Meglepő dolgot tett Novák Katalin: személyesen találkozott a tiltakozó tanárokkal és diákokkal a Sándor-palotánál

„A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – írta ki közösségi-oldalára szombaton Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. A szöveg mellé Orbán azt is odaírta: „Team Judit”.

Varga Judit ugyanezt az üzenetet fűzte ahhoz a kapcsolati erőszakról szóló kisfilmhez is, amelyet a lemondása után tett közzé a közösségi oldalán.

A volt igazságügyi miniszter 2024-ben állította azt, hogy házasságuk alatt Magyar fizikailag és verbálisan is bántalmazta. Magyar Péter ezeket a vádakat korábban úgy kommentálta, hogy azok „totálisan abszurdak és minden valóságalapot nélkülöznek”, és szerinte a lejárató információkat Rogán Antal és a „suttogó propaganda” terjeszti róla.

„Megbukott a NER rendszere, véget ért az Orbán-rendszer” – jelentette ki Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki az április 12-i „súlyos vereség” után értékelte a helyzetet, és a Fidesz működésének alapjait kérdőjelezte meg.

A volt miniszter szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bukását egyfajta morális válság is okozta. „A becsületesen és tisztességesen dolgozó individualizmus polgári erényét elnyomta a kivagyiságon alapuló kalmári közszellem” – mondta.

Szerinte a Fidesz már 2022 után elvesztette erkölcsi vezető szerepét, a párton belül pedig „megszűnt a visszacsatolás”, miközben a társadalom nehezen viselte a klientúra túlkapásait.

A belső működési problémák között említette a generációs feszültséget és azt, hogy a vezetők kiválasztásánál a szakmai szempontok háttérbe szorultak. „A túlzott lojalitáson alapuló szempontok felülírták a szakmai elemeket” – fogalmazott a korábbi miniszter, aki egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként is dolgozott.

A választási kampányt is bírálta, amely szerinte „kontraproduktív volt, egybites üzenetekkel”.

Stumpf szerint a középosztály fellázadt, mert féltette a státuszát, a Z generációt pedig a párt nem tudta kezelni.

A kiutat a helyi közösségek – értelmiségiek, gazdák, vállalkozók – visszahódításában és a „nemzeti tőkés osztály” bevonásában látja, mert ahogy mondta, „nem hagyunk senkit az útszélén”. A feladat szerinte most az, hogy megállítsák „a józan ész trónfosztását”, és eljöjjön „a cselekvő optimizmus ideje”.

Via 24.hu

„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.

Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.

Tarr Zoltán miniszter szerint „nem volt bölcs döntés a főigazgatótól, hogy a háta mögött tárgyalni kezdett a fenntartóváltásról.”

A menesztett vezető egy nyolcpontos szakmai programot is kidolgozott, amely az intézmény modernizálását célozta. Ebben szerepelt többek között a mesterséges intelligencia bevonása a levéltári munkába, egy átmeneti levéltár létrehozása a közigazgatási iratok számára, valamint a levéltárban őrzött adatok, például a vízgazdálkodással kapcsolatos információk hasznosítása a kormányzati döntéshozatalban.

Politikai kötődését firtató kérdésre úgy reagált: „a magánvéleményemet soha nem vittem be az intézménybe, és nem pártpolitikai érdekek, hanem a neveltetésemből fakadó értékek mentén élek.”

Szabó Csaba az intézmény súlyos működési gondjaira is felhívta a figyelmet. A levéltár 2018-as, Szentháromság téri épületéből való kiköltözése után az iratok elhelyezése csak részben oldódott meg. „10 kilométer iratot a Magyar Nemzeti Múzeum XI. kerületi Daróczi úti raktárbázisán helyeztek el ideiglenesen. A fennmaradó nyolc kilométer iratot az Országos Levéltárnak kellett átvennie, ezzel pedig teljesen betelt a szabad raktárkapacitás.”

Elmondása szerint 2020-ban elkészült egy új raktárbázis terve, amely mintegy 15 milliárd forintból felépíthető lenne, és 50 évre garantálná a kormányszervek iratainak megőrzését.

A személyi döntésen túl a levéltári rendszer több súlyos problémája is megoldásra vár. Az alacsony bérek miatti feszültség, az országos és a vidéki levéltárak közötti ellentétek, valamint a raktározási gondok kezelése már az új vezetés feladata lesz. Az utód személye egyelőre nem ismert. A minisztérium hétfő délutánra hívta össze az országos és megyei levéltárak vezetőit tájékoztatásra.

Via hvg.hu

A Fidesz-kongresszuson újra megválasztották Orbán Viktort a párt elnökének.

Az elnök elmondta, hogy a Fideszre és a KDNP-re is úgy gondolt, mik akik készek évtizedet áldozni arra, hogy megteremtsék a szuverén Magyarországot. Szerinte a 22 évben arra vártak és azért dolgoztak, hogy a „történelem ura” megadja a kormányzati hatalmat, amivel ezt megteremthetik a „rajongva szeretett hazánknak”.

2010-ben azt érezte, hogy ez lesz Magyarország utolsó esélye erre, mielőtt „elnyelné a nyugati globalista liberális világ feneketlen bendője”. Úgy vélte, hogy ehhez 20 évre lesz szükség, de közbejött a Covid-járvány, a háború és a migráns-invázió is. 16 évig a többség jól harcolt, de a végén a többség letette a fegyvert.

Beszélt arról is, hogy az ellenfeleket ismeri, és tudja, hogy Magyarországra milyen jövő vár: „jönnek az idegenek, és kizsebelik Magyarországot” - közölte.

Köszönő beszédében azt is közölte, hogy tudja, hogy most jönnie kell a fiataloknak. Ezért csak egy évre kérte a megbízást. Becsületbeli ügynek tartotta, hogy a vereeség után lemondott, de ebben a helyzetben nem áll félre. Elnökként úgy akarja átadni a pártot a fiataloknak, hogy az majd a győzelemre legyen esélyes. Ezt a munkát el is fogom végezni - tette hozzá.

"Én nem árulok, ti meg nem vesztek velem zsákbamacskát. Tudjátok, hogy semmi kedvem megváltozni". Nem tesz fordulatot, nem fog "herebere partikra" járni, nem festi magát másnak, és fiatalabb sem akar lenni - közölte. "Örülük, hogy sikerült 63 éves koromig elvergődnöm" - mondta.

Nem hátrál meg, "kuruc vagyok" és csak a nemzeti politika érdekeli. Sem a pénz, sem a nemzetközi elismerés nem csábítja. Szolgálni akarja a hazáját. Nem érdekli a dicsőség, a hírnév, vagyona sincs, de van egy jó életrajza, és azt nem fogja a végén elrontani - közölte.

A kongresszus megválasztott a négy alelnököt is. Orbán Viktorra 729-en szavaztak, nyolcan nem voksoltak. Gál Kinga 701 szavatot kapott, Bóka János 711-et, Gyopáros Alpár 717-et, Kreicsi Bálint 701-et, így ők lettek az elalelnök.