— Evans Gyamera-Antwi (Ashes) (@ashesgyamera) March 21, 2020
Jelenleg Spanyolország a negyedik legfertőzöttebb ország a világon, Olaszország után a második Európában. Már majdnem 30 ezer fertőzöttet regisztráltak, és eddig 1772-en vesztették életüket a betegségben. Mivel a helyzet egyre súlyosabb, a szükségállapotot is meghosszabbították április 11-ig.
A tömeges megbetegedéseket - ahogy Olaszországban is - a spanyol kórházaknak is egyre nehezebb kezelni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter úgy írt a munkácsi orosz rakétatámadásról, hogy kihagyta a posztból a „Munkács”, az „orosz” és a „rakétatámadás” szavakat
A külügyminiszer bejegyzésében a magyarok lakta terület bombázásából „Ukrajnából érkezett hírek” lett. Sulyok Tamással ellentétben az áldozatoknak sem üzent.
Csütörtök délelőtt Szijjártó Péter is írt arról a támadásról, amelynek következtében az oroszok rakétája Munkács területén csapódott be. 12 embert megsérült a bombázásban.
A külügyminiszter épp csak a legfontosabb részleteket hagyta ki a posztjából. A bejegyzésben a legfontosabbnak azt tartotta kiemelni, hogy a támadás igazolja a kormány békenarratíváját:
„A délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség! Mindenkinek, minden erejével azon kell dolgoznia, hogy minél előbb létrejöjjön a háborút lezáró békemegállapodás! Csak így lehet elejét venni a további vérontásnak és pusztításnak.”
A posztban azonban nincs megemlítve Kárpátalja vagy Munkács, nincs szó rakétatámadásról, arról pedig pláne nem, hogy orosz rakéták csapódtak volna be. Szijjártó Péter Sulyok Tamás köztársasági elnökkel ellentétben nem írt együttérzésről sem, és nem üzent a sérült áldozatoknak sem.
Mint arról korábban írtunk, a köztársasági elnök a Facebookon előbb azt írta: „Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért rakétatámadás sérültjeinek”, majd nem sokkal később posztjából eltűnt az „orosz” szó.
Csütörtök délelőtt Szijjártó Péter is írt arról a támadásról, amelynek következtében az oroszok rakétája Munkács területén csapódott be. 12 embert megsérült a bombázásban.
Reagált a kormány a tűzijáték-ügyre: Akinek nem inge, ne vegye magára
Az augusztus 20-i tűzijáték egyik része Orseolo Péterről szólt, akit árulónak neveztek. A kormány szerint történelmi bemutatóról volt szó, nem politikai üzenetről.
Ahogy már írtunk róla, az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak.
Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni. A Telex megkereste a szervezőket és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát is, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a párhuzam. A választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központ adta meg.
„Az augusztus 20-i tűzijáték minden évben történelmi tematikájú. Míg 2024-ben a honfoglalás, addig az idei évben az Árpád-kor eseményeit mutatta be az ünnepi műsor. Orseolo Péter az árpád-kori történelem része” – írták, és hozzátették:
„Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egyelőre nem reagált a lap megkeresésére.
Ahogy már írtunk róla, az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak.
Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni. A Telex megkereste a szervezőket és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát is, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a párhuzam. A választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központ adta meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csütörtök hajnalban rakétatalálat érte a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Munkács egyik elektronikai gyárát. A telephelyen tűz keletkezett, amely még reggel is lángolt. A támadásban közel húsz ember megsérült, közülük tizenkettőt kórházban ápolnak, és van köztük súlyos sérült is. Halálos áldozatról nem érkezett hír.
Az esetre elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált. Együttérzését fejezte ki, majd rövid időn belül módosította posztját: törölte belőle az „orosz” szót, így az esemény már csak „rakétatámadásként” szerepelt a bejegyzésben.
A változtatásról Török Gábor politikai elemző is véleményt mondott. Úgy fogalmazott: „Egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet. Amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb.”
Lakner Zoltán politikai elemző szintén értékelte a kormányzati kommunikációt. Azt írta: „Egy biztos,
a magyar kormányzat ma minden eddiginél látványosabban, széltében-hosszában bebizonyítja, meddig tart a szuverenitása Putyinnal szemben: semeddig.”
Lakner szerint a kabinet nem találja a megfelelő szavakat a kárpátaljai orosz rakétatámadás megnevezésére, ezért olyan kifejezéseket használ, mint a „Munkácsot ért rakétatámadás”, az „éjszakai események” vagy az „Ukrajnából érkező hírek”.
A szakértő a közösségi médiában megjelent magyarázatokról is írt. Felidézte, hogy terjedtek olyan bejegyzések, amelyek ukrán önmegtámadásról vagy hadiüzemet érő katonai csapásról szóltak, miközben valójában egy amerikai tulajdonú kávéfőzőgyárat ért találat Munkács mellett.
Lakner hozzátette: „A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van.”
Csütörtök hajnalban rakétatalálat érte a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Munkács egyik elektronikai gyárát. A telephelyen tűz keletkezett, amely még reggel is lángolt. A támadásban közel húsz ember megsérült, közülük tizenkettőt kórházban ápolnak, és van köztük súlyos sérült is. Halálos áldozatról nem érkezett hír.
Szijjártó Péter egy kiugrott papot nevezett ki a londoni magyar nagykövet helyettesének
A Válasz Online szerint Németh Norbert püspök szeretett volna lenni, de elöljárói nem támogatták. Ezután a külügyminiszter egy fontos diplomáciai posztra nevezte ki.
Németh Norbert korábban hat éven át vezette a Pápai Magyar Intézetet, majd tavaly lemondott a rektori tisztségről. Ezt követően Székely János megyéspüspök egyéves szabadságot engedélyezett számára olaszországi tanulmányok idejére. A szabadságot azonban végül nem használta ki, hanem arra kérte a püspököt, hogy bocsássa el a papságból.
A korábbi szombathelyi pap teológiai és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik. Diplomáciai tapasztalata annyi, hogy tanácsosi feladatokat látott el a szentszéki magyar nagykövetségen.
Németh egyházi pályán is folytatni szerette volna a munkáját, és püspök kívánt lenni. A források szerint azonban „esetében magánéleti kockázatok merültek fel, így az elöljárók nem támogatták a püspökké válás felé vezető úton”.
Közben a londoni magyar nagykövetségen betöltetlen maradt a helyettes vezetői poszt, amelyet korábban Palóczi Péter látott el. Ő június végéig dolgozott ezen a poszton, majd kinevezték stockholmi nagykövetnek.
A Válasz Online szerint Szijjártó Péter rövid időn belül Németh Norbertet nevezte ki a londoni magyar nagykövet első beosztottjának.
A lap egyházi körökből származó információi szerint a külügyminiszter és Németh baráti kapcsolatot ápoltak.
A londoni magyar nagykövetség második emberének tisztsége komoly szakmai felkészültséget igényel. A nagykövet, Kumin Ferenc kormányzati, államigazgatási és diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik, a lap szerint azonban ez nem indokolja, hogy a helyettes vezetői posztot diplomáciai tapasztalat nélküli személy kapja meg.
Németh Norbert korábban hat éven át vezette a Pápai Magyar Intézetet, majd tavaly lemondott a rektori tisztségről. Ezt követően Székely János megyéspüspök egyéves szabadságot engedélyezett számára olaszországi tanulmányok idejére. A szabadságot azonban végül nem használta ki, hanem arra kérte a püspököt, hogy bocsássa el a papságból.
A korábbi szombathelyi pap teológiai és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik. Diplomáciai tapasztalata annyi, hogy tanácsosi feladatokat látott el a szentszéki magyar nagykövetségen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
