HÍREK
A Rovatból

Megszavazta az Európai Parlament, hogy durvábban lépjenek fel az Orbán-kormánnyal szemben

A 345 képviselő támogatta, 104-en ellene szavaztak, 29-en tartózkodtak. Az állásfoglalásban többek között az is szerepel: sajnálják, hogy a bizottság felszabadított 10 milliárd eurót Magyarországnak, miközben az EP szerint a kormány nem teljesítette a kért reformokat.


A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amelyben aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi eróziója miatt. A nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlították.

A testület sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács nem alkalmazta a 7-es cikk szerinti eljárást, noha az EP 2018-ban aktiválta a mechanizmust.

Felszólították a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarország a 7-es cikk szerinti eljárás keretében elkövette-e az uniós értékek súlyos és tartós megsértését.

Elítélték, hogy Orbán Viktor decemberben megakadályozta az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról szóló döntést, beleértve az ukrajnai segélycsomagot is. Szerintük Orbán „teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét”.

„Az EU-nak nem szabad engednie a zsarolásnak” - emelték ki.

Az EP sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy az Európai Bizottság 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy - az EP szerint - Magyarország nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.

A képviselők elítélték továbbá a tudományos élettel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szemben a források elosztása során állítólagosan alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést. Sajnálatukat fejezték ki a bizonyos jelentések szerinti „manipulált közbeszerzési eljárásokat”, a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy - véleményük szerint - uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.

Kijelentették: nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért - mint írták -

meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére.

Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.

Az EP azt is megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány képes lesz-e ellátni feladatait a 2024 második felében esedékes uniós elnökség idején. Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt. Az EP-képviselők ezzel összefüggésben arra kérték a tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e „kockázat” elkerülésére. A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy véget vessenek „a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek”.

Az EP emellett jelentést fogadott el az alapvető jogok helyzetéről is. A 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett jóváhagyott jelentésben az EP-képviselők üdvözölték a médiaszabadságot megerősítő jogszabályról szóló, az EP és a tagállamokat tömörítő tanács között létrejött megállapodást. A kémprogramok használata miatti aggodalmukat fejezték ki, és az ilyen programok szigorú szabályozásának szükségességét hangoztatták, és felszólították az uniós országokat, különösen Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Ciprust, hogy kövessék az uniós parlament vonatkozó ajánlásait.

Emlékeztettek arra, hogy a nemi alapú erőszak minden uniós országban elterjedt.

Elítélték a nők és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogai terén tapasztalt visszalépését több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban.

Kérték továbbá, hogy a nemi alapú erőszakot vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára.

Az EP aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy - véleményük szerint - több uniós országban egyre nő a korrupció, és elítélte a magas rangú tisztviselőket és politikusokat - köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket - érintő állítólagos eseteket. Az uniós parlament emellett szót emelt az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló kormányzati kísérletek ellen, és hatékony fékek és ellensúlyok kialakítására szólított fel.

(Forrás: MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk