HÍREK
A Rovatból

Megszavazta a parlament a vagyonvisszaszerzési hivatalt, amely bankszámlákba is betekinthet

Az Országgyűlés 143 igen szavazattal elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt. A kormánytól független szerv vezetőit, akik különleges védelmet kapnak, 30 napon belül kell megválasztani.


143 igen szavazattal, 46 ellenszavazat mellett kedden elfogadta a parlament a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot.

Ezzel a Tisza-kormány egyik legfontosabb kampányígérete vált valóra.

A törvény hatálybalépésétől számítva az Országgyűlésnek 30 napja lesz, hogy megválassza a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit. A most megszavazott javaslat szerint az új hivatalnak széles jogkörei lesznek. Kockázatelemzést végezhet, aminek keretében betekinthet bankszámlákba, hivatalos iratokba és nyilvántartásokba is.

Munkájához a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe veheti. A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthat.

A hivatal a kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége kizárólag az Országgyűlés felé lesz.

Az NVVH vezetője és négy elnökhelyettese mentelmi jogot kap, és különleges rendőri védelem alatt áll majd. A négy helyettesből hárman ügyészek lesznek. A szavazás után Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon reagált, kiemelve, hogy a javaslat a Fidesz ellenszavazatai dacára is átment – írta a Telex.

Az új hivatal felállítása a Tisza Párt egyik központi ígérete volt a választási kampányban. Magyar Péter már bőven a 2026-os választás előtt, 2025 júliusában beszélt egy ilyen szerv létrehozásáról. A miniszterelnök a szavazást megelőző parlamenti ülésen ismét megerősítette ezt a szándékát, amikor egy felszólalásában több, szerinte korrupciógyanús ügyet sorolt fel, és bejelentette, hogy a héten döntenek a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításáról.

A törvényjavaslat indoklása szerint „az elmúlt évtizedekben kialakult, rendszerszintű visszaélések feltárása nélkül nem teremthető meg a közbizalom helyreállításához szükséges átlátható és felelős állami működés.”

A törvény elfogadását komoly jogi előkészítés előzte meg. Július 13-án a parlament már módosította az Alaptörvényt, hogy alkotmányos alapot teremtsen a hivatalnak, amely közvádlóként is eljárhat majd. A Vidéki Prókátor blog elemzése szerint ezzel lényegében véget ér az ügyészi vádmonopólium, mivel a jövőben az ügyészségen kívül több más szereplő is vádat emelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Forsthoffer Ágnes személyesen fogadta Török Gábort, az elemző váratlanul megdicsérte az ideiglenes elnököt
Török Gábor egy kedd esti Facebook-posztban számolt be a Forsthoffer Ágnessel folytatott személyes találkozójáról. Az elemző a házelnök higgadt, konszenzuskereső stílusát dicsérte, amelyet korábban is pozitívan értékelt.


Személyes találkozón vett részt kedden Török Gábor politikai elemző és Forsthoffer Ágnes házelnök, aki jelenleg a köztársasági elnöki feladatokat látja el, amíg a parlament nem választ új államfőt. A megbeszélésről a politológus a Facebook-oldalán számolt be.

„Ma Forsthoffer Ágnessel találkoztam, akinek a pártatlanságra figyelő ülésvezetése, higgadt, fegyelmezett és konszenzuskereső politikai stílusa, valamint a kölcsönös tiszteletet fontosságát hangsúlyozó retorikája - nem tagadom - közel áll hozzám. Köszönöm a beszélgetést!”

Forsthoffer Ágnes Sulyok Tamás megbízatásának megszűnése után ideiglenesen átvette az államfői feladatokat. Ezt követően több szimbolikus döntést hozott: nem fogadta el az elnöki rezidenciát, és a politikai kiváltságokat bírálva visszautasította a balatonfüredi Anna-bál fővédnökségét is.

Török Gábor korábban kritikusan is nyilatkozott a TISZA Párt egyes lépéseiről. Szerinte a párt számára véget értek a mézeshetek, a Polgár Judit köztársasági elnöki jelölése körüli kommunikációt pedig egyértelmű politikai hibának, sőt, a „Tisza-kormány első kudarcának” nevezte.

Török Gábor már korábban is elemezte a házelnök stílusát, egy bejegyzésében a TISZA Párton belüli mérsékeltebb, „girondista” irány képviselőjeként írta le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megsértette a magyar légteret két vitorlázógép, a honvédség helikoptert küldött az elfogásukra
Ruszin-Szendi honvédelmi miniszter számolt be arról, hogy két vitorlázógép Ausztria felől lépett be a magyar légtérbe. A rádiókapcsolatot nem felvevő gépeket egy pápai kutató-mentő helikopter azonosította.


Kutató-mentő helikoptert küldött két, a magyar légteret megsértő vitorlázógép elfogására kedden kora délután a honvédség az ilyenkor szokásos vadászgépek helyett.

A honvédelmi miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a Gripenek bevetése „indokolatlan költségeket generált volna”.

Ruszin-Szendi Romulusz közösségi oldalán közölte, hogy a Légi Műveleti és Irányítási Központ kedden kora délután jelezte, hogy Ausztria felől egy vitorlázógép lépett be az országba. A pilóta nem vette fel a rádiókapcsolatot a magyar légiforgalmi szolgálatokkal.

A bejelentést követően a készenlétben lévő pápai kutató-mentő helikopter rövid időn belül a levegőbe emelkedett.

A helikopter személyzete a levegőben már két vitorlázógépet talált, amelyeket a szabályok betartásával közelítettek meg.

A miniszter azt írta, a pilótákat „egyezményes kézjelekkel, valamint a vészfrekvencián történő kapcsolatfelvételre” utasították.

Ruszin-Szendi szerint azonban

„a rádiókapcsolat létesítésére csak több próbálkozás után került sor.”

Miután a vitorlázógépek a légiforgalmi irányítással is felvették a kapcsolatot, a honvédségi helikopter visszatért a bázisára.

A gépek pilótái eredetileg Békéscsabát jelölték meg úti célként, de később, már fenntartva a rádiókapcsolatot, de transzponderjel nélkül Ausztria felé vették az irányt, és elhagyták a magyar légteret.

A magyar légtér védelmét a kecskeméti Gripenekből álló, állandó készültségi szolgálat látja el. A vadászgépeket komoly fenyegetés vagy azonosítatlan repülőeszközök esetén riasztják. Legutóbb például azért küldték fel őket, mert megszakadt a kapcsolat egy utasszállítóval.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Megfeneklett egy szállodahajó a Duna román-bolgár szakaszán, a folyó magyar részén 15 másik vesztegel
A Viking Ullur nevű hajó 186 utassal és 52 fős személyzettel akadt el a román–bolgár határszakaszon. Ezzel párhuzamosan a magyar szakaszon nagyjából 15 szállodahajó várakozik az alacsony vízállás miatt.


Zátonyra futott kedd hajnalban a svájci zászló alatt közlekedő Viking Ullur szállodahajó a Duna román–bolgár szakaszán, Vidintől mintegy 25 kilométerre - írja az MTI.

A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott, amikor a hajó éjfél után, korlátozott látási viszonyok között a part közelében, a hajózóútvonalon kívül megfeneklett.

A jármű saját erejéből nem tudott kiszabadulni. A bolgár határrendészet csónakokkal kezdte meg az utasok kimentését, miközben a román hatóságok a hajó kiemelésének lehetőségeit vizsgálják. A baleset idején a Duna vízhozama a megszokott érték harmadát sem érte el.

Videón a hajó:

Mindeközben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium arról számolt be, hogy nagyjából 15 szállodahajó vesztegel a Duna magyarországi szakaszán, és a teherhajók többsége is áll - olvasható a HVG a dunai vízszinttel kapcsolatos hírösszefoglalójában.

A hajózási hatóság nem korlátozza a közlekedést, a továbbhaladásról a kapitányok döntenek a közzétett vízállás- és gázlóadatok, valamint a hajójuk merülése alapján.

A baleset, és a fennakadások hátterében a rendkívüli aszály és a hetek óta tartó csapadékhiány áll. A folyó vízállása Budapesten és Bajánál is történelmi mélypontra süllyedt a napokban, a fővárosban szinte száraz lábbal be lehetett sétálni a Margit híd pilléreihez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombattól drágul a taxizás Budapesten, új reptéri díjat is bevezetnek
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján augusztustól emelkednek a taxitarifák Budapesten. Az alapdíj 1300, a kilométerdíj 521 forint lesz, a reptéri fuvarokért pedig 800 forint pluszt kell fizetni.


Szombattól emelkednek a budapesti taxitarifák: az alapdíj 1300 forint, a kilométerdíj 521 forint, a percdíj 130 forint lesz, a reptéri fuvaroknál pedig új, 800 forintos díj lép életbe – így a reptéri alapdíj 2100 forint.

Augusztus 1-től az alapdíj 1100-ról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő.

Emellett bevezetnek egy teljesen új, 800 forintos reptéri díjat is, így a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tartó vagy onnan induló fuvaroknál az alapdíj gyakorlatilag 2100 forint lesz – írta az MTI.

A mostani emelésről a Fővárosi Közgyűlés június 26-i ülésén döntött, de a javaslatnak komoly előzményei voltak.

A testület május végén még nem szavazta meg a drágítást, akkor egy jóval nagyobb, 27 százalékos emelési tervet tettek le az asztalra, de a képviselők további egyeztetéseket kértek.

A főváros végül június 19-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a rendeletmódosítást, amit elsősorban az elmúlt három év inflációs hatásaival és a megnövekedett költségekkel indokoltak. A végső megállapodás egy kompromisszum eredménye lett. A taxis érdekképviseletek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy mérsékeltebb, nagyjából 18 százalékos emelést, valamint a reptéri pótdíj bevezetését javasolták. A fővárosi vezetés a költségek fedezésére és a kiszámítható hatósági ár fenntartására hivatkozva terjesztette elő a javaslatot, amelyet a közgyűlés végül elfogadott. A rendelet hatálybalépése után a BKK és a társhatóságok ellenőrzik a tarifák betartását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk