prcikk: Megint keményen bírálta Orbánékat Matolcsy: nem „okos” beruházásokat erőltet a kormány | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Megint keményen bírálta Orbánékat Matolcsy: nem „okos” beruházásokat erőltet a kormány

A fenntartható felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához a jegybank szerint.


Az állam "vasba és betonba", nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet - a beruházások szerkezetét bírálja és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent e heti írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Az idei második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához.

Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés - ismétli meg korábban részletezett álláspontját a jegybank elnöke.

A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nemcsak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az "okos" tőkebefektetésekre való áttérés helyett - fogalmaz a jegybank elnöke.

Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen - szögezi le Matolcsy György.

Érveit részletezve több szempontból is hibásnak és fenntarthatatlannak tartja, hogy a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos tervezett hiánya mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Kiemelten azt kifogásolja, hogy a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges "okos" beruházások aránya. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos, ráadásul 2017 és 2020 között Magyarországon nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében, így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek, és nem az "okos" beruházások állnak.

A 27 EU-ország között az állami beruházások aránya is a legmagasabb Magyarországon, ezek háromnegyed része azonban építési beruházás. Az állam "vasba és betonba", nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet

- összegzi a jegybank elnöke.

Matolcsy György felveti azt is, hogy az állami építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyagipari inflációt gerjeszt, amit a növekvő importált infláció tovább erősít. Arra is figyelmeztet, hogy 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos - hangsúlyozza.

Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. "Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet"

- állapítja meg az MNB elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ez a legdurvább változás az új Medián-mérésben: már 47 százalék számít a TISZA győzelmére, a Fideszére csak 35
A Medián márciusi kutatása szerint a Tisza a teljes népességben 16 ponttal vezet a Fidesz-KDNP előtt. A jelenlegi arányok a mandátumok kétharmadát is jelenthetnék Magyar Péter pártjának. Egyre kevesebben bíznak Orbánban, és a pártja győzelmében.


Nem egész három héttel az április 12-i országgyűlési választás előtt a Tisza Párt már 23 százalékponttal vezet a kormánypártok előtt a választani tudó „biztos” szavazók körében. A Medián márciusi felmérése szerint a jelenlegi arányok akár kétharmados többséget is biztosíthatnának a Tiszának, és reális esély látszik egy kétpárti parlamentre is.

A HVG megbízásából készült kutatás szerint a Tisza előnye a teljes népességben 16, a pártot választani tudók körében pedig 20 százalékpontos. A győzelmi esélyeket tekintve is fordult a kocka: a teljes szavazókorú népesség 47 százaléka számít a Tisza Párt győzelmére, míg a Fidesz sikerére már csak 35 százalék fogadna. A miniszterelnöki alkalmasság kérdésében Magyar Pétert a megkérdezettek 54 százaléka tartja „teljesen” vagy „inkább” alkalmasnak, míg Orbán Viktort csak 45 százaléknyian.

Bár a kutatók kiemelik, hogy a számokat korai lenne előrejelzésnek tekinteni, „ha a mostani kutatásban kapott arányok válnának valóra április 12-én, akkor az akár kétharmados többséget biztosítana a Tiszának a következő parlamentben”.

A kétpárti parlament lehetőségét az növeli, hogy a kisebb pártok, mint a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hónapok óta 1-2 százalék körül mozognak, és a friss mérés szerint a Mi Hazánk sem éri el a bejutási küszöböt.

A felmérés szerint kiemelkedően magas, 89 százalékos a részvételi szándék. A Tisza Párt szimpatizánsainak 96 százaléka, a Fidesz-pártiaknak pedig 90 százaléka mondta biztosra, hogy elmegy szavazni. Ez arra utal, hogy mindkét nagy politikai tábor erősen motivált, ami idén rekordközeli részvételi arányt vetít előre. A Tisza Párt a kampányában is a mozgósításra és az elszámoltathatóságra fókuszál: „Dolgozunk a választási kampányra tett 12 vállalásunkon. És ezekkel el is számolunk” – írják. „A következő időszakban több terepmunka, több adat, több kérdés, több vita és több jelenlét vár ránk az ország minden pontján.”

A győzelmi várakozásokban tapasztalható 12 százalékpontos elmozdulás a Tisza javára azért is jelentős, mert két hónappal ezelőtt még a Fidesz győzelmét valószínűsítette a választók enyhe többsége. A változás elsősorban nem a két nagy párt saját táborában, hanem a kisebb pártok szimpatizánsai és a párt nélküliek körében következett be, ahol radikálisan másképp gondolkodnak a választás lehetséges kimeneteléről, mint akár egy hónappal ezelőtt.

Egy kicsivel többen hallották Orbán Viktor március 15-i beszédét (vagy ismerték meg a tartalmát később), mint Magyar Péterét - írja a Medián, ám Magyar Péter szónoklatát jelentősen jobbnak értékelték, mint a regnáló miniszterelnökét. Az egyik párthoz sem kötődők körében Magyar Péter átlagosan egy fél osztályzattal jobb jegyet kapott, mint Orbán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Kiöntött a Tisza” – Magyar Péter a Tisza Párt brutális előnyét mutató Medián-felmérés után üzent a választóknak
A politikus szerint „a magyar emberek egy valóban biztonságos, békés, európai, működő és emberséges országban szeretnének élni”. Azt is elárulta, milyen országot szeretnének építeni.


Magyar Péter a Medián friss felmérésére reagált egy Facebook-posztban, amelyet azzal kezdett, hogy „kiöntött a Tisza”.

Szerinte a magyarok nemet mondanak az orbáni hazugságra, gyűlöletkeltésre és háborús őrületre. Állítása szerint „a magyar emberek egy valóban biztonságos, békés, európai, működő és emberséges országban szeretnének élni”. Azt írta, a következő napoknak a kőkemény munkáról és a hazaszeretetről kell szólniuk, és arra kért mindenkit, hogy vigyék el a derűs és békés rendszerváltás üzenetét minden honfitársukhoz.

„Honfitársaim, 18 nap van hátra a győzelemig. Közösen visszavesszük a hazánkat és a TISZA-kormány minden magyar emberért fog dolgozni” – zárta sorait a politikus, a bejegyzés végére pedig azt írta: „Isten engem úgy segéljen!”

A 24.hu által március 25-én ismertetett Medián-mérés szerint, amelyet március 17–20. között vettek fel, a választani tudó biztos szavazók körében a TISZA 58, míg a Fidesz 35 százalékon áll. A teljes népességen belül 46–30 az arány. Az intézet vezetője, Hann Endre szerint a részvételi szándék kiemelkedően magas, 89 százalékos, és akár kétpárti parlament is kialakulhat.

A mostani adatok egy februári trendet folytatnak, amikor a Medián 20 százalékpontos TISZA-előnyt mért a biztos szavazók körében (55–35).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Medián-sokk tolta fel a forintot a piacon: percek alatt négy forintot zuhant az euró a 23 pontos Tisza-előny hírére
A HVG-n szerda délután publikált felmérés a Tisza Párt vezetését mutatta ki a Fidesz-KDNP előtt. Ennek hatására a forint árfolyama 389,5-ről 385,7-re erősödött, ami kéthetes csúcsot jelentett.


Szerda délután 3 óra után percek alatt négy egységgel erősödött a forint az euróval szemben, a jegyzés 389,5-ről egészen 385,7-ig esett. A mozgás szinte percre pontosan egybeesett a Medián legfrissebb, a HVG-n megjelent felmérésének publikálásával, amely szerint a Tisza Párt előnye a biztos szavazók körében már 23 százalékpontos a kormánypártok előtt – írta a HVG. A közvélemény-kutatás a pártot választani tudók körében 56-36, a teljes népességben pedig 46-30 arányú Tisza-vezetést mért.

A hír azért mozgathatta meg a befektetők fantáziáját, mert az elmúlt hónapokban több elemzés is arról szólt, hogy egy Tisza-győzelem jelentős forinterősödést hozna. A Bank of America és a Barclay’s elemzői még decemberben jelentettek meg olyan prognózist, amely szerint egy ellenzéki győzelem 360 forintos euróárfolyamot hozhat, míg a Fidesz újrázása 390-ig gyengítené a magyar devizát. Akkor persze még nem számolták bele Trump és Izrael Irán ellen indított háborúját és az olajársokkot.

A felmérésre Magyar Péter is reagált, aki a közösségi oldalán azt írta, "kiöntött a TISZA". Török Gábor politikai elemző szerint a friss adatok alapján „ha a Medián nem téved, már csak a TISZA-győzelem mértéke a kérdés.”

Az erősödés egy részét később korrigálta a piac, délután öt óra körül az euró 387 forint körül állt, ami így is kéthetes csúcsot jelentett a forint számára. Elemzők szerint a választásig hátralévő időszakban a politikai hírek továbbra is erősen mozgathatják az árfolyamot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott Trump 15 pontos békeajánlata Iránnak – a piacok fellélegeztek, de Teherán szerint ez csak egy trükk
Pakisztán közvetítésével jutott el Donald Trump 15 pontos béketervének javaslata Teheránba. A hírre az olaj ára esett, de az iráni vezetés szerint a javaslat csupán a katonai nyomásgyakorlás fedősztorija.


Pakisztáni tisztviselők szerdán megerősítették, hogy Teherán kézhez kapta az Egyesült Államok 15 pontból álló békejavaslatát a közel-keleti háború lezárására. A hírre azonnal reagált a piac: az olaj ára esni kezdett, a részvények pedig emelkedtek. Mindeközben az USA csapatokat csoportosít át a térségbe, Irán pedig nyilvánosan gyanakvó és elutasító.

A csomagot Pakisztán közvetítésével juttatták el Iránnak. Az Associated Press szerint

a terv főbb elemei között szerepel a szankciók enyhítése cserébe az iráni nukleáris program visszafogásáért és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általi ellenőrzésért, a ballisztikus rakétaprogram korlátozása, valamint a Hormuzi-szoros hajózhatóságának helyreállítása. A javaslat olyan, az USA által már a háború előtt is megfogalmazott pontokat is tartalmaz, mint a Hezbollah és a Hamász finanszírozásának megszüntetése.

Ebrahim Zolfaghari, az iráni hadsereg egyik szóvivője egy előre felvett televíziós beszédben kigúnyolta az amerikai javaslatot, mondván: az USA beijedt, és megállapodásként akarja eladni a kudarcát. A teheráni külügyminisztérium tagadta a tárgyalásokat, és a vezetésen belül sokan attól tartanak, hogy a békejavaslat csupán egy trükk a katonai nyomás fokozására. Ezzel szemben Donald Trump hétfőn öt napra felfüggesztette az iráni energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó fenyegetését, miután eredményes párbeszédről beszélt a két ország között. Az izraeli sajtóban megjelent hírek szerint Jeruzsálemben nem mindenki nézi jó szemmel a diplomáciai nyomulást, Izrael szerepvállalásának mértéke pedig továbbra sem egyértelmű.

A békeajánlat előzménye egy igencsak feszült helyzet volt. Hétfőn éjszaka járt volna le az elnök 48 órás ultimátuma, miszerint ha Teherán nem teszi hajózhatóvá a Hormuzi-szorost, akkor az USA lerombolja az iráni erőműveket. Erre válaszul Irán a szoros teljes lezárásával és a Perzsa-öbölben lévő arab olajtermelőkre mért csapásokkal fenyegetőzött.

Bár a teheráni külügy hivatalosan tagad, az Axios amerikai hírportál úgy tudja, hogy Trump küldötte, Steve Witkoff és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes között Egyiptomon, Törökországon és Pakisztánon keresztül valóban sor került üzenetváltásokra. Ezt a Mehr iráni hírügynökség is megerősítette.

Nehéz eldönteni, hogy mennyire komoly az amerikai puhatolózás és az iráni szándék, de a piacok egyelőre a békülékeny híreknek hisznek. A következő napokban kiderülhet, Teherán ad-e formális választ, és a szavak szintjén marad-e a feszültség enyhülése.


Link másolása
KÖVESS MINKET: