HÍREK
A Rovatból

Megkezdte működését az Európai Ügyészség – Magyarország nélkül

Elsőleges célja, hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatban.


Az Európai Ügyészség (EPPO) a" legelső európai uniós eszköz", amely megvédi a jogállamiságot az uniós tagállamokban - mondta Laura Condruta Kövesi európai főügyész abból az alkalomból, hogy a luxemburgi székhelyű testület kedden megkezdte működését.

Mint mondta, az EPPO létrejötte több évtizedes politikai tárgyalás eredménye, a testület sikere letéteményese lesz az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalmának. Hangsúlyozta:

az ügyészség elsőleges célja, hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban.

Kövesi szerint az ilyen jellegű bűntettek a leggyakoribbak az unióban, és "sajnálatos módon" sok esetben nem jelentik, alábecsülik, sőt tolerálják ezeket. Kiemelte, hogy a bűncselekményeket elkövetők akár erőszakhoz is folyamodnak, hogy elkerüljék a büntetést.

Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos beszédében kiemelte, hogy

az EPPO létrejötte példátlan és rendkívüli Európa történetében, mivel az első nemzetek fölötti szervezet, amely az uniós adófizetők pénzét védi meg a visszaélésektől.

Állítása szerint 2019-ben több mint százezer, az uniós költségvetéssel kapcsolatos szabálytalanság történt a tagállamokban, és ezek mintegy 460 millió eurót vontak magukkal. Jourová hangsúlyozta: "az unió költségvetésével és a helyreállítási alappal együtt most 750 milliárd euró forog kockán, így meg kell akadályozni, hogy ebből egy cent is kárba vesszen, különösen egy ilyen válság sújtotta helyzetben". Jourová arra is kitért, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik azért, hogy az uniós források védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél előbb alkalmazzák.

"Vélhetően az év második felében elindítjuk a folyamatot, miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet egyes tagországokban" - jelentette ki.

Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette:

közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. "Mint tudjuk, e két országban hiányosságok vannak e téren" - tette hozzá.

Magyarország és Lengyelország azon az állásponton van, hogy a saját ügyészi rendszerük bőven elég a csalások, korrupciós ügyek felszámolására. A magyar kormány emellett arra is hivatkozik, hogy a szabályok szerint elképzelhető, hogy csak külföldi ügyészek járjanak el magyar ügyekben, a magyar jog és a nyelv ismerete nélkül. Az EPPO ugyanakkor nemrégiben együttműködési megállapodást kötött a magyar ügyészséggel, egymás munkájának segítése érdekében - írja a hvg.hu.

Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívántak csatlakozni az ügyészséghez, nem szabad elfelejteniük, hogy az EU-költségvetés védelme nemcsak a csatlakozó országok felelőssége, hanem közös uniós erőfeszítés. Hangsúlyozta, hogy a testülethez nem csatlakozó országoknak is ki kell építeniük a kapcsolatokat az EPPO-val.

Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország eddig nem csatlakozott a munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte. Svédország idén jelezte érdeklődését a csatlakozás iránt.

A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.

Az ügyészség munkáját segíteni fogja Eurojust, a nemzeti hatóságok együttműködésének központja, továbbá az Europol, az unió bűnüldözési szervezete, illetve a csalás elleni EU-hivatal (OLAF).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.


Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.

„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”

A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.

Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.

A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.

„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”

– mondta.

A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktor Angela Merkelt fogadta a Karmelita kolostorban
A korábbi német kancellár a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra.


A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.

Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.

A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.

A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, kedden rendkívüli ülésen kell tárgyalni a veszélyhelyzet meghosszabbítását
A késlekedés november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.


A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.

Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.

Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.

A HVG szerint a hosszabbítást nem lehet rendkívüli, gyorsított eljárásban tárgyalni. Rendkívüli ülés nélkül a vita csak október 27-én indulhatna, a zárószavazás pedig november 17-én lehetne. Az október 7-i ülés beiktatásával már az október 20-i héten jöhet a zárószavazás, így a hosszabbítás időben hatályba lép.

A kormány azt javasolja, hogy a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradjon érvényben, vagyis a parlamenti választások utáni időszakig.

Szerdán Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, hogy Európában három országban van háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.

Hozzátette, hogy ha a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet célja az lenne, hogy felkészítse az országot egy támadásra, megelőzze azt, vagy a lakosság tájékoztatását szolgálja, az üdvözlendő lenne. Szerinte a háborús és a korábbi veszélyhelyzetek arról szóltak, hogy rendeletekkel írjanak felül törvényeket, könnyebb legyen az állami vagyon elvonása, és egyszemélyes irányítás alá kerüljön az ország. Azt mondta, hogy a Tisza Párt ezt nem támogatja, el fogják törölni, és fontosnak tartják, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Orbán a drónfenyegetésről: Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, lelőjük
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e nyitni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát Magyarország nélkül, a miniszterelnök azt mondta, jogi trükközés nem lehetséges. A tanácskozáson az EU keleti határának megerősítéséről tárgyaltak.


Orbán Viktor Koppenhágában, az informális EU-csúcs előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. Az orosz energiáról azt mondta, őt még senki nem kérte meg, hogy hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával. Kiemelte, hogy Magyarország szuverén ország, és a földrajzi adottságok miatt itt csak Oroszország jöhet szóba. Szerinte az európai vezetők sokkal agresszívabban feszegetik a témát, mint Donald Trump, aki legutóbb érdeklődött nála az ügyben.

A drónokról azt mondta, a kormány minden katonai együttműködést támogat.

Úgy fogalmazott:

„Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, lelőjük.”

Ezt a hozzáállást a dán kormányfőnek is javasolta. Dániában a múlt hét második felében több alkalommal is lezárták a reptereket idegen drónok miatt.

Gratulált a moldovai választás győztesének, az Európa-párti PAS-nak, amely az EU-hoz szeretne tartozni. Elmondta, hogy több uniós vezető is jelezte: Moldova helye Európában van. Hozzátette, hogy Moldova csatlakozását nem lehet összekötni Ukrajna esetével.

Megismételte korábbi érveit: jelenleg nem tudni, hányan élnek Ukrajnában, hol vannak a határai, és szuverén-e még az ország.

Szóba került az uniós drónfalról szóló egyeztetés is. Az első hírek szerint Magyarországot Szlovákiával együtt, nem hívták meg, de később megerősítették, hogy a magyar képviselet jelen volt a megbeszélésen.

Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e nyitni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát Magyarország nélkül, a miniszterelnök azt mondta, jogi trükközés nem lehetséges.

Kijelentette, hogy minden bővítési folyamat azonos jogi rendben zajlott, ezen nem lehet változtatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk