HÍREK
A Rovatból

Megmarad a vékonyfalú műanyagzacskó, de óriásit drágul

A nem lebomló termékek esetében 57 forintról 1900 forintra, lebomló anyagnál pedig nulláról 500 forintra emelték a kilónkénti termékdíjat. Ezt a vásárlókra fogják terhelni.

Link másolása

Az egyszer használatos műanyag csomagolószerekre vonatkozó törvényi szigorítás elfogadható a környezetvédelem miatt, de a csomagolóanyagokra kifizetendő termékdíj jelentősen emelkedik - mondta el a Növekedés.hu-nak Nagy Miklós a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára.

A nem lebomló termékek esetében 57 forintról 1900 forintra, a lebomló anyagnál pedig nulláról 500 forintra emelték a kilogrammonként fizetendő termékdíjat, így a későbbiekben még sokkal több pluszdíjat számíthatnak fel a nejlonzacskókért.

Nagy Miklós a KSH adataira hivatkozva elmondta, hogy tavaly 720 milliárd forint értékű papír, fém, műanyag, fa és üveg csomagolóanyagot bocsátott ki az ágazat, az idei év első négy hónapjában 1,8 százalékos növekedést mértek.

Mint arról korábban mi is írtunk, az Országgyűlés elfogadta az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokra vonatkozó szabályozást.

Erről a szakember azt mondta, az új szabályok csak nagyon kis részben érintik a hazai csomagolási ágazatot. Ha a betiltott műanyag és polisztirolhab poharakat, dobozokat figyelembe vesszük, illetve az ételdobozokat és pet palackokat is idevesszük, akkor a teljes csomagolószer kibocsátás öt százalékát érintik a most bejelentett korlátozások.

Hozzátette, hogy

az eredeti törvényjavaslat szerint az 50 mikron alatti falvastagságú zacskókat vagy szatyrokat tiltották volna be, de szerencsére ezt sikerült módosíttatni. Így az unió által is támogatott kompromisszum szerint 15 mikron alatti falvastagságú szatyrokat, zacskókat továbbra is lehet gyártani, illetve használni, cserében viszont jelentősen felemelték a termékdíjat.

Nagy Miklós szerint a végösszeget természetesen a végfogyasztó fizeti majd, hiszen éppen ezen csomagolószerek visszaszorítása volt a cél.

„Ha ugyanis a zöldség vagy pékáru mellett lévő leszakítható zacskó után fizetni kell valamennyit a vásárlónak, akkor meggondolja, hogy használja-e azokat, illetve hogy egy-egy zacskóba ne csak egy-egy terméket tegyen”

- tette hozzá.

A főtitkár a magyarok környezettudatosságáról szólva elmondta, „ha felmérés készül, akkor mindenki környezettudatos, mindenki elfogadja a drágább, de környezetbarátnak mondott csomagolást. Amikor azonban ténylegesen bemegy a boltba, akkor szinte mindenki a legolcsóbb megoldást választja.” Mint mondta, ebből a szempontból a gyártók is hasonlóan viselkednek.

Kiderült az is, hogy a csomagolóanyag-iparban a minőségi alapanyagot gyártók többsége külföldi tulajdonban van. Így ugyan több hazai tulajdonú cég van, „a forintban kifejezett kibocsátás döntő többsége azonban a multiktól származik.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bemutatta a budapesti polgármester-jelöltjeiket, kiderült, ki mit csinált eddig
Kulturális menedzser, közgazdász és filmes szakember is van a jelöltek között, akikről részletes bemutatkozást is közöltek a Tisza Párt honlapján. Ketten jelenleg ellenzéki, ketten pedig fideszes vezetésű kerületben indulna.

Link másolása

Magyar Péter péntek este a közösségi oldalán jelentette be, hogy négy kerületben indít a TISZA Párt polgármester-jelöltet. Azt írja a posztjában:

"A TISZA Párt négy polgármester-jelöltet indít a 2024. június 9-i önkormányzati választáson a fővárosban.

A négy jelölt közül kettő olyan kerületben indul, ahol kormánypárti, míg a másik kettő olyan kerületben, ahol jelenleg ellenzéki vezetés irányítja a helyi ügyeket.

X. kerület, Kőbánya: Barna Judit Annamária közösségszervező és kulturális menedzser.

"Közösségszervezőként és kulturális menedzserként tevékenykedem, szenvedélyem pedig Budapest, amely város számtalan kulturális és társadalmi projektjében vettem már részt. Ilyen volt például a #felafejjelbudapest kampány, amely Budapest építészeti szépségeit emelte ki, valamint a 100 szóban Budapest történetíró pályázat, amely a városi élet sokszínűségét tárta a közönség elé" - olvasható róla többek között a bemutatkozásában.

XI. kerület, Újbuda: Orbán Árpád közgazdász.

"Orbán Árpád vagyok, közgazdász. Pályafutásom során elsősorban a pénzügyi szektorban, pénzintézeteknél és a marketing területén szereztem jelentős tapasztalatokat, valamint bepillantást nyertem az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás világába is. Mindig is mélyen érdekeltek a társadalmi folyamatok, ezért döntöttem úgy, hogy belépek a helyi politikába és igyekszem aktívan formálni közösségünk jövőjét" - írta többek között.

XVII. kerület, Rákosmente: Dálnoki Áron közgazdász.

"Dálnoki Áron vagyok, közgazdász. Szakmai pályafutásom a pénzügyek mélyebb megértésével és kezelésével kapcsolatos területeken zajlik. Jelenleg a Tisza Párt képviseletében szeretnék változást hozni Rákosmente önkormányzati életébe" - írja magáról többek között.

XVIII. kerület, Pestszentlőrinc, Pestszentimre: Balogh Balázs filmes, vendéglátóipari szakember.

"Balogh Balázsnak hívnak, 40 éves büszke pestszentlőrinci lakosként, a Miklóstelepi részben élek családommal. Szakmai életpályám a filmes szektorban zajlik, ahol szabadúszóként tevékenykedem, de mostantól közéleti szerepvállalással közvetlenül is hozzá szeretnék járulni szűkebb környezetünk fejlődéséhez" - áll a bemutatkozásában.

A jelöltekről részletes bemutatkozást is közreadtak ITT.

A politikus azt is bejelentette, hogy szombattaól gyűjtik a jelöltek részére az aláírásokat, az oldalán a helyszíneket is megadta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mégsem a Tisza párt színeiben indul a jelölt, aki a Tisza párt nevében vette fel az ajánlóíveket
Bár Magyar Péterékkel közösen kezdtek tervezni az elkövetkező hetekre, de végül úgy látták, hogy a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért önállóan állnak ki a kerületért.

Link másolása

Csütörtökön jelent meg a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy Lajos Bélát, a Színes Erzsébetváros korábbi jelöltje a TISZA-párt színeiben indul a VII. kerületben a polgármesteri posztért. Az ajánlóíveket már át is vette – írja a Népszava.

Pénteken azonban a jelölt a Színes Erzsébetváros közösségi oldalán azt írta, hogy önállóan fog kiállni és dolgozni. Döntését azzal indokolta:

„Az elmúlt napokban fontos állomáshoz értünk. A Magyar Péter vezette Tisza Párttal közösen kezdtünk tervezni az elkövetkező hetekre. A folyamat során láttuk azt, hogy közösen erősebbek lehetünk, de azt is láttuk, hogy Erzsébetvárosban a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért közösen azt érezzük és úgy látjuk, hogy a Színes Erzsébetváros június 9-én és az azt követő időszakban is önállóan kell kiálljon és dolgozzon azért, hogy Erzsébetváros fejlődő, élhető, zöld, a lakók igényeire odafigyelő kerület legyen. Ennek érdekében, a mai nappal megerősítem önálló indulásunkat az önkormányzati választásokon”.

Így most a TISZA-párt három jelölttel indul a budapesti választáson, de ez elég ahhoz, hogy fővárosi listát állítsanak.

Magyar Péter csütörtökön írta meg szintén a közösségi oldalán, hogy pénteken indul a TISZA-párt jelöltjeinek aláírásgyűjtése.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít” – közölte a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: „Van mit ünnepelni” – 300 milliárd forint fejlesztési forrást kapott Budapest az uniótól, kiderült, hogy mire költik
A főváros még további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap. Ezek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.
MTI - szmo.hu
2024. május 03.


Link másolása

Háromszázmilliárd forint értékű uniós fejlesztési forrást kap a főváros - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester az Elisa Ferreiraval, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester úgy fogalmazott: "van mit ünnepelni" Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.

"Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson európai uniós fejlesztési forrásokhoz"

- jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: a pénz "már itt van azokban az operatív programokban, amelyeket a kormány és az Európai Bizottság is elfogadott".

Hozzátette: a sajtótájékoztatót megelőző találkozón az uniós biztos támogatta a pénz felhasználására vonatkozó részletes terveket.

Karácsony Gergely azt mondta, a 300 milliárd forintból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek egyszerre szolgálják Budapest és Európa közös céljait, így például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közös kohéziót.

Az uniós pénzek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, valamint a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.

A most kapott összeg mértéke nagyságrendileg megegyezik a korábbi uniós költségvetésben szereplő támogatás mértékével.

A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről a főpolgármester elmondta: a legnagyobb részt - összesen 178 milliárd forintot - a közösségi közlekedés fejlesztésére fogják fordítani.

Összesen 50 milliárd forintot költenek a közterületek zöldítésére, 38 milliárdot fordítanak árvíz- és szennyvízberuházásokra, 34 milliárd forintot pedig olyan esélyteremtő fejlesztésekre, amelyek a lakhatás és a szociális gondoskodás területén erősítik a várost.

A közlekedésfejlesztés részleteiről Karácsony Gergely közölte: főleg a villamos infrastruktúrát fogják fejleszteni; több mint 50 CAF villamost vásárol a főváros, de megépítik a budai fonódó 2 vonalat is. Mindezek mellett 9 milliárd forintért vesznek elektromos buszokat, 25 milliárd forintot szánnak a trolihálózat bővítésére, de jut a pénzből a Göncz Árpád Városközpont fejlesztésére és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére is - sorolta.

A közterületfejlesztésre szánt 50 milliárd forintból zöldítésre és akadálymentesítésre költenek, továbbá a klímaváltozáshoz való adaptációt segítő beruházásokra - mondta, hozzátéve: a fejlesztés fontos eleme lesz a pesti alsó rakpart zöldítése és a Nagykörút rendbetétele.

Karácsony Gergely a szociális esélyteremtésre szánt források felhasználásáról úgy szólt: 20 milliárd értékben elindítják az elmúlt évtized legnagyobb lakhatási csomagját, illetve 14 milliárd forintot fordítanak a szociális ellátórendszer fejlesztésére, összehangolására.

Beszámolt arról is, hogy 32 milliárd értékben erősítik a budapesti árvízvédelmet (a pénz főleg a római parti védekezést szolgálja majd), 6 milliárd forintot pedig az agglomerációs szennyvízberuházásokra költenek.

A fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban nagyon aktív volt a közvetlen brüsszeli források lehívásában is, ennek köszönhetően a 300 milliárd forinton felül további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap Budapest.

A főpolgármester elmondta: a pénzt az uniós kihívásokkal összhangban, hatékonyan és transzparensen használják fel.

Elisa Ferreira arról beszélt, hogy a források Budapest és Európa fenntartható fejlődését, növekedését szolgálják. Szavai szerint a magyar fővárosban megvalósuló projektek nagyban hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához, megkönnyítik az itt lakók mindennapjait.

A budapesti beruházások jól mutatják, hogy a demokrácia nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális lehetőség is arra, hogy megosszuk a közös javainkat - fogalmazott.

Az uniós biztos külön kiemelte a tervezett közlekedési fejlesztéseket, amelyek élhetővé teszik Budapestet, "Európa egyik legfontosabb nagyvárosát".

VIDEÓ: A bejelentésről

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lezárult az aláírásgyűjtés: ezekre a pártokra és jelöltekre lehet szavazni a június 9-i EP-választáson
Kisorsolták azt is, hogy a szavazólapon milyen sorrendben szerepelhetnek majd a pártok. Hosszú lista lesz, de még elképzelhető, hogy a listák száma végül kevesebb lesz.
MTI - szmo.hu
2024. május 03.


Link másolása

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság a pénteki ülésén, hogy a június 9-ei európai parlamenti választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az NVB 13 lista sorrendjét állapította meg, legfeljebb ennyi lista szerepel majd a szavazólapon.

Elképzelhető azonban, hogy a listák száma végül ennél kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlások ellenőrzésénél kiderül, hogy valamelyik pártnak nincs meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.

Az NVB két listát (a Fidesz-KDNP-ét és a Mi Hazánk Mozgalomét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Tizenegy listát pénteken jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát ugyan csak később válik véglegessé, hány jogerősen nyilvántartásba vett lista lesz, viszont a választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a bizottságnak a listák bejelentésére megadott határnapon kell kisorsolnia a bejelentett listák sorrendjét.

A sorsolást a testület két tagja végezte: Szalay Tamás választott tag előbb egy urnából a lista nevét húzta ki, Kicsi Zselyke választott tag pedig egy másik urnából a lista sorszámát.

A sorsolás alapján a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon:

1. Megoldás Mozgalom,

2. LMP-Magyarország Zöld Pártja,

3. Demokratikus Koalíció - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-A Zöldek Pártja közös listája,

4. Második Reformkor Párt,

5. Mindenki Magyarországa Néppárt,

6. Momentum Mozgalom,

7. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt közös listája,

8. Jobbik-Konzervatívok,

9. Új Alternatíva Párt,

10. Tisztelet és Szabadság Párt,

11. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,

12. Mi Hazánk Mozgalom,

13. A Nép Pártja.

A szavazólapon szerepel majd a lista sorszáma, a listát állító párt (illetve több párt esetén pártok) neve és emblémája, a szavazásra szolgáló kör, valamint a listán szereplő első öt jelölt neve.

A lista bejelentésekor a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, hogy a jelölt adatai megegyeznek-e a nyilvántartásban szereplő adatokkal, és azt is, hogy a listákra bejelentett jelölteknek van-e választójoguk. A listán szereplő jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják a jelölést. Arról is nyilatkozniuk kell, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatására külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választáson nem használnak fel.

Az NVI nem ellenőrzi az összes leadott ajánlást, csak valamivel többet, mint amennyi a listaállításhoz szükséges.

A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első 5 jelölt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, levenni. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, akkor a helyére a listán soron következő lép.

A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.


Link másolása
KÖVESS MINKET: