Meghalt Kóbor János, az Omega együttes legendás frontembere. A hírt az együttes a közösségi oldalán közölte. Mint írják:

Kóbor János 1943. május 17-én született Budapesten. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, ahogy sokan hívták: „Mecky”, az Omega énekese, frontembere volt.

Kezdetben sportoló szeretett volna lenni, szép eredményeket ért el gátfutásban, de egy sérülés miatt kénytelen volt lemondani a sportolói pályáról. Mivel anyai nagyapja és nagybátyja építészek voltak, emiatt döntött úgy, hogy ő is építésznek tanul. A diplomát megszerezte, de saját bevallása szerint soha nem dolgozott a szakmában.

Első együttesét a József Attila Gimnázium tanulójaként alapította osztálytársaival. A hangszereket sorsolással választották ki, Kóbornak a ritmusgitár jutott. Mivel állandó fellépőhelyet nem sikerült szerezniük, 1962-ben zenésztársaival együtt elhatározták, hogy bekerülnek a Próféta együttesbe. Ennek utódjaként jött létre az Omega, amelyhez csatlakozott a volt osztálytárs Laux is.

Kezdetben nyugati slágereket dolgoztak fel, ekkor még Benkő László és néha Koncz Zsuzsa is énekelt velük. Később Somló Tamás és Wittek Mária csatlakozott hozzájuk. A hatvanas évek második felétől már Kóbor énekelte az Omega saját slágereinek többségét, végül 1971 óta ő volt a szólóénekes.

Az angol albumokon is ő énekel, kivéve az 1968-as Omega Red Star from Hungary-t. A gitározással Presser Gábor tanácsára 1970-ben felhagyott, és csak az Omega Oratórium turnéján akasztotta a nyakába újra a hangszert, az Álmod őrzi egy kép című dalban.

A dalok megírásánál az 1970-es években főképp az énekdallam és a szöveg egymáshoz igazítása volt a feladata, ezekben a dalokban a nevét a zeneszerző és a szövegíró között jegyzik. Írt néhány saját szöveget is.

Az Omega-stúdióban számos lemez készítésében vett részt producerként, zenei rendezőként, hangmérnökként.

2014-ben Kóbor régi vágya teljesült - koncertet adhatott a rendszerváltás 25. évfordulójának tiszteletére a Hősök terén. A koncerten fellépett a Scorpions is, Kóbor együtt énekelte a Wind of Change-t Klaus Meinével.

A zenész kétszer házasodott, az első házasságából egy fia, a másodikból pedig egy lánya született - írja a Wikipédia.

Mi is megírtuk korábban, hogy egy pilisszentléleki lakos beperelte A mi kis falunk gyártóját, mert akaratán és tudtán kívül látható volt a sorozat 4. évadának egyik epizódjában három másodperc erejéig. A férfi az ismerőseitől tudta meg, hogy szerepel a sorozatban, ezen pedig teljesen megdöbbent, hiszen elmondása szerint erre nem adott engedélyt. Az ügyben felvette a kapcsolatot a céggel, akikkel először peren kívül próbált egyezségre jutni, ezzel azonban csak annyit ért el, hogy kivágták őt az epizódból. Azonban a személyiségi jog megsértését nem ismerte el a gyártó cég, ezzel pedig perre vitték az ügyet. A férfi ötszázezer forint összegű sérelemdíjat és milliós nagyságrendű perköltséget kért.

A mi kis falunk gyártója most közleményben tudatta, hogy a perben a másodfok megváltoztatta az elsőfok ítéletét, így nem kell fizetniük a pilisszentléleki férfinek.

"A másodfokú bíróság, a Győri Ítélőtábla a mai napon felülvizsgálta az elsőfokú bíróság döntését, megváltoztatta az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részét,

- áll a közleményben.

Előbb 385, majd 386, 387 és 388 forint fölé is emelkedett szerdán kora délután a forint - számolt be a Portfolio.hu.

A gazdasági portál szerint ennek nemzetközi okai is lehetnek: erősödött a dollár, ami általában nem tesz jót a feltörekvő devizáknak, illetve a külföldi részvénypiaci hangulat jó, ami ugyancsak ronthatja a forintot.

A Portfolio szerint a befektetők megijedhettek attól, hogy Orbán Viktor a családok anyagi biztonságát tűzte ki céljául, így arra számítanak, hogy a mai bejelentés gazdasági döntésekről fog szólni. "Ha pedig abból indulunk ki, hogy ezt a családok megvédéseként igyekszik kommunikálni a kormány, akkor feltehetően a vállalati szektor számára nem lesznek kedvezőek a bejelentések" - írják.

A lap szerint a piaci szereplők arra számíthatnak, hogy Orbán Viktor már ma bejelenti a különadók emelését, vagy új adókat vezethet be.

Az Európai Bizottság szerdán javaslatot mutatott be azokra az új szabályokra, amelyekkel biztosítaná, hogy az uniós szankciók alatt álló személyek ne kerülhessék meg a korlátozó intézkedéseket, és vagyonukat a jövőben hatékonyabban le lehessen foglalni.

A testület első lépésben azt szorgalmazza, hogy a korlátozó intézkedések megsértésének fel kell kerülnie az uniós bűncselekmények listájára, ami lehetővé tenné, hogy közös szabályok alapján vizsgáljak ki a szankciók megkerülésére tett kísérleteket az Európai Unióban. Miután erről megállapodás született, az EU irányelvet vezetne be, amelynek célja a korlátozó intézkedések megsértéséből származó jövedelmek hatékony felkutatása, befagyasztása és lefoglalása.

Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az uniós korlátozó intézkedéseket kijátszó személyeket és vállalatokat mindenáron felelősségre kell vonni.

"Jelenleg a korlátozó intézkedések megsértésének eltérő büntetőjogi fogalommeghatározásai az uniós országokban még mindig büntetlenséghez vezethetnek. Be kell zárnunk a kiskapukat, és megfelelő eszközöket kell biztosítanunk az igazságügyi hatóságoknak, hogy hatékonyan lépjenek fel a bűncselekmények ellen" - jelentette ki.

Ylva Johansson belügyekért felelős biztos szerint

ami azt jelenti, hogy a hatóságok gyorsabban tudnak majd cselekedni a csalási kísérletek elleni fellépés terén.

Annak érdekében, hogy fokozni tudják a korlátozó intézkedések végrehajtásának uniós szintű koordinációját, az Európai Bizottság úgynevezett befagyasztási és lefoglalási munkacsoportot hozott létre márciusban. Eddig a tagállamok 9,89 milliárd euró értékű befagyasztott vagyonról és 196 milliárd euró értékű tranzakció zárolásáról számoltak be.

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kéri, hogy az államfő ne írja alá az Országgyűlés által kedden elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, hanem azt küldje meg az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll eljárásra.

A két érdekvédelmi szervezet szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló februári kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa - a sztrájkbizottság közleménye szerint - úgy vélekedett, a rendelet azért nem ellentétes az alaptörvénnyel,

A két szakszervezet szerint azonban a korlátozás járványügyi veszélyhelyzet utáni fenntartása, törvényi szintre emelése indokolatlan, és felveti a kérdést: alkotmányos-e a sztrájkjog állandósuló korlátozása? - írták.

A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. "A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük" - áll a két pedagógus szakszervezet közleményében.