hogy a Tisza Pártnak eddig is volt két olyan képviselője, akik egyszerre láttak el fővárosi és EP-mandátumot, de ők a lap szerint nem vállaltak bizottsági munkát a közgyűlésben, és alig szóltak hozzá a vitákhoz.
Az emberhiány oka, hogy Tisza Párt két évvel ezelőtt még kispártként, rövid listával futott neki a fővárosi választásnak, és jelentős személyi átfedés volt az önkormányzati és az EP-listájuk között. Ha pedig a listás helyeket nem tudják betölteni, akkor nem írnak ki időközi választást, csak egy fővel kisebb létszámú lenne a közgyűlés, mondta ezt László Róbert választási szakértő korábban a Népszavának.
A következő hetek kérdése, hogy a Tisza Párt beülteti-e a két EP-képviselőjét a Fővárosi Közgyűlésbe, vagy a frakciójuk csökkentett létszámmal működik tovább.
A Fidesznek is pótolnia kell Szentkirályi Alexandrát és Radics Bélát, de nekik egy hosszú, 32 fős listáról van lehetőségük válogatni.
A Tisza Párt országos kétharmados győzelme után fővárosi frakció több tagja a parlamentbe távozik, a pótlásuk pedig a párt rövid, két évvel ezelőtti listája miatt nehézkes.
A Fővárosi Közgyűlésből ketten is az Országgyűlésbe igazolnak, Bujdosó Andrea és Porcher Áron ugyanis egyéni mandátumot nyert a parlamenti választásokon, az összeférhetetlenségi szabályok miatt pedig lemondtak fővárosi pozíciójukról. A helyzetüket nehezíti, hogy a Tisza Párt 14 fős fővárosi listáján már csak két tartalékos maradt, Kulja András és Lakos Eszter, ők azonban mindketten európai parlamenti képviselők - vette észre a Népszava.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A nagyfiamnak és mind a 148 ezer társának sok sikert kívánok a ma kezdődő érettségihez! Örülünk, hogy már egy szabad Magyarországon kezdhetitek meg a felnőtt életet”
Ahogy azt korábban megírtuk, ma elstartol az érettségi vizsgák időszaka. 148 ezer diák ad számot tudásáról.
Hétfőn magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak a diákok: ebből a tárgyból középszinten 76 109, emelt szinten 2417 tanuló ad számot tudásáról.
A vizsgasorozat kedden a matematika érettségivel folytatódik, amelyen középszinten 71 599-en, emelt szinten 8264-en vesznek részt. Szerdán történelemből 71 504 közép- és 8273 emelt szintű vizsgázó lesz.
Csütörtökön angol nyelvből középszinten 47 082-en, emelt szinten 29 084-en, míg pénteken németből 10 154-en középszinten, 3041-en pedig emelt szinten érettségiznek.
Az írásbeli vizsgák május 22-ig tartanak, az emelt szintű szóbelik június 3. és 10., a középszintűek pedig június 15. és július 1. között lesznek.
„A nagyfiamnak és mind a 148 ezer társának sok sikert kívánok a ma kezdődő érettségihez! Örülünk, hogy már egy szabad Magyarországon kezdhetitek meg a felnőtt életet”
Tarr Zoltán: Átvilágítjuk az NKA-t, és minden civil pályázatbírálási rendszert, vége a pártszimpátia alapú pénzosztásnak
A leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint nemcsak az NKA, hanem más pályázatbírálási rendszereket is átláthatóbbá kell tenni. A minisztériumtól függetlenül működő köztestületek bevonását ígéri a források elosztásába.
Tarr Zoltán arról ír a Facebookon, hogy „az elmúlt napokban számos hír látott napvilágot arról, hogy az ügyvezető kormány a Fidesz-KDNP súlyos választási veresége ellenére folytatja a közpénzek elherdálását és a politikai alapon történő szétosztását”. A TISZA Párt alelnöke hozzátette, hogy a leendő kormány minden ilyen döntést szigorúan át fog vizsgálni.
Állítása szerint nem csupán a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kampányidőszak alatti, „megmagyarázhatatlan” támogatási gyakorlata miatt van szükség változásokra, hanem „a többi civil pályázatbírálási rendszert is alapos vizsgálatnak kell alávetni”.
A politikus a jelenlegi rendszer lezárását ígéri: „Vége az átláthatatlan döntési folyamatoknak, a sokszor gátlás nélkül, pártszimpátia alapján hozott határozatoknak.”
Kijelentette, hogy mindent elkövetnek a Városi Civil Alap, a Falusi Civil Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap transzparenssé tételéért, és el kell érni, hogy
„a civileknek járó támogatásokról leginkább a civilek döntsenek”. Ennek érdekében szerinte biztosítani kell a civil képviseletet a Városi és a Falusi Civil Alapban is.
Tarr Zoltán szerint a jövőben általa vezetetett Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium politikai szempontok helyett a szakmai elbírálást fogja megvalósítani, mégpedig a minisztériumtól függetlenül működő köztestületek által.
Ahogy fogalmazott, megteremtik a civil kontrollt, „hogy a jövőben ne kaphassanak támogatásokat pár hete létrehozott, álcivil jogi személyek”.
Ígérete szerint „a döntések és korábbi pályázatok adatai nyilvánosan hozzáférhetők, átláthatók és visszakövethetők lesznek”.
A posztot azzal zárta, hogy a jövőt a helyi és országos civil közösségekkel együtt építik, és a TISZA-kormány „ki fogja szabadítani a pártpolitika fogságából az országot, a civil és alkotó közösségeket”.
Tarr Zoltán arról ír a Facebookon, hogy „az elmúlt napokban számos hír látott napvilágot arról, hogy az ügyvezető kormány a Fidesz-KDNP súlyos választási veresége ellenére folytatja a közpénzek elherdálását és a politikai alapon történő szétosztását”. A TISZA Párt alelnöke hozzátette, hogy a leendő kormány minden ilyen döntést szigorúan át fog vizsgálni.
Állítása szerint nem csupán a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kampányidőszak alatti, „megmagyarázhatatlan” támogatási gyakorlata miatt van szükség változásokra, hanem „a többi civil pályázatbírálási rendszert is alapos vizsgálatnak kell alávetni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
