Megszavazták: A NATO új hadtestet telepít Magyarországra is
Döntöttek Ukrajna további támogatásáról is. Főként védelmet biztosító eszközöket, köztük nukleáris és vegyi fenyegetés elleni védelmet szolgáló eszközöket biztosítanak nekik.
A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett - közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.
Jens Stoltenberg elmondta:
a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris és vegyi fenyegetés elleni védelmet szolgáló eszközök biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.
Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy
a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.
Egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen - közölte.
"Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését" - tette hozzá a főtitkár.
A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett - közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.
Jens Stoltenberg elmondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Megfeneklett egy szállodahajó a Duna román-bolgár szakaszán, a folyó magyar részén 15 másik vesztegel
A Viking Ullur nevű hajó 186 utassal és 52 fős személyzettel akadt el a román–bolgár határszakaszon. Ezzel párhuzamosan a magyar szakaszon nagyjából 15 szállodahajó várakozik az alacsony vízállás miatt.
Zátonyra futott kedd hajnalban a svájci zászló alatt közlekedő Viking Ullur szállodahajó a Duna román–bolgár szakaszán, Vidintől mintegy 25 kilométerre - írja az MTI.
A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott, amikor a hajó éjfél után, korlátozott látási viszonyok között a part közelében, a hajózóútvonalon kívül megfeneklett.
A jármű saját erejéből nem tudott kiszabadulni. A bolgár határrendészet csónakokkal kezdte meg az utasok kimentését, miközben a román hatóságok a hajó kiemelésének lehetőségeit vizsgálják. A baleset idején a Duna vízhozama a megszokott érték harmadát sem érte el.
Videón a hajó:
Mindeközben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium arról számolt be, hogy nagyjából 15 szállodahajó vesztegel a Duna magyarországi szakaszán, és a teherhajók többsége is áll - olvasható a HVG a dunai vízszinttel kapcsolatos hírösszefoglalójában.
A hajózási hatóság nem korlátozza a közlekedést, a továbbhaladásról a kapitányok döntenek a közzétett vízállás- és gázlóadatok, valamint a hajójuk merülése alapján.
A baleset, és a fennakadások hátterében a rendkívüli aszály és a hetek óta tartó csapadékhiány áll. A folyó vízállása Budapesten és Bajánál is történelmi mélypontra süllyedt a napokban, a fővárosban szinte száraz lábbal be lehetett sétálni a Margit híd pilléreihez.
Zátonyra futott kedd hajnalban a svájci zászló alatt közlekedő Viking Ullur szállodahajó a Duna román–bolgár szakaszán, Vidintől mintegy 25 kilométerre - írja az MTI.
A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott, amikor a hajó éjfél után, korlátozott látási viszonyok között a part közelében, a hajózóútvonalon kívül megfeneklett.
A jármű saját erejéből nem tudott kiszabadulni. A bolgár határrendészet csónakokkal kezdte meg az utasok kimentését, miközben a román hatóságok a hajó kiemelésének lehetőségeit vizsgálják. A baleset idején a Duna vízhozama a megszokott érték harmadát sem érte el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter hat mondatban foglalta össze az „új Magyarország” alapértékeit
A miniszterelnök szerint egy új Magyarország született, ahol például a törvény nem önkény, a párt nem állam, a szabadság pedig nem elnyomás. Azután posztolt erről, hogy kedden az Országgyűlés döntött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról.
Magyar Péter miniszterelnök egy rövid, de sűrű bejegyzésben vázolta fel kormánya alapértékeit és az „új Magyarország” vízióját. A szerda reggeli Facebook-posztjában először is leszögezi, hogy „a törvény nem önkény”, majd azt, hogy „a szabadság nem elnyomás.”
A párt és az állam viszonyát úgy határozta meg, hogy „a párt nem az állam.” Az elszámoltatással kapcsolatban pedig kijelentette: „Az igazságtétel nem diktatúra.”
A közpénzek kezeléséről úgy fogalmazott: „A politika nem rablás.”
A nemzeti egységről szóló tézise szerint pedig „a haza minden magyaré.” Végül azt írta: „Isten hozott az új Magyarországon!”
Az Országgyűlés kedden szavazta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását, amely a kormányfő szerint Európa legerősebb ilyen intézménye lesz.
Magyar Péter miniszterelnök egy rövid, de sűrű bejegyzésben vázolta fel kormánya alapértékeit és az „új Magyarország” vízióját. A szerda reggeli Facebook-posztjában először is leszögezi, hogy „a törvény nem önkény”, majd azt, hogy „a szabadság nem elnyomás.”
A párt és az állam viszonyát úgy határozta meg, hogy „a párt nem az állam.” Az elszámoltatással kapcsolatban pedig kijelentette: „Az igazságtétel nem diktatúra.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombattól drágul a taxizás Budapesten, új reptéri díjat is bevezetnek
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján augusztustól emelkednek a taxitarifák Budapesten. Az alapdíj 1300, a kilométerdíj 521 forint lesz, a reptéri fuvarokért pedig 800 forint pluszt kell fizetni.
Szombattól emelkednek a budapesti taxitarifák: az alapdíj 1300 forint, a kilométerdíj 521 forint, a percdíj 130 forint lesz, a reptéri fuvaroknál pedig új, 800 forintos díj lép életbe – így a reptéri alapdíj 2100 forint.
Augusztus 1-től az alapdíj 1100-ról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő.
Emellett bevezetnek egy teljesen új, 800 forintos reptéri díjat is, így a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tartó vagy onnan induló fuvaroknál az alapdíj gyakorlatilag 2100 forint lesz – írta az MTI.
A mostani emelésről a Fővárosi Közgyűlés június 26-i ülésén döntött, de a javaslatnak komoly előzményei voltak.
A testület május végén még nem szavazta meg a drágítást, akkor egy jóval nagyobb, 27 százalékos emelési tervet tettek le az asztalra, de a képviselők további egyeztetéseket kértek.
A főváros végül június 19-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a rendeletmódosítást, amit elsősorban az elmúlt három év inflációs hatásaival és a megnövekedett költségekkel indokoltak. A végső megállapodás egy kompromisszum eredménye lett. A taxis érdekképviseletek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy mérsékeltebb, nagyjából 18 százalékos emelést, valamint a reptéri pótdíj bevezetését javasolták. A fővárosi vezetés a költségek fedezésére és a kiszámítható hatósági ár fenntartására hivatkozva terjesztette elő a javaslatot, amelyet a közgyűlés végül elfogadott. A rendelet hatálybalépése után a BKK és a társhatóságok ellenőrzik a tarifák betartását.
Szombattól emelkednek a budapesti taxitarifák: az alapdíj 1300 forint, a kilométerdíj 521 forint, a percdíj 130 forint lesz, a reptéri fuvaroknál pedig új, 800 forintos díj lép életbe – így a reptéri alapdíj 2100 forint.
Augusztus 1-től az alapdíj 1100-ról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő.
Emellett bevezetnek egy teljesen új, 800 forintos reptéri díjat is, így a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tartó vagy onnan induló fuvaroknál az alapdíj gyakorlatilag 2100 forint lesz – írta az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gajdos László rendkívüli készültséget rendelt el az aszály elleni védekezésben
Az élő környezetért felelős miniszter rendkívüli aszálykészültséget rendelt el Magyarországon. A vízügyi igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban végzik a munkájukat.
„Rendkívüli készültséget rendeltem el az aszály elleni védekezésben!” – jelentette be egy szerdai Facebook-videóban Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter. A bejegyzése szerint az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptették életbe. A döntés célja, hogy a vízügyi ágazat „az azonnali beavatkozásokat és a szükséges intézkedéseket hatékonyabban, gyorsabban” tudja elvégezni.
„Az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptettük életbe” – írta a videó mellé a miniszter.
A videóban a döntés hátterét is ismertette. Közlése szerint „Magyarország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a jogszabályban előírt 3-as határérték felett van az aszályindex.” A rendkívüli készültség elrendelése Gajdos szerint azt jelenti, hogy „a vízügyi igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban végzik majd az aszály elleni védekezést.”
A bejelentést hetek óta súlyosbodó, kritikussá váló vízhiány előzte meg. A helyzet súlyosságát a nagy folyók vízállása is jelezte: a Duna vízszintje kedden történelmi mélypontra süllyedt Budapesten.
A rendkívül alacsony vízállás miatt a Margit híd pilléreihez szinte száraz lábbal be lehetett sétálni.
Ezzel párhuzamosan a Velencei-tó helyzete is drámaivá vált, ahol a hatóságok vészforgatókönyvet dolgoztak ki, és felkészültek a halállomány mentőhalászattal való kimentésére is.
Gajdos László július elején egy új klímatörvény kidolgozását is bejelentette, amely a gazdaság és a társadalom szereplői számára is kijelölné a felelősséget a klímavédelem területén.
„Rendkívüli készültséget rendeltem el az aszály elleni védekezésben!” – jelentette be egy szerdai Facebook-videóban Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter. A bejegyzése szerint az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptették életbe. A döntés célja, hogy a vízügyi ágazat „az azonnali beavatkozásokat és a szükséges intézkedéseket hatékonyabban, gyorsabban” tudja elvégezni.
„Az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptettük életbe” – írta a videó mellé a miniszter.
A videóban a döntés hátterét is ismertette. Közlése szerint „Magyarország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a jogszabályban előírt 3-as határérték felett van az aszályindex.” A rendkívüli készültség elrendelése Gajdos szerint azt jelenti, hogy „a vízügyi igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban végzik majd az aszály elleni védekezést.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!